A 2010-es önkormányzati választások előtt a polgármesteri hivatalban nem volt polgármesteri kabinet, az alpolgármestereken és a hivatali vezetőkön, munkatársakon, a gazdasági társaságokon túl, 4 fő (1 titkárnő és 3 ún. politikai munkatárs) segítette, kifejezetten a polgármester munkáját. (1 fő sajtóreferens, 1 fő fejlesztési és 1 fő pályázati referens, mindhárman felsőfokú végzettséggel rendelkeztek.) Németh Szilárd, megnyerve a polgármesteri választásokat, polgármesteri kabinetet hozott létre, amely az azóta eltelt évek alatt, bár összetételében változott, egyre nagyobb létszámú lett. Csak hízott, csak hízott…
A tavaly ősszel megválasztott Borbély Lénárd tovább bővítette a közvetlen irányítása alatt dolgozó munkatársak számát.
Titkárságán jelenleg 1 fő titkárságvezető, 1 fő titkárnő dolgozik, míg a polgármesteri kabinet létszáma 11 fő(!) Így a titkárságán túl, „keze alá dolgozik” 1 fő kabinetfőnök, 1 fő kabinetasszisztens, 1 fő sportreferens, 1 fő fejlesztési referens, 1 fő sajtófőnök, 1 fő sajtóreferens, 1 fő protokollfőnök, 1 fő protokollasszisztens, 1 fő kulturális referens, 1 fő külügyi asszisztens, illetve 1 fő gépkocsivezető. (csepel.hu)
A kabinet összetételével kapcsolatosan van néhány megjegyzésem:
> a képviselő-testület 2010 után valamennyi fejlesztési feladatot „kiszervezett” a hivatalból, valamint a vagyonnal való gazdálkodás, fejlesztés lehetőségét a Csepeli Városgazda Zrt., és a Csepeli Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Kft. hatáskörébe helyezte. Azaz, már nem indokolható a fejlesztési referensi munkakör fenntartása.
> Két fő a sajtófeladatok ellátására szintén feleslegesnek tűnik, hiszen a 11 fős szerkesztőséggel működő Csepeli Hírmondó, a csepel.hu c honlap irányítása az alpolgármester, Ábel Attila kezében összpontosul, ráadásul a közpénzből fenntartott média időnként átveszi, népszerűsíti az Ábel Attila által tulajdonolt és működtetett fideszes blog, a csepel.info anyagait.
> Fölösleges 2 fő alkalmazása a protokoll ügyek kezelésére, de nem nagyon védhető a kulturális referens foglalkoztatása sem. A kulturális ügyek teljes egészében a Csepeli Városkép Kft.-hez kerültek, valamennyi rendezvény szervezése, a művelődési házak működtetése a társaság feladata. Ráadásul érdekes következtetések levonására ad okot, hogy a kulturális referens feladatát ugyanaz a személy látja el, aki az önkormányzat által tízmilliókkal támogatott, Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar Alapítvány karmestere is. Egyesek szerint alkalmazásának egyik „magyarázata”, hogy a zenekarának tagja Németh Szilárd volt polgármester gyermeke is.
> Szerintem szükségtelen a gépkocsivezetői állás kabineten belüli biztosítása is, hiszen a képviselő-testület fideszes többségi döntése után a hivatal a polgármester részére személygépkocsit vásárolt, a testület meg korlátlan használati jogot adott számára. Állítólag Borbély úr január 25-i ittas vezetése miatt vált mégis „szükségessé”, ugyanis a polgármester azóta nem vezeti, vagy nem vezetheti(?) a számára vásárolt személygépkocsit. (Borbély úr ittas vezetésének rendőrségi és bírósági következményeiről, esetleges lezárásáról azóta sem nyilatkozik!)
A polgármesteri hivatal „hízásának” tehát nincsenek szakmai okai. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal kialakított szervezete, a gazdasági társaságokon túl létrehozott centralizált szervezeti egységek (Humán Szolgáltatások Igazgatósága, a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda, az ágazati rendszer) kialakítása, az iskolák államosítása, az okmányirodák központosítása, a Fővárosi Kerületi Hivatalok létrehozása, tehát az önkormányzati feladatok jelentős csökkenése, és januártól várható további központosítása elfogadhatatlanná teszi ekkora Polgármesteri Kabinet fenntartását. Véleményem szerint megkérdőjelezhető a két alpolgármesteri pozíció fenntartása is.
A komoly létszámnövekedés csak politikai okokkal magyarázható: álláshoz kellett juttatni néhány hűséges Fidesz aktívát, „szakembert”. További fontos politikai ok volt, hogy választási kampány időszakokban szükség van és lesz mindenkire, így a Polgármesteri Kabinet bármikor mozgatható, megfizetett tagjainak aktív közreműködésére is. Többükkel találkoztunk is a tavalyi parlamenti és önkormányzati kampányban, utcákon, tereken, kitelepüléseken, de eljutottak a csepeli családokhoz is – nemegyszer narancssárga pólóban, „Kubatov-listákkal” a kezükben.
Már csak két megjegyzésem van. A fontosabb: mindezt nem a kerület lakosaival kellene megfizettetni. A másik, hogy legalább meglátszana a polgármester, az önkormányzat munkájában.
V O X