Simonka György fideszes nagy úr dinnyék között szabadlábon mutogat

Mind a jogász szakma, mind a politikai szereplők és a közvélemény is meglepődött, hogy a Simonka György  fideszes országgyűlési képviselővel szemben megfogalmazott súlyos gyanúsítás ellenére – bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények – egyetlen percre sem vették őrizetbe. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár független országgyűlés képviselő Parlamentben benyújtott, de Polt Péter legfőbb ügyészhez szóló kérdésnek címe: „Nem tart attól, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat gyengíti az, hogy még mindig nem került sor Simonka György kormánypárti képviselővel szemben kényszerintézkedésre?”

Egyelőre nem kezdeményezték Simonka előzetes letartóztatásba helyezését, vagy házi őrizetbe vételét. Holott az 1,4 milliárd forint károkozással is összefüggésbe hozza a vádhatóság Simonkát. Történt mindez annak ellenére, hogy még tavaly októberben a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményei alapján Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta a kormánypárti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, amelynek a törvényhozás eleget tett, majd meg is gyanúsította a politikust a vádhatóság

Az ügyben felmerült megalapozott gyanú lényege szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.

Az ügyészség korábbi közlése szerint Simonka György tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg. Ezért 2009 követően egy olyan személyi kört épített fel, amelynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során, a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan, európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak.

Alighanem ez áll annak a napokban az országgyűlés elnökéhez, Kövér Lászlóhoz beadott, de Polt Péternek címzett beadott írásbeli kérdésnek a hátterében, amelyet Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár független országgyűlés képviselő jegyez. Benyújtott kérdésnek címe: „Nem tart attól, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat gyengíti az, hogy még mindig nem került sor Simonka György kormánypárti képviselővel szemben kényszerintézkedésre?”

A többoldalas írásbeli kérdés hosszan taglalja az előzményeket, így a legfőbb ügyésznek a mentelmi jog felfüggesztésére tett indítványakor, valamint a gyanúsításkor kiadott sajtóközleményeit.

Szabó Szabolcs a büntetőeljárási törvény passzusait elemezve arra a következtetése jutott, hogy ennek alapján a nyomozást végző ügyésznek kényszerintézkedést kellene alkalmania. E nélkül ugyanis a gyanúsított a bizonyítás meghiúsítása érdekében megfélemlíthet más személyt, jogellenesen befolyásolhatja vallomásukat, bizonyítékokat semmisíthet meg és más egyéb módokon befolyásolhatja a nyomozást és a bizonyítási eljárást.

Szabó Szabolcs megjegyzi: „egy olyan országgyűlési képviselőről van szó, akinek kormánypárti politikai szerepvállalása, országgyűlési képviselői státuszára kiépített befolyása Békés megyében egyedülálló. Aki kicsit tájékozott a helyi viszonyokat illetően, az tudja, hogy a megye gazdasági szereplői, vállalkozói, vagy polgármesterei, egyéb önkormányzati vagy akár hatósági szereplői nem egyszerűen tudomásul vették, hogy Simonka György befolyásos személyiség, hanem alkalmazkodtak hozzá, mert úgy tapasztalták, vagy remélték, hogy rajta keresztül tudnak érvényesülni, különböző forrásokhoz, vagy előnyökhöz jutni.”

Szabó szerint a Simonka vagy családtagjai érdekeltségébe tartozó és felügyelt céghálózati tevékenység és korrupciógyanús ügyletek nem szüntethetőek meg egy pillanat alatt, másrészt kényszerintézkedés nélkül mindez magában rejti a bűnismétlődés lehetőségét is.

Végül Szabó Szabolcs azt is feszegeti, nem tart-e attól a legfőbb ügyész, hogy a kényszerintézkedés elmaradása azt a látszatot kelti, az ügyészség vezetésének nincs ellenére, ha Simonka, ahogy eddig is, politikai súlyát, befolyást fitogtassa. Ez ugyanis önmagában is alkalmas, hogy az eljárásban megszólalók hallgassanak, megváltoztassák, vagy felpuhítsák vallomásukat.

„Kényszerintézkedés indítványozására azért nem került sor, mert a büntetőeljárásról szóló 2017-es törvényben meghatározott feltételek nem álltak fent” – válaszolta a legfőbb ügyész. Polt Péter meg sem kísérelte, hogy ezekről a feltételekről bármilyen módon akár egyetlen szót is szóljon. Vagyis a legfőbb ügyészi válaszból nem tudjuk meg, hogy a súlyos gyanúsítások ellenére miért nem került eddig őrizetbe Simonka, miért nem kezdeményezték előzetes letartóztatásának indítványozását, vagy házi őrizetbe vételét? Pedig az országgyűlési képviselő kérdése konkrétan ez volt.

Polt hozzátette: ha előállnának az egyébként általa nem említett körülmények, akkor a Központi Nyomozó Főügyészség azonnal lépne, mivel „a büntetőeljárási jogintézmények alkalmazása során kizárólag a törvényben meghatározott szempontok bírnak jelentőséggel”. Ám egy szót sem szól arról, hogy ezek melyek lennének. Ehhez képest kéri, hogy a választ Szabó Szabolcs fogadja el, ami aligha elképzelhető.

A tisztánlátás végett megnéztük, hogy milyen feltételek esetén állhat fent a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések elrendelése. Többek között a bizonyítás megnehezítésének/meghiúsításának megakadályozása érdekében, vagy ha a terhelt az eljárásban résztvevő személyt korábban már megfélemlítették, befolyásolták, vagy ennek veszélye megalapozottan feltehető. És akkor is, ha a bűnismétlés megakadályozása ezzel megakadályozhatóvá válik. Nehéz elhinni, hogy e körülmények Simonka György esetében szóba sem jöhetnek.

Forrás: magyarnararancs.hu és Szabó Szabolcs Facebook oldala