Csepel országgyűlési képviselője, dr. Szabó Szabolcs tegnap, amikor a Fidesz-kormányzat a Putyin-látogatás lázában égett, alaposan felkavarta a közéletet. Igazából már korábban akcióba lépett, Orbán Viktor kormányfőnek tett fel két egyszerű kérdést, amelyekre tegnap kapta meg a választ. Szabó Szabolcs elsőként arra volt kíváncsi, hogy Putyin budapesti látogatásakor Orbán Viktor felveti-e a rendszerváltás idején elhurcolt magyar állambiztonsági iratok ügyét. Nem került magyar szervek irattári anyaga az egykori Szovjetunióba 1945 után, legalábbis a kormánynak erről nincsen tudomása, így nincs is mit visszakérnie az oroszoktól - lényegében így foglalható össze az a válaszlevél, amit Rétvári Bence államtitkár írt. Ezt a választ napközben sokan vitatták, de az igazi vihar a képviselő másik kérdéséből lett.
Ahogy az index beszámol róla, Szabó Szabolcs az állambiztonsági iratok ügye mellett arra volt kíváncsi, lemondhat-e az ország végérvényesen az 1945 után elhurcolt műkincseiről. Szabó arra utalt, hogy műkincsek jutottak annak idején a Szovjetunióba, és kíváncsi volt, hogy ezek visszaszerzéséért mit tesz a kormány. A kormányzat szerint azonban a műkincseket nem az egykori Szovjetunió területén kell keresni. "A közvélemény által is ismert korábbi magyar állásponttal szemben ma már
nem állítható, hogy az 1990-es években elvégzett kutatások maradéktalanul helytálló következtetésekre jutottak: a korábban Oroszországba kerültnek gondolt műkincsek közül ugyanis többről is bebizonyosodott, hogy nem kelet felé vették az útjukat" - írta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára.
Ez a válasz azonban már mélyen felháborította a téma egyik szakértőjét is, aki csaknem 30 éve dolgozik a II. világháború során a szovjetunióba került magyar műkincsek hazahozatalával.
Mravik László művészettörténészt, a Szovjetunióba hurcolt műkincsek szakértője a Klubrádióban elmondta. „Ez (...), ha nagyon finom akarok lenni, egy csőre töltött marhaság” – mondta. Az illetőt (az államtitkárt) nyilván így tájékoztatta valaki, vagy azt mondták neki, hogy ezt kell mondania – tette hozzá. Ami nyugatra ment, azt az akkori magyar állam vitte, majd ezek haza is tértek. Azt nem mondja, hogy német katonák nem loptak dolgokat, de ez nem jelentős.
Mravik László harminc éven keresztül mindent átnézett ebben a témában, amit lehetett, látta a bizonylatokat, sőt, ezeket a műkincseket a saját szemével. Egyébként az összes orosz muzeológus is tudja, hogy ott vannak, nem is tagadja. Vlagyimir Putyint is megkérdezték erről korábban, és akkor azt mondta, ha van ilyen, vissza kell adni. Nem érti, miért nem merik neki feltenni ezt a kérdést.
A többi között a Hatvany- és a Herzog-gyűjtemény, Renoir, Tintoretto képei, rengeteg minden van ott – mondta Mravik László. Nagyon készségesek voltak az orsz művészettörténész kollégák, és szégyellték is magukat a helyzet miatt. Négy nagybank páncélterme tele volt műkincsekkel, a szovjet hatóságok hónapokig dolgoztak a bankokban, mire mindent összeszedtek. Vannak erről hivatalos iratok, amit fel tudnak sorolni, az több mint tízezer darab. Egyébként a moszkvai Puskin Múzeumban és Nyizsnij-Novgorodban ki is állították őket.
Mrávik László azt mondta, ebben az ügyben nem az oroszokkal van a baj, hanem a magyar kormányokkal, mert a szocialista-liberális kormányok se álltak a helyzet magaslatán. Tökéletes munkát már nem lehet végezni, mert csencseltek a katonák, de ami bizonyítható, dokumentálható, azt vissza kellene kérni. Szerinte most azért nem merik ezt meglépni, mert azt gondolják, hogy Putyin haragudna és valamilyen más üzletbe szólna bele. Pedig még Orbán oroszbarát politikájának is járna egy jó pont azoktól, akik ellenzik.
Forrás: Klubrádió és index.hu
