A bombázás a Papírgyárat és a Gubacsi hidat is sújtotta. Balra a mai Csepel SC stadion látható
Hetvenhárom éve, a második világháború befejezése előtt egy évvel, a náci Németország már hatalmas vereségeket szenvedett a szovjet vörös hadseregtől, az angolszász haderőtől vagyis a szövetséges antifasiszta hatalmaktól. A hitleri csapatok azonban március 19-én megszállták hazánkat. A magyar adminisztráció és a katonaság együttműködött a megszállókkal. Ilyen közvetlen előzmények után 1944. áprilisában kezdődött meg Budapest bombázása. A fő célpont az ország egyik legnagyobb hadiipari komplexuma, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, valamint a Dunai Repülőgépgyár, továbbá a mai Tököli repülőtér volt. Április 13-án újabb bombázás célpontja lett Csepel és környéke. A légitámadások során több mint ezernégyszázan vesztették életüket és sok családi ház romba dőlt. Részletek:
Légi felderítők felvétele a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekről, valamint Csepel egy részől - alig több mint fél évvel a bombázás előtt
A német megszállás alatt lévő Budapestet és környékét 1944. április 3-ig a szövetséges haderők nem bombázták. Azon a napon azonban komoly támadás indult a főváros környéki ipari központok ellen, amelyeknek nagy része Csepelen és a Csepel-sziget más részein, például Szigetszentmiklóson, Szigethalmon működött.
Az első hullámban 112 repülőgép ( nagy részük Liberátor mint a fenti képen) ért a főváros fölé. Az volt a feladatuk, hogy a szigetszentmiklósi Messerschmidt 210-eseket gyártó üzemet legyalulják a föld színéről. A magyar légierő gépei felszálltak ugyan, de nem tudták megzavarni az offenzívát. A feljegyzések szerint háromszáz bomba hullott a gyárra és környékére.
Láng és füstfelhő a Csepeli Szabadkikötő felett
Április 13-án csaknem nyolcszáz szövetséges gép támadta Csepelt és a Csepel szigeti hadiipari létesítményeket A repülőtéren kívül célpont volt a Shell, Vacuum Oil Company és a Steaua kőolaj-finomító. Ezekben a napokban Szolnokot és Győrt is bombázták.
A támadásoknak Csepel környékén több mint 1400 áldozata volt. Találatok érték Csepel község központját is. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművekben helyreállíthatatlan károk keletkeztek, a harckocsigyártás a továbbiakban itt megszűnt. A bombázások napjaiban becslések szerint közel 2-300 ezer ember menekült el a főváros környékéről.
Forrás: player.hu és fortepan.hu
