Nem nagyon van drámaibb helyzet, mint amikor az amúgy is feszült, ezer bajtól szenvedő társadalom ráveti magát egy még rosszabb helyzetben lévő, védtelen embercsoportra, és rajta éli ki a frusztrációját. Vigasztaljuk magunkat azzal, hogy legalább a cigányok meg a hajléktalanok, nyomorultak átmenetileg fellélegezhetnek?
Már hivatalosan is elrendelhető a menekültügyi válsághelyzet, és szerdán el is rendelték. A kerítés még nincs teljesen készen. Különben is, nem ásták be mélyen a földbe, hogy ne lehessen alá akár gyereklapáttal lyukat fúrni, nem szerelték fel elektronikus szerkentyűkkel, hogy messziről lássák, ha valaki csak a közelébe ér. Azonkívül távolról sincs elég egyenruhás, hogy mind a 175 kilométert folyamatosan szemmel tartsa.
Úgyhogy a menekültek továbbra is érkeznek majd, ha kevesebben is, mint eddig. Mivel Németország és Ausztria is bevezette a határellenőrzést, mostantól végképp itt fognak felgyűlni az emberek. A magyar hatóságok nyilván Szerbiába fogják visszatoloncolni, akit csak lehet. És mindenkit lehet. Nem kell hozzá jóstehetség, hogy
tudjuk, azok az emberek újra és újra nekiveselkednek majd. Alighanem a szerb szervek hallgatólagos jóváhagyásával.
Válság vagy természeti csapás esetén politikai értelemben minden országban mindig a kormány jár jól: az emberek ösztönösen védelmet keresnek. Nem leszünk meglepve, ha a következő felmérésekben ugrásszerűen megnő a kormánypárt és a miniszterelnök népszerűsége. A kockázat azonban nagy. Ha a vezetők nem tudnak megbirkózni a feladattal, ha az ő hibájuk, ha nem, rajtuk verik el a port.
Ha az ország komolyan megszenvedi a következő időszak pluszterheit – amire van esély –, akkor a mostani politikai habzsi-dőzsinek is meglesz a böjtje. Az Orbán-kormány nem tett semmit azért, hogy idehaza megossza, szétterítse a felelősséget. Nem konzultált az ellenzéki pártokkal, amit meg „konzultációnak” nevezett, az felelőtlen ijesztgetés és gyűlöletkeltés volt. Kiváló eredménnyel, ügyesen csinálta, az emberek jelentős része retteg és gyűlöl.
Ez, ha nem is kizárólagosan, de jelentős mértékben a kormány kampánya, a vezető politikusok ridegsége, kegyetlen szóhasználata miatt van. A hatalmon lévők átmeneti politikai előnyért az országnak és maguknak is tartósan hátrányos, nehezen kezelhető helyzetet állítottak elő. Nem nagyon van drámaibb helyzet, mint amikor az amúgy is feszült, ezer bajtól szenvedő társadalom ráveti magát egy még rosszabb helyzetben lévő, védtelen embercsoportra, és rajta éli ki a frusztrációját. Vigasztaljuk magunkat azzal, hogy legalább a cigányok meg a hajléktalanok, nyomorultak átmenetileg fellélegezhetnek?
Hosszú távon még nehezebben lesz kijavítható a nemzetközi közvéleményben a magyarokról kialakult hátrányos kép. Mi vagyunk azok, akik direkt kiszúrunk a halál elől menekülőkkel, akik nem adnak nekik enni, ellenben elgáncsoljuk őket és beléjük rúgunk. Az ilyesmit mindenhol értik és megjegyzik. Orbán Viktor hiába várja, hogy benne tiszteljék az új Hunyadi Jánost. Az iránta külföldön érzett ellenszenv automatikusan átszáll mindannyiunkra, ha adtunk takarót a Keletinél a gyerekeknek, ha nem.
A válsághelyzet valós. Kezeléséhez a kormánynak szüksége lenne az ország egységes támogatására, de nem fogja megkapni, és nem is érdemli meg. A bajban az országnak is szüksége lenne az egységre, de ezt a lehetőséget a politikusok eljátszották. Jön a tél.
HORVÁTH GÁBOR
Forrás: nol.hu
