A nyugdíjfizetési kötelezettség már most is eladósítja a világ vezető gazdaságait, ennek ellenére a nyugdíjak egyre gyengébbek a bérekhez képest.
A Pénztárszövetség nemrég készíttetett egy elemzést, ami a magyar nyugdíjak helyettesítési értékének változását vizsgálja. Jelenleg ez az érték 72%, vagyis ennyi részét fedezi a nyugdíj az egykori fizetésnek. Leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy ha te 170 ezret keresel nyugdíjba vonulásod előtt, akkor 122 ezres havi nyugdíjra számíthatsz. Vagyis közel 30%-os bevételkiesésed lesz, ha csak az állami nyugdíjra hagyatkozol.
Az elemzés viszont kimutatta, hogy a bérek nagyobb ütemben nőnek, mint a nyugdíjak. 2040-re annyira eltávolodnak egymástól, hogy a helyettesítési ráta 40%-os lesz, vagyis a nyugdíj
ennyi részét fedezi majd az akkori fizetésnek. Még akkor is, ha a nyugdíjak reálértéken maradnak. írja az ongosdoskodas.blog.hu
Ha ez így lesz, és nehéz az ellenkezőjét feltételezni a jelenlegi demográfiai helyzet mellett, akkor egy friss nyugdíjas jelentős életminőség-romlással fog szembesülni. Azt hiszed, 2040 messze van? A jelenlegi állás szerint a mostani 42 évesek akkor mennek nyugdíjba. Ha ennél fiatalabb vagy, akkor téged bőven érinteni fog a probléma.
A World Economic Forum (WEF) világszinten is utánaszámolt a kérdésnek. A világ vezető gazdaságait vették sorra, és az derült ki, hogy az USA, Kanada, az Egyesült Királyság, Hollandia, Japán és Ausztrália már most is óriási nyugdíjdeficittel küzd (de Kína és India sem áll jól). Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjfizetési kötelezettségüket hitelekből egészítik ki. 2015-ben összesen 67 000 milliárd dollárt tett ki a nyugdíjdeficitjük. A WEF elvégezte a matekot, és arra jutott, hogy 2050-re 428 000 milliárd dolláros deficitje lehet a világ vezető gazdaságainak.
Egyszóval a helyzet tarthatatlan.
A globális megoldás receptjét senki sem tudja, de az valószínű, hogy az egyes államok kénytelenek lesznek egyre inkább kihátrálni a nyugdíjasok mögül. A magyar állam már gesztusokat is tett az alternatívák javára azáltal, hogy SZJA-jóváírással támogatja a privát nyugdíj-megtakarításokat (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és NYESZ). Egy ilyen lépés mi másról tanúskodna, mint arról, hogy az állami nyugdíjrendszert tehermentesíteni akarják, mert valószínűleg ők is tisztában vannak a számokkal.
Az öregségi nyugdíj nem olyan régi intézmény a világban, és úgy tűnik, nem is túl fenntartható. Magyarországon 1928-ban vezették be, vagyis kicsivel kevesebb, mint 90 éve. Történelmi léptékben nézve ez nem sok idő. Az intézkedés célja ráadásul egyáltalán nem a jólét biztosítása volt annak idején, csak éppen arra volt elég, hogy a jövedelem nélküli időseket megmentse az éhezéstől. Úgy tűnik, hogy a kör hamarosan bezárul, és öngondoskodás nélkül a nyugdíj újra csak erre az egyre lesz jó.
