Megdöbbentő, mit tálal sikerként az Orbán-kormány

Nem mutatott újdonságot, mégis megdöbbentő hatású ábrát tett közzé az OECD a foglalkoztatottakról szóló friss felmérésében. A kormány által legversenyképesebbnek hirdetett adórendszer a legmagasabb kulccsal adóztatja a minimálbért – az adat 2013-as, de a trend nem változott, nem is fog.

A kormány előszeretettel hangoztatja az alacsony szja-kulcsot, amely jövőre 16-ról 15 százalékra csökken, ám azt nem teszi hozzá, hogy emellett 17 százalékos egyéni járulékot és 1,5 százalékos munkavállalói járulékot is fizetni kell. Így a munkavállalói bérteher 34,5 százalék.

Bár ez  nem extrém magas az unióban, de érdemes azt is hozzátenni, hogy a minimálbért a legtöbb államban valahogyan támogatják – jellemzően a progresszív adóztatás révén, vagyis a legalacsonyabb bérek nulla vagy az átlag alatti kulccsal adóznak. Igaz, a magasabb bérekre jóval nagyobb terhelés is jut, mint az átlagjövedelemre. Ez még a szlovák egykulcsos rendszerben is így volt, azóta szomszédaink már visszatértek a progresszív adóztatáshoz.

Magyarországon azonban az egykulcsos adó annyira vegytiszta lett, hogy nem alkalmaz semmilyen, a jövedelemszintekhez igazodó kedvezményt. Korábban volt ilyen, az adójóváírást azonban a Fidesz-kormány kivezette a rendszerből. Ez még önmagában nem volt baj, hiszen ez a rendszer hajlamosított a visszaélésekre, vagyis a jövedelmek éppen a minimálbérnél torpantak meg, nem nagyon érte meg kicsivel az adómentes szint felett keresni. Az adójóváírás ráadásul nagyon sokba is került, éves szinten nagyságrendileg 350 milliárd forintot vitt el.

A kivezetése tehát nem feltétlenül ördögtől való, más kérdés azonban, hogy sehol a világon nem nagy divat ugyanakkora adóval sújtani a minimálbért – vagy a legalacsonyabb béreket –, mint az átlagot.
Hozzá kell tenni azt is, hogy a családi adókedvezmény jelentősen át tudja írni ezt a táblázatot – bár más államokban is kétségtelenül vannak kedvezmények, amelyeket az összehasonlíthatóság kedvéért nem szoktak figyelembe venni. A minimálbért nézve egy gyerek mellett a terhelés 25 százalék alatt van, két gyerek mellett pedig 15 százalék. Három gyerek után pedig csak a 1,5 százalék munkavállalói járulékot kell megfizetni.

Ez a lehetőség azonban csak valamivel több mint egymillió munkavállaló előtt áll nyitva,

ennyien érvényesítik nagyságrendileg évente a kedvezményt, ez az szja-bevallók 25 százaléka. A többi hárommillió munkavállaló nem vagy alig tudja csökkenteni adóját – a többi kedvezmény elenyésző, érdemben nem csökkenti a terhelést –, így a többség számára valóban 34,5 százalék az adó.

Azt ebből nem lehet automatikusan kiszámítani, hogy a minimálbéresek milyen arányban veszik igénybe a családi adókedvezményt, de ha a nagyjából egymillióra tehető minimálbér alatt kereső esetében is 25 százalékra tesszük a gyerekesek arányát, akkor 750 ezren vannak kitéve
a legnagyobb adóterhelésnek.

nol.hu