Fb-ismerős pedagógus írja üzenetben: pedagógusnapon a tankerület ismét igazán szépen elismerte a munkájukat. Fejenként egy-egy 20 dekás csomag, a Coop által forgalmazott vajaskekszet kaptak.

Hazavinni szégyelli, inkább szétosztaná az osztályában, de a gyerekek többen vannak, mint a kekszek a csomagban. A gyerekszámmal egyező kekszszám talán tényleg túlzás volna, nem lehet a közpénzt így herdálni. Ha széttördelik a kekszeket, a nebulók legalább gyakorolhatják a törtszámokat. 

És senki se mondja, hogy nincs haladás a tanügyben! Két éve karácsonyi ajándékként még maguk vehettek maguknak fejenként 1000 ft-ból szaloncukrot, de az igazgatónak le kellett adnia az összegyűjtött számlákat. Érthető, különben akár el is kártyázhatták volna. Az ilyen tantestületek mindenre képesek, az övék pl. az igazgatóval összejátszva bűnszövetkezetbe tömörült, és inkább a régóta hiányzó fénymásoló papirt vették meg, a szintén bűntárs

helyi boltostól cukorról kérve hamis számlát. De ez a sötét fejezet lezárult. Most nemcsak kézbe kapták a kekszet, de még az igazgató döntési szabadsága is sokat nőtt. A tankerület nem szól bele, hogy a GYES-es kolléganők kapjanak pedagógusnapi kekszet, vagy a pillanatnyilag őket helyettesítők. Súlyos felelősség, hiába, főnöknek lenni nem mindig fáklyásmenet. 

Szerintem még mindig volna hová fejlődni. A tanárnő azt írja, a keksznek legalább szép doboza van. Nem tudom, nem volna-e helyesebb, ha a kiürült dobozokat a tankerület visszaszedné. Télen ezekben lehetne küldeni a szaloncukrot, és akkor nincs ez a hálátlan trükközés a fénymásolóval.

Lendvai Ildikó

Forás: Facebook