CSEPELIEK ÚJSÁGA

Hírek, tudósítások, tények, vélemények

Csepelen egyszer már megvédte a Munkásotthont a felháborodás!

2015. július 13. 05:59 - csú

INTŐ JEL A KERÜLET MAI FIDESZES URAINAK, REMÉNY ÉS LEHETŐSÉG A CSEPELI BALOLDALIAKNAK

a_negyes_bruttohoz-nevvel-jav.pngOlvastam a csepeli fideszes szócső által közzétett „gyorshírt”: a fideszesek a parlamentben egy héttel ezelőtt megszavazták a Csepeli Munkásotthon Alapítványt érintő Lex Munkásotthon törvénymódosítást, amelytől azt várják, hogy rátehessék  a kezüket a 95 éves intézményre. A hír idézte fel bennem a következőket:

:„A Munkásotthon Szövetkezet és maga a Csepeli Munkásotthon  fennállása alatt mindig a csepelieket szolgálta. Ezért is volt fontos a jobboldal helyi politikusainak, már kezdetektől fogva, hogy rátegyék a kezüket. Az átadást követő évben, 1921-ben már-már sikerült:  Az erzsébetvárosi lakáshivatal …Csepel községnek ítélte oda a Munkásotthon helyiségeit. 1922. január 9-én az alispán a helyi jobboldali erők unszolására rendőrökkel akart érvényt szerezni a jogtipró határozatnak. Amikor ezt a gyár dolgozói megtudták, valamennyien abbahagyták a munkát, az otthonhoz tódultak. Fekete volt az otthon környéke az emberektől. Olyan egyöntetű és félelmetes volt a munkások tömegtüntetése, hogy az elemi erejű felháborodás meghátrálásra kényszerítette a rendőröket és Koncz főjegyzőék kénytelenek voltak lemondani a munkásotthonról.”

 Kilencvenöt év kellett hozzá, hogy a XX. század 10-20-as éveinek csepeli, és Csepel környéki munkásmozgalmának szociáldemokrata szervezetei, a szakszervezetek és más helyi munkásszervezetek anyagi áldozatvállalásaiból, és a csepeli munkások téglajegyeiből épült Csepeli Munkásotthon, a magyar és a csepeli baloldal egyik utolsó fellegvára, törvénymódosítással ugyan, de esetleg a jobboldal „kezébe” kerülhessen.

Az intézmény építése

a Munkásotthon Szövetkezet 1911. augusztus 27-én történt megalakulása utáni években kezdődött el, majd 1920. március 14-én került átadásra. Fennállása alatt mindig a csepelieket szolgálta. Ezért is volt fontos a jobboldal helyi politikusainak, már kezdetektől fogva, hogy rátegyék a kezüket. Az átadást követő évben, 1921-ben már-már sikerült:

„Dr. Koncz Jánosnak, Csepel község akkori főjegyzőjének és a jobboldali vezetőknek már régen fájt a foguk a Csepeli Munkásotthonra…. Az erzsébetvárosi lakáshivatal …Csepel községnek ítélte oda a Munkásotthon helyiségeit….Végül is a szervezett munkásság tiltakozása hatékonynak bizonyult. 1922. január 9-én az alispán a helyi jobboldali erők unszolására rendőrökkel akart érvényt szerezni a jogtipró határozatnak. Amikor ezt a gyár dolgozói megtudták, valamennyien abbahagyták a munkát, az otthonhoz tódultak. Fekete volt az otthon környéke az emberektől. Olyan egyöntetű és félelmetes volt a munkások tömegtüntetése, hogy az elemi erejű felháborodás meghátrálásra kényszerítette a rendőröket és Koncz főjegyzőék kénytelenek voltak lemondani a munkásotthonról.”

(Drucker Tibor: A Csepeli Munkásotthon története, A Csepeli Munkásotthon Alapítvány kiadása, 2000., 25-27.oldal)

Az intézmény egyre bővülő tevékenysége azonban továbbra is irritálta a község jobboldali erőit. A Munkásotthon ellensúlyozása érdekében, 1923-ban, Dr. Koncz kezdeményezésére, a község képviselő-testülete 70 millió papírkoronáért megvette a korabeli Horthy Miklós út 64. sz. alatti házat, községi kultúrház megépítése céljából. A főjegyző ezt követően gyűjtőívet indított el, az építkezés és a berendezés költségeinek kiegészítése érdekében. Rövid idézet a gyűjtőív szövegéből, amely jól mutatja a kultúrház létrehozásának igazi célját:

„…községünkben… mily üdvös hivatása lesz a létesítendő kultúrháznak, melynek rendeltetése az, hogy a község lakosságának és az itt dolgozó rengeteg gyári munkásnak hazafias, nemzeti és keresztény irányú társadalmi átalakulások révén minél nagyobb tömegekben leendő felvilágosítása és kioktatása által, azokat az ország boldogulásához annyira szükséges hazafias, keresztény és nemzeti érzület istápolására szoktassuk…és hazafias keresztény érzületüket fejlesszük.

(Lásd ugyanott, 27. oldal)

A Szent Imre tér és a Templom u. sarkán megépült községi kultúrház átadására 1928-ban került sor. Az épület a II. világháborúban megsemmisült. A következő évtizedekben két új kultúrházzal gyarapodott Csepel: az 1963-ban átadott Királyerdei Művelődési Ház és az 1975-ben felavatott Radnóti Miklós Művelődési Ház, előbb a tanács, majd a rendszerváltás után létrejött önkormányzat irányítása alatt működött. Az 1968-ban újjáépült Munkásotthon vagyonát a volt Csepel Művek vállalatai a rendszerváltás után, a vagyon megmentése érdekében, alapítványba vitték, s 1991-ben létrehozták a Csepeli Munkásotthon Alapítványt, amely 2010-ig sikeresen működött együtt az önkormányzattal, a két kerületi művelődési házzal. 

Csakhogy az öt évvel ezelőtti választásokat a Fidesz nyerte. A helyi testület fideszes többsége a múlt, a II. világháború előtti időszak korszellemének felélesztése jegyében, felszámolta a Csepel újságot, a CSEPP TV-t, felfüggesztették a Csepel Galéria és Helytörténeti Intézmény munkáját, államosították az iskolákat, új Csepel címert alkottak, majd előbbre hozva Csepel újjáépítésének 300. évfordulóját, a Horthy-korszakra emlékezve, felépítették a II. világháború előtti revizionista ereklyés országzászlót. Rajta a felirat: Így volt, így lesz! Megszüntették, a dolgozókat kirúgva, a Csepeli Művelődési Központot, egy gazdasági társaság igazgatójának irányítása alá helyezve a kerületi kulturális intézményeket. 

Mindebből következően, számomra legalábbis, teljesen egyértelmű volt, hogy a Csepeli Munkásotthon Alapítvány sem maradhatott ki a sorból. A fideszesek először leállították az Alapítvány anyagi támogatását, felmondták az együttműködési megállapodást, megtiltották az önkormányzati intézményeknek a Munkásotthon látogatását, eljártak az állami támogatás megszüntetése érdekében. Nyíltan kommunistáztak, offshoroztak, sértegették a vezetőket, dolgozókat, mialatt a „kommunista fészeknek” titulált alapítvány feletti hatalom megszerzése érdekében jogi lépéseket is tettek. Elbukták! A bíróság ezeket törvénytelennek minősítette, s az alapítók időközbeni megszűnése miatt az alapítványi jogokat a Fővárosi Bíróság alá rendelte. A csepeli jobboldal közel 95 éves politikai célja azonban változatlan maradt. Németh Szilárdék sem adhatták fel.

Bár már minden a kezükben volt, a teljes politikai, gazdasági hatalom birtokában is kellett a Munkásotthon. Sőt most kellett csak igazán. Nem engedhették, hogy Csepelen, Németh Szilárd vazallusi területén, ahol az országgyűlési képviselő választásokon épp őt, Csepel polgármesterét, nem választották meg, a kerület legnagyobb kulturális intézménye, „zászlóshajója” önálló maradhasson. Amely, politikai hovatartozás nélkül, egyszerre bírja a csepeliek, a hazai és nemzetközi közvélemény elismerését, szeretetét. Amelyet intézmények, vállalatok, civil szervezetek, pártok, a Fidesz is, igénybe vehettek és vehetnek. Amely a hagyományok őrzésére és ápolására épülő, állandóan megújuló kultúrpolitikájával, 95 éves közművelődési tevékenységével, széleskörű kapcsolatrendszerével, most is ezer szállal kötődik a csepeliekhez, a civil mozgalmakhoz, a kultúra valódi értékeihez, azokhoz, amelyek nem tűrik a béklyót, a politika, a mindent kiszolgáló, szervilis politikusok hatalmát. 

Az intézményért folytatott politikai harc tehát 2015-ben új szakaszába érkezett. Miközben 30 millió forinttal sikertelenül megzsarolták a Munkásotthont, elindították a törvénymódosítási folyamatot, amely július 6-án, számukra úgy tűnik, sikeresen ért véget: a parlament fideszes tagjai megszavazták a Lex Munkásotthont.

csmo-bitorlok-2015-07-06.PNGA csepeli Fidesz-csapattagok  Németh Szilárd vezetésével, még aznap el is mentek a Munkásotthon bejáratához: hangosan „örültek” a „győzelemnek”. A hatalmas percemberkék örömujjongása az étteremben sörözéssel halt el. (Az eseményt az ittas vezetésen korábban tetten ért Borbély polgármester a saját Facebook oldalán örökítette meg

A történelem tehát mintha ismételné önmagát. A jobboldal elrekvirálási szándéka, a jogtiprás jelenleg is tetten érhető. A kétharmados győzelem után a Fidesz egyszerűen rátenyerelt a kultúra intézményrendszerére. Országosan, Csepelen is. A Csepeli Munkásotthon Alapítvány esetében ez nem vált be, az intézmény vezetői, dolgozói, sok ezer csepeli támogatását érezve,  nem hódoltak be.  Ha nem megy hatalmi eszközökkel, zsarolással, az érvényes törvények útján, akkor „majd megy másképp” – üzente állítólag Németh Szilárd, pártlistás fideszes országgyűlési képviselő, utódjának, Borbély Lénárd polgármesternek. Most módosíttatta a törvényt, visszamenőleg is.

3.PNGA baloldalnak, a jelenlegi hatalmat leváltani akaró valamennyi demokratikus erőnek pedig van mit tanulni. A Csepeli Munkásotthon történetéből is. A múltból, az utóbbi öt esztendőből, a jelenből. A jobboldal, amely meglátásom szerint már szélsőjobboldal, legyőzhető. Összefogással. Szükség lesz rá. Mert a Munkásotthonért folytatott hosszú politikai küzdelemnek sincs még vége. Ahogy a kerületben elhelyezett néhány óriásplakáton már olvasható: A Munkásotthont a Fidesznek ne hagyjátok! Remélem, nem hagyják, hagyjuk. Mi, csepeliek!

V O X

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr807619698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása