A krumpli ára évről évre akár szélsőséges mértékben is változhat az időjárás és a termés alakulása miatt. Az idén azonban egyéb hatások is följebb tolták a burgonya árát, ami azoknak fáj igazán, akiknek jobb híján a krumpli a legfontosabb főtt étel lehet. A szegényeknek.
Tavaly ősz óta robbanásszerűen megemelkedett a burgonya ára, az egy évvel korábbihoz képest immáron 40-50 százalékkal is többet kell fizetni a krumpliért. A zöldség termelői átlagára januárban 122 forint volt, 2015 elején 79 – olvasható ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet legutóbbi adatsorából.
A krumpli fogyasztói ára ma 170-190 forint körül van, a korábbi években is rendkívül szélsőségesen hullámzott. Ezt a piaci szereplők elsősorban
az időjárással magyarázzák: ha szárazabb a nyár, kevesebb krumpli terem, míg csapadékosabb években jóval bővebb a termés.
Mint azt több felvásárlótól is megtudtuk, az idén az időjárás mellett bizonyosan más tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy kilőtt a burgonya ára. A kegyetlen nyári aszály miatt Európa-szerte kevés krumpli termett, ez jelentősen javítja a krumplitermesztők tárgyalási pozícióit, a nagy kereslet felveri az árat. A forró nyár és más tényezők eredőjeként a termelők duplaakkora öntözési költségei mellett csak feleannyi krumplit takaríthattak be, mint a jobb években szokás.
z elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) kötelezővé tétele miatt is drágul a növény. A fajlagosan kétszer-háromszor nagyobb termésátlaggal dolgozó lengyel és német termelőktől immár nem lehet nyakló nélkül és feketén behozni az olcsóbb árut, mint a korábbi években, így eleve kevesebb krumpli van a piacon, mint szokott.
Begyűrűző hatásként a drágulást az is jelentősen fokozta, hogy éppen a külföldi dömpingáru és az ágazatban elharapózott feketézés miatt tavaly már sokan felhagytak a krumplival. Számukra most jöhetett volna el, ha nem is a Kánaán, de az egyenlő feltételekkel bíró verseny ideje.
Amennyiben az idén valamivel enyhébb, csapadékosabb lesz a nyár, úgy a júniusi esőfelhőkkel az árcsökkenés is megérkezhet. Főleg úgy, hogy az ekáer hatása már kiszámíthatóbb, s tervezhetőbb, megéri-e burgonyát termeszteni vagy sem – vélik az ágazati dolgozók.
A krumpli árának alakulása persze komoly hatással van a vásárlók pénztárcájára is – ezen belül is a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknek jelenthet gondot a burgonya drágulása. Az adatok szerint a magyarországi fogyasztási átlag évi 28 kiló körül van, nyilván a szegények többet fogyasztanak. A KSH által alkalmazott tíz jövedelemszint (decilis) legalsó, vagyis e statisztika szerint legszegényebb rétege számára jövedelemarányosan jóval nagyobb kiadást jelent az élelmiszerek beszerzése, mint a felső tíz százalék számára. (nol.hu)
