Másfél év alatt 50 millióval nőtt azoknak a száma, akik elhagynák hazájukat, ha lehetőségük lenne rá – derül ki a Gallup napokban publikált kutatásából. A felmérés szerint 2015 és 2017 között a világ felnőtt lakosságának 15 százaléka, több mint 750 millió ember költözne más országba, mint ahol jelenleg él – már persze, ha megtehetné.
Bár olyan már előfordult, hogy arányaiban ennél többen szerették volna elhagyni otthonukat, számosságát tekintve – mivel a világ lakossága sosem volt még ilyen nagy – most él a Földön a legtöbb potenciális migráns. A legutóbbi felmérés során 2013 és 2016 között a kivándorlást tervezők aránya 14 százalék volt, ami akkor
durván 700 millió embert jelentett, míg az ezt megelőző periódusban ennél is alacsonyabbra, 630 millióra becsülték a költözni vágyók számát. A 2007 és 2009 közötti években ugyan a bolygó lakosságának 16 százaléka akarta elhagyni aktuális hazáját, de ez akkor csak 700 millió embert jelentett.
A mostani felmérés főleg azért érdekes, mert éppen az európai migrációs válság éveit öleli fel. A Gallup szakértői ugyanis 2015 és 2017 között végezték a kutatást, amely során 152 országban több mint 453 ezer embert interjúvoltak meg a témában.
A legtöbben Sierra Leone-ben gondolkodnak a kivándorláson, ott tízből hét felnőtt hagyná el az országot, ha tehetné, de a lakosság több mint fele szeretne elköltözni Libériából, Haitiről, Albániából, Salvadorból és Kongóból is. Bár általánosságban is elmondható, hogy Afrikában és a karibi térségben a legmagasabb a kivándorlást tervezők aránya, a kiugró libériai és Sierra Leone-i adatokat az okozta, hogy a Gallup felmérése idején ezekben az országokban ebolajárvány tombolt.
A legtöbben nem meglepő módon a szegényebb térségekből vándorolnának el, de ezen belül a trendekben már vannak meglepő dolgok. A legutóbbi felmérés óta ugyanis a legnagyobb mértékben Észak-Amerikában nőtt a költözésen gondolkodók aránya: míg a korábbi években csak minden tizedik ott élő tervezgetett ilyet, most már a 14 százalékuk.
Más kérdés, hogy mindennek ellenére továbbra is a világnak ez a szeglete a legvonzóbb a potenciális migránsok számára. A költözést fontolgatók több mint ötöde az Egyesült Államokba, hat százaléka pedig Kanadába menne. Ez összesen 205 millió embert jelent, amivel ez a két ország áll ennek a listának az élén. A harmadik legkedveltebb célpont Németország, amit 42 millióan választanának, de több mint 30 millió külföldit vonz Franciaország, Ausztrália és az Egyesült Királyság is.
Bár ilyen mértékű bevándorlás már ezekben az országokban is harmadával-felével növelné a népességet, vannak olyan államok, ahol ennél is sokkal nagyobb torzulásokhoz vezetne, ha minden migrációt tervező útra kelne. Az Egyesült Arab Emirátusokban például megháromszorozódna a lakosság, és hasonló mértékű népességboom lenne Svájcban és Kuvaitban is.
Az Európai Unióban arányaiban Luxemburgban, Svédországban és Dániában ugrana meg legnagyobb arányban a lakosok száma, mindhárom tagállamban nagyjából duplájára. Az EU-ról egyébként általánosságban elmondható, hogy a korábbiaknál vonzóbb célpont lett az elmúlt években: az uniós országok többségét jóval több jelenleg máshol élő választaná tartós lakhelyéül most, mint néhány évvel ezelőtt. Franciaországba 4, Németországba 3, Hollandiába és Svédországba 1-1 millióval többen mennének, mint korábban. Persze vannak kivételek is: az Egyesült Királyság és Olaszország vonzereje például csökkent, Spanyolországba pedig most ugyan 1 millióval többen mennének, mint a legutóbbi felmérés során, hosszabb távon azonban látványosan veszített népszerűségéből a dél-európai ország.
Persze amennyivel nőne egyes országokban a népesség, annyival csökkenne máshol, ha mindenki oda költözne, ahova szeretne. Számos olyan ország van, ahol a népesség alsó hangon harmada-fele eltűnne, ilyen például a már emlegetett Haiti vagy Sierra Leone mellett Szíria, Algéria, Peru vagy éppen a gazdaságilag teljesen összeomlott Venezuela, ahonnan már eddig is milliók vándoroltak ki.
Európában azért ez nem általános, néhány ország azonban így is akad, ahol csökkenne a népesség, ha mindenki oda költözhetne, ahová csak akar. Ilyen például Magyarország is: nálunk az amúgy is évek óta apadó lakosságszám hatodával zuhanna. Az EU-ban ennél nagyobb esés csak Romániában és Litvániában lenne, még Bulgáriából is kevesebben vágynak el, mint itthonról.
A Gallup elemzésében ki is emeli, hogy azok között az országok között, amelyek elutasítják az ENSZ napokban elfogadott globális migrációs megállapodását, többségben vannak az olyanok, ahol népességcsökkenést okozna a migráció.
Cikkükben külön meg is említik Magyarországot, felhívva a figyelmet, hogy nálunk kifejezetten magas ez az arány.
Ez még úgy is igaz, hogy az előző felmérés óta némileg javult a helyzet (akkor még 21 százalékkal csökkent volna a népesség), ennek azonban a Gallup szerint nem az a magyarázata, hogy többen akarnak idejönni, hanem, hogy kevesebben mennének el. A legutóbbi felmérés óta (2014 és 2016 között) a statisztikai hivatal adatai szerint egyébként nagyjából 93 ezren vándoroltak ki, ami a teljes népesség szűk 1 százaléka.
Forrás: G7.HU
