Január közepe óta rejteget egy levélváltást a Csepeli Hírmondó szerkesztősége. Megbízottjuk, Lass Gábor tett fel kérdéseket a Csepeli Munkásotthont működtető alapítvány elnökének és az intézmény igazgatójának. A kérdező részletes választ kapott január 12-én. A közpénzből megjelenő lap azóta sem volt hajlandó megjelentetni sem a saját kérdéseit, sem az arra adott válaszokat. Ennek ellenére olvasóink most megismerkedhetnek a kérdésekkel és a válaszokkal is. Az előzményekről röviden:
A Csepeli Munkásotthon és az intézményt működtető alapítvány vezetői levelet és kérdéseket kaptak a csepeli városvezetők hivatalos, kéthetenként megjelenő lapjától, a Csepeli Hírmondótól. Az újság nevében érdeklődő Lass Gábort a munkásotthon múltja, jelene, munkája, küzdelmei egyáltalán nem érdekelték. Kérdései kizárólag anyagi természetűek, pontosabban az intézmény munkatársainak és vezetőinek zsebében turkáló kérdések voltak. Ennek ellenére és ezzel együtt minden kérdésre választ kapott a Hírmondó újságírója. Már csak az a kérdés, hogy ezeket a válaszokat Lass Gábor főnökei - Szentesi Zöldi László lapigazgató, Vida István, a kiadó vezetője és Ábel Attila, a kommunikációt felügyelő alpolgármester - hajlandók-e a közpénzen működtetett Csepeli Hírmondóban megjelentetni? Mennyit tesznek hozzá vagy mennyit vesznek el belőle?
Blogunk most változtatás nélkül közreadja Lass Gábor levelét a kérdésekkel együtt, és utána közöljük a válaszokat is. Érdekes és érdemes lesz majd összehasonlítani az eredeti írásokat a Csepeli Hírmondóban - KI TUDJA MIKOR? - napvilágot látó szöveggel...
Íme a levélváltás:
Lass Gábor, a Csepeli Hírmondó újságírója ezt írta:
Tisztelt Darvas Ilona igazgató asszony, tisztelt Nagy József úr!
Olvasói érdeklődés alapján szeretnénk egy cikket megjelentetni a Csepeli Munkásotthonban dolgozók pénzbeli juttatásairól. Mivel az intézmény információink szerint jelentős állami segítséggel - vagyis közpénzből - működik, és ugyanígy, önkormányzati pénzből fog tovább működni, így a csepeliek joggal tartanak igényt a tájékoztatásra. Kérdéseinkkel először Németh Szilárd kuratóriumi elnök urat kerestük meg, de ő arról tájékoztatott bennünket, hogy különböző jogi kifogásokkal sajnos még nem tették lehetővé a számára, hogy a Munkásotthon ügyeibe betekinthessen, annak irányításába kuratóriumi elnöki tisztségéből fakadóan beleszóljon.
Ezért az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a következő közérdekű információkat kérjük Önöktől:
1. Hány fő dolgozik a Munka Törvénykönyve alapján, jelenleg a Csepeli Munkásotthonban, mennyi az intézmény teljes bérköltsége havonta?
2. Hány vállalkozói és megbízási szerződéses munkatársa van az intézménynek, ezek mekkora a költséget jelentenek havonta?
3. Ki az intézmény szakmai és gazdasági vezetője, milyen jogszabály vagy kinevezés alapján, mekkora munkabérrel valamint egyéb juttatásokkal?
4. Önnek szerződése alapján mekkora jövedelme származik a jogviszonyából havonta? Kapott-e jutalmat, prémiumot? Van-e kikötve felmondási idő, végkielégítés a szerződésében? Ha igen mennyi időre, mekkora összeggel?
5. Szokott-e az intézmény jutalmat, prémiumot fizetni a dolgozóinak? Az elmúlt öt évben kik, milyen alapon és mennyi jutalmat vagy prémiumot kaptak?
6. Név és összeg szerint mely cégekkel, vállalkozásokkal van szerződéses kapcsolatban a Csepeli Munkásotthon?
Kérem, jelezzen vissza, ha megkapta ezt az e-mailt!
Válaszukat előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Lass Gábor
Csepeli Hírmondó
Darvasi Ilona, a Csepeli Munkásotthon igazgatója és Nagy József, az alapítvány elnöke így válaszolt:
Tisztelt Lass Gábor úr!
A Csepeli Munkásotthon Alapítvány címére küldött levelére az alábbi választ adjuk.
A Csepeli Munkásotthon Alapítvány önálló jogi személy, közhasznú civil szervezet. Az alapítvány célja a Csepeli Munkásotthon Kulturális Központ fenntartása és működtetése a Csepelen és az agglomerációban élő lakosság kulturális igényei kiszolgálása. A Csepeli Munkásotthon ingó és ingatlan vagyona alapítványunk tulajdonában van, az ingatlan el nem idegeníthető és csak az alapítványi célt szolgálhatja. Alapítványunk költségvetése négy lábon áll – az alapítvány saját forrású bevételei (célszerinti, és vállalkozási), pályázat útján elnyert állami működési támogatás, szakmai munkához kapcsolódó pályázatokon elnyert összegek valamint támogató adományok. A szervezet pályázat útján elnyert állami működési támogatást használ fel, szigorú elszámolási kötelezettséggel. 2010 óta megszűnt a helyi önkormányzat anyagi támogatása, sőt az évente beadásra kerülő pályázatainkhoz a csepeli városvezetéstől még működést támogató ajánlást sem kaptunk, pedig az semmi féle kötelezettséggel nem jár, csupán elismeri a tevékenységünket.
Az elmúlt 5 évben a helyi önkormányzat 2 alkalommal tett javaslatot alapítványunk anyagi támogatására, de a megállapodások kidolgozása során személyes megbeszélésekre az alapítvány kezelő szervezetével, egyszer sem került sor. Alapítványunk kuratóriuma mindkét esetben ülésen alakította ki álláspontját, melyet írásban megküldtünk a városvezetésnek, választ azonban nem kaptunk A Csepeli Munkásotthon Alapítvány kuratóriuma többször is kinyilvánította együttműködési szándékát szóban, írásban és személyesen is a helyi önkormányzatnak, de úgy gondoltuk, hogy a megállapodást a törvényi előírások betartásával, a kölcsönös bizalom és megbecsülés alapján szabad csak megkötni.
Ezúton tájékoztatjuk szerkesztőségüket, hogy a Csepeli Munkásotthon Alapítvány Alapító Okiratát a Fővárosi Törvényszék nem módosította, tehát továbbra is jelenlegi kuratórium és felügyelő bizottság működteti törvényesen alapítványunkat.
Meglepve olvastuk levelében, hogy Németh Szilárd kuratóriumi elnököt keresték meg kérdéseikkel, ugyanis eddig őt két más pozícióban nevezték meg az alapítványunkat illetően. Ez most már a harmadik pozíció amit betöltene?
Egyik esetben a Felügyelő Bizottság elnökének nevezték meg, nemrég pedig a Csepeli Városkép Kft., mint az alapítói jogok gyakorlója egyszemélyi kurátornak jelölte.
Megjegyezzük, hogy nem „jogi kifogások” merültek fel helyzetünket illetően, hanem törvény írja elő az alapítvány alapító okirata módosításának feltételeit.
A Csepeli Munkásotthon Alapítvány működésének 25 éve alatt, a törvényi előírásokat mindig betartottuk, alapítványunk törvényesen működik, minden kötelezettségét teljesíti – a Csepeli Munkásotthon Kulturális Központot látogatóink szeretik.
Ön az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII törvényre hivatkozik, ezért megjegyezzük, hogy az elmúlt években két alkalommal kértünk helyreigazítási kérelmet a Csepeli Hírmondó szerkesztőségétől, de a lap ezeket nem volt hajlandó közölni, pedig a csepeliek joggal tarthatnak igényt alapítványunk álláspontjának megismerésére. Nem tudjuk értelmezni a csepeli városvezetés részéről azt a gyakran elhangzó kijelentést sem, miszerint visszaadják a csepelieknek a Munkásotthont.
Ezt az országos hírű kulturális intézményt 1917-20 között a csepeli lakosok maguknak építették a Szociáldemokrata Párt csepeli szervezete, a Vasas Szakszervezeti Szövetség és Weiss Manfréd támogatásával. Felavatását követően szövetkezeti formában működött, 1945 után a Csepel Művek működtette 1990-ig, jelenleg alapítványi fenntartásban működik. Történelmi tény, hogy soha nem tartozott sem tanácshoz, sem önkormányzathoz, intézményi autonómiáját mindvégig megőrizte. Működésének 95 éve alatt kulturális tevékenységek valamint az itt élő lakosság részére a szabadidő hasznos eltöltésének bázisa volt. Elődeinkkel együtt mi is szívvel-lélekkel mindig azért dolgoztunk, hogy ez a híres művelődési intézmény a csepelieké maradjon. A kulturális központ jelenlegi munkatársai túlnyomó részt csepeli vagy az agglomeráció lakosai, az alapítvány kuratóriumának illetve felügyelő bizottságának tagjai egy fő kivételével Csepelen élnek. Megbecsüléssel gondolunk az egykori Csepel Vas- és Fémművek híres gyárra, mely nagyon sokat tett a Csepeli Munkásotthonért is. 1962-68 között felújította és bővítette a kulturális intézményt, ekkor alakult ki a négy épületből álló, 5400 m2-es, 129 helyiséget magába foglaló épületegyüttes. Sajnáljuk, hogy levelében egyetlen kérdést sem fogalmazott meg a tartalmi munkát illetően, de jelezzük, hogy 48 ezer kötetes könyvtárat, befogadó színházat, híres amatőr művészeti együtteseket, klub és szakköröket, valamint tanfolyamokat működtetünk.
A Csepeli Munkásotthon anyagai – így az éves munkaterv, éves beszámolók, közhasznúsági melléklettel, közhasznúsági jelentés olvasható az alapítványunk ill. az Országos Bírói Hivatal honlapján. Statisztikáinkból kinyerhető a szakmai és munkaügyi adatok összessége.
A Csepeli Munkásotthon Alapítvány jelenleg munkaviszonyban 19 főt alkalmaz, mely létszámba beletartozik a szakmai igazgató is. 2015. december hónapban a munkaviszony keretében foglalkoztatottak bruttó munkabére mindösszesen: 2.295.558,- Ft, melynek nettó összege, amit a munkatársaink az adólevonások után megkapnak: 1.560.400,- Ft, azaz Egymillió-ötszázhatvanezer-négyszáz forint volt.
Megbízási szerződéssel foglalkoztatottak létszáma (klubvezetők, ruhatárosok, könyvtár és technikai személyzet) a fentiekben jelzett hónapban: 9 fő, bruttó bérük mindösszesen: 189.310,- Ft, melyből számfejtés után a 9 fő összesen: 150.315,- Ft, azaz Egyszázötven-ezerháromszáztizenöt forintot kapott.
Vállalkozói szerződéssel 4 főt foglalkoztatunk havi rendszerességgel (művészeti együttes vezetők, technika, karbantartás), melyeknek havi költsége decemberben összesen: 175.000,- Ft volt.
A kulturális központ szakmai vezetését Nemcsákné Darvasi Ilona látja el, igazgatóként, alkalmazotti jogviszonyban, külön kikötés a szerződésében nincs meghatározva, a Munka Törvénykönyve szerinti elbírálás alá esik. Havi munkabére: bruttó 350.000,- Ft, mely 229.250,- Ft nettó kifizetést jelent.
Az intézmény gazdasági csoportvezetője és szakmai igazgató-helyettese Takács Mónika Ibolya, szintén alkalmazotti jogviszonyban látja el munkáját, a Munka Törvénykönyve szerint, külön kikötések nélkül. Havi munkabére: bruttó 270.000,- Ft, mely 186.850,- Ft nettó kifizetést jelent havonta.
Az alapítvány vezető tisztségviselői (kuratóriumi elnök, kuratóriumi tagok, FEB elnök, FEB tagok) ellenszolgáltatás nélkül látják el tisztségüket, részükre kifizetés a 2015. év folyamán, semmilyen formában nem történt.
A Csepeli Munkásotthon Alapítvány az elmúlt években szinte teljesen megszűntette a jutalmak, prémiumok kifizetését, valamint cafetériát sem tudunk biztosítani dolgozóinknak. Ez alól kivételt a törzsgárda jutalmak jelentenek, mellyel a Munkásotthonban ledolgozott évek (5,10,15,20,25,30..) alapján mondunk köszönetet munkatársainknak. Az aktuális évben esedékes összegeket hagyományosan, augusztus-szeptember hónapban fizeti ki az alapítvány. 2015-ben törzsgárda jutalom sem került kifizetésre, mert Takács Mónika igazgató-helyettest érintette volna egyedül (15 év), de írásban, lemondott róla.
Tájékoztatásul közöljük a törzsgárda jutalmak meghatározott összegeit, melyek alapján történik számfejtésük:
2014-ben, bruttó 60.000,- Ft-ot, 2013-ban bruttó 150.000,- Ft-ot, 2012-ben bruttó 85.000,- Ft-ot fizetett ki az alapítvány törzsgárda jutalomként.
2011-ben nem volt törzsgárda jutalom. 2011-ben 23 fő alkalmazott részesült év végi jutalomban étkezési jegy formájában, mindösszesen 470.000,- Ft értékben.
A kulturális központ működtetése során, szolgáltató cégekkel valamint kulturális és művészeti intézményekkel állunk kapcsolatban.
Végezetül tájékoztatjuk, hogy az Ön hozzánk küldött levelét, valamint az arra adott válaszunkat nyilvánosságra hozzuk
Darvasi Ilona Nagy József
igazgató kuratóriumi elnök
Budapest, 2016. január 12.
