A kerület polgármestere szerint „2200 munkát keresőt tartanak nyilván, de valós számukat 5000 főre becsüljük.”
Tessék már számolni, a valós szám alapján. Az ötezer fő döntő többsége családban él. Hány családot jelent ez, hány családban van egy, vagy esetenként két munkanélküli? Hány csepeli találkozik így, közvetlenül a munkanélküliséggel?
Hány csepeli fiatal nő fel úgy, hogy szüleit nem látja nap, mint nap munkába menni? Lehet, hogy mintegy húszezren tengődnek egyik napról a másikra? Ez a csepeliek több mint 26 %-a, s akkor még ne is beszéljünk a közel 15.000 nyugdíjasról, akik közül sokan a minimálbér alatti nyugdíjból élnek. Borbély úr! Ezek a siker jelei?