Azért gondolom ezt, mert úgy vélem, hogy egyetlen becsületes ember sem tenne, - tudatának és érdekeinek valós ismeretében - olyat, ami magára, és környezetére nézve hátrányos.
Itt van mindjárt a migráció kérdése. Érthetetlen, hogy egy budapesti külső kerületi polgármester jelölt miből gondolja azt, hogy újraválasztásának az lehet az egyetlen esélye, ha bizonyítja, hogy mennyire tudja szidni a migránsokat, és hogyan tudja vádolni Soros Györgyöt. A migráció kérdése ugyanis végtelenül összetett dolog. Nekünk magyaroknak, - akik a népvándorlás alatt kerültünk ide - illő lenne mértéktartással viszonyulnunk ehhez a kérdéshez. Nem arról van szó, hogy a világméretű krízis kezelésére ne tegyünk intézkedéseket, hanem arról, hogy körültekintően viselkedjünk. Ne válhassunk nevetségessé, és főleg ne legyük hiteltelenek, egyes demagógok, igaztalan állítások miatt.
A Magyarországon élő emberek nagy többsége négy-öt generáció távlatából is tudhatja, hogy a világ mely vidékeiről származtak elei. A Kárpát-medencében töltött évezredhez képest
elenyésző időszak is szerteágazó kapcsolatokat mutat. Vannak akik évszázadokkal ezelőtt jöttek, de vannak, akik csak a múlt század végén érkeztek. (Érdekes látni, hogy a migráció elutasításának mértéke, és a magyar nemzetbe való beágyazottság időtartama egyeseknél fordítottan arányos). Olyan világot élünk, ahol a közelmúltban érkezők úgy érzik, hogy befogadásuk számukra előnyös, ha más bevándorolni szándékozók leghangosabb ellenségének mutatják magukat.
A választott embereknek nem saját érzelmeik reflexeit, hanem az őket felhatalmazók érdekeit kellene képviselniük, a migráció kérdésében is. A globális méreteket öltő népvándorlás problémáit nem lehet csepeli bekiabálásokkal kezelni. Tudomásul kell venni, hogy a migrációt, mint politikailag könnyen meglovagolható, népszerű fogalmat máshol is uszályukba fogják a könnyű hasznot hajszoló, felelőtlen politikusok. Azok, akik csak a szavazatszerzés demagógiáját, és az ösztönös gyűlöletkeltést ismerik. Ők képtelenek a megértésre, a valóságnak megfelelő, az igazságot és az európai erkölcsi elveket leginkább megközelítő, hosszú távú megoldásra. Ezért, a magyar munkavállalók által leginkább érintett Nagy-Britanniában, és Ausztriában erősen megingott a magyarok maradásának lehetősége.
A Brexit „sikerét”, és kiváltó okát ott, sokan a Kelet-Európából érkező migránsok elleni fellépésben látják. Tehát az angol jobboldali populisták elsősorban a magyar, és a lengyel bevándorlókat okolják stagnáló helyzetükért. Paradox módon az ottani bennszülöttek, az orbáni szélsőségességet fordítják a boldogulásukat kereső magyarokkal és lengyelekkel szembe. A szélsőjobb felé kacsingató Osztrák kormány is megtette az első lépéseket (családi pótlék csökkentés) a magyarok ausztriai lehetőségeinek szűkítése felé. A helybéliek - bizonyos politikai és gazdasági érdekcsoportok által tüzelve - úgy vélik, hogy azt az igazságtalanságot, ami a reálbérük csökkenését eredményezte főleg a keleti országok odaözönlő és a béreket leszorító embereinek „köszönhetik”. Ez persze nem igaz, mert a valóság az, hogy annak ellenére, hogy rég nem látott ütemben növekedik a tőkével rendelkezők profitja, a dolgozók reáljövedelme marad, amennyi volt. Nem a migráció miatt, hanem a tőke azon természetes törekvése miatt, hogy minél magasabb haszonra, - ha lehet extraprofitra törekszik. És mivel a világban megszűnt az a politikai, ideológiai erő, amelyik alternatívát és veszélyt jelentett számára, úgy érzi, hogy szabad a gazda. A nacionalizmust, meg az egymás iránti gyűlöletet pedig sokkal egyszerűbb felkelteni, mint a profit egy részéről lemondani, és a globális probléma átfogó, az igazsághoz legközelebb álló megoldását kidolgozni.
Borbély Lénárdnak és más csepeli politikusnak sem vethető a szemére, hogy nem itt született. Egy polgármesterrel vagy egy polgármesterségre jelentkezővel akkor van baj, ha nem képes közössége legszélesebb érdekeit érzékelni, és felfogni. A fideszesek mögött álló oligarchák (és lakájaik) beállították a csepeli tapasztalatlan polgármestert azok táborába, akik képesek egy globális problémát migránsozással és sorosozással helyettesíteni. Ők nem törődtek vele, - a helyi emberük meg nem képes felfogni - hogy félmillió külhoni magyart (többségében fiatalt és gyermekeiket, valamint megélhetésüket) teszik ezzel tönkre. Ez viszont már nagy baj!
Forrás: Horváth Gyula Facebook oldala
