Megindult már a harc a nyugdíjasok több mint kétmilliós táborának megnyeréséért, jóval a 2018-as választások előtt. Az ellenzéki pártok egyre többször beszélnek az égető kérdésről, a már most is csak támogatással fenntartható nyugdíjrendszer átszabásáról. Az idén 2 millió 47 ezer nyugdíjas kap ellátást az állami nyugdíjrendszerből, miközben a munkaképes korúak száma 6,1 millió főre rúg. A jelenlegi számítások szerint 2030-ra 5,7 millió munkaképes emberre 2 millió nyugdíjas jut, 2040-ben pedig az 5,2 millió aktív korúval szemben 2,21 millióan várják majd a nyugdíjukat. Még plasztikusabban fogalmazva, míg ma a népesség 21 százalékát teszik ki az idősek, 2040-ben az arányuk 25 százalékra nő. A nyugdíjrendszer azonban már most sem önfenntartó: a 2018-as költségvetéshez benyújtott számítások szerint 2020-ban évi 237 milliárdos, 2021-ben 326 milliárdos költségvetési támogatásra szorul a nyugdíjalap ahhoz, hogy

a 3600-3800 milliárdos nyugdíjszámlát ki tudja fizetni. Vagyis

a nyugdíjak 10 százalékára már most sincs fedezet a társadalombiztosítási rendszerben.

Szigorítottak és rést nyitottak a nyugdíjrendszeren

2010-ben viszonylag homogén nyugdíjrendszert vett át az Orbán-kormány szocialista elődjeitől, az első lépések egyikeként mégis hozzányúltak. Legalább két olyan intézkedést hozott (a magánpénztári rendszer felszámolásáról nem beszélve), amely rontotta az államosított nyugdíbiztosítási rendszer stabilitását, épp annak biztosítási jellegét gyengítve. Felszámolták a volt fegyveres testületeknél (rendőrség, katonaság) szerzett korhatár alatti nyugdíjakat arra hivatkozva, hogy megszüntetik a kiváltságos korhatár alatti nyugdíjakat, majd rögtön ezzel ellentétes lépésként megnyitották a Nők-40 programot. Ez a nők számára lehetővé tette, hogy a 65 éves nyugdíjkorhatárnál lényegesen hamarabb, akár 57-60 évesen nyugdíjba vonulhassanak. A nyugdíjkedvezmény igénybevételéhez 40 év szolgálati időt kell felmutatni – amibe beleszámítanak a gyerekneveléssel töltött évek is. Így egy nő akár 32 év járulékfizetés után teljes jogú előrehozott nyugdíjra tehet szert, miközben a férfiaknál ez nem lehetséges. Csak ez az egyetlen intézkedés,

a Nők-40 program évente több mint kétszázmilliárd forintos többletkiadással jár az előrehozott nyugdíjkorhatár miatt.

A Fidesz-kormány másik vitatható döntése a nyugdíjplafon eltörlése volt 2013-ban. Az európai nyugdíjrendszerekben – így itthon is – évtizedeken keresztül létezett a nyugdíjjárulék-fizetési plafon, vagyis a bizonyos jövedelem feletti részre már nem kellett az egyéni járulékokat fizetni. Mivel járulékfizetés nem történt, nyugdíj sem járt utána, így kerülték el, hogy több millió forintos nyugdíjakat fizessenek majd. 2013-ban azonban a kormány a járulékfizetési plafon eltörlése mellett döntött, aminek eredményeként átmenetileg nőnek a tb-alap bevételei, ám a több milliós nettó jövedelmek miatt többmilliós nyugdíjigények keletkeznek. A gond ezzel az, hogy a nyugdíjrendszerre plusz terheket raknak: a jövőbeni nyugdíjkiadásokat növelik meg, miközben az elöregedő társadalom miatt az időben előre haladva amúgy is nőnek a kiadások. Nem mellékesen a milliós nyugdíjak kifizetésével

kinyílik a nyugdíjolló, hisz a járadékok összege a 28 500 forintos havi minimálnyugdíjtól a havi 2 millió forintig terjed.

Tovább tágítanák a réseket

Az elmúlt hónapokban kezdődött politikai ígérgetés – már a jövő évi választásokra kacsintva – nem a legjobb irányba viszi a közbeszédet. A Jobbik zászlajára tűzte a Nők-40 program kiterjesztését a férfiakra is. Az ellenzéki pártnak feltehetően igaza van abban, hogy a nemi alapon való megkülönböztetés nem állná ki egy modern államban az alkotmányosság próbáját. Két út lenne járható: a kivétel megszüntetése vagy a kiterjesztése. Ez utóbbi viszont újabb kiadással járna, ráadásul keresztbe vágna a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelésnek, amit pont a nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozhatósága miatt lépett meg a Bajnai-kormány. Vona Gábor, a Jobbik elnöke a héten tartott sajtótájékoztatóján a férfiak alacsony várható élettartamával indokolta a 40 éves kedvezmény kiterjesztését. Emellett a kis összegű nyugdíjak felzárkóztatására a differenciált nyugdíjemelés lehetőségét is megpendítette, ami éppenséggel a biztosítási elvvel ellentétes.

A MSZP is beszállt a leendő nyugdíjasokért folytatott versenybe, amikor Korózs Lajos, a párt szakpolitikusa arról beszélt, hogy teljes reformot kívánnak végrehajtani a korhatár alatti nyugdíjaknál – már ha 2018-ban kormányra kerülnek. A z MSZP kormányon kidolgozza az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj szabályait – mondta a politikus egy júliusi tájékoztatón.

Megállítani a kivándorlást?

Más úton járna ezzel szemben az Együtt – derül ki a nemrég elkészített nyugdíjpolitikai javaslataiból. A párt az öngondoskodást segítené az állami támogatások és a cafeteria rendszer átalakításával. A nyugdíjkorhatár kérdésében azt vallják, hogy a nyugdíjkorhatárt rugalmasabbá kell tenni, ugyanakkor az előrehozott nyugdíjat szigorúan a biztosítás-matematika szabályai szerint csökkentenék, a továbbdolgozás esetében pedig értelemszerűen növelnék. Ezzel párhuzamosan föloldanák a nyugdíjasok foglalkoztatási tilalmát. Az Együtt is ígér a nyugdíjasoknak: a tíz éve nem emelt 28 500 forintos nyugdíjminimum emelésére tesz javaslatot, ugyanakkor az átlagbér kétszeresénél (nettó 400 ezer forintnál) visszahoznák nyugdíjjárulékplafont. Ezzel a két lépéssel megállna az induló nyugdíjak ollójának nyílása, vagyis a jövőben már nem lennének milliós nyugdíjak. Az Együtt javaslatai előrelépést jelentenének egy fenntarthatóbb nyugdíjrendszer felé, de az alapvető demográfia folyamatokat – a társadalom elöregedését, illetve a fiatalok elvándorlását –nem fordítaná meg. Ehhez új reformértékű lépésekre lenne szükség, amire viszont nem adottak a körülmények – olvasható a párt anyagában.

A nyugdíjasok megnyerésére a kommunikációs nehéztüzérséget ősszel a kormány is beveti, hisz a vártnál magasabb infláció miatt kiegészítő nyugdíjemelésre, a 3 százalék feletti gazdasági növekedésnek köszönhetően pedig nyugdíjprémiumra is számíthatnak a nyugdíjasok. Ez jó alapot ad arra a kormányoldalnak, hogy az állam gondoskodó jellegét kidomborítsák.

Papp Zsolt

Forrás: zoom.hu