Jó fogás? Csepel címerébe kellene beilleszteni a zsákolt ingyen krumplit és az ajándék almát. A törvény és a rendeletek uralkodása helyett, a sebezhetetlenség, a csalhatatlanság, és a nélkülözhetetlenség fülbe súgott mítosza a támasz. Ezzel lehet leplezni a félelmet és bizonytalanságot.

Nárcisztikusok című cikkében a saját közösségi oldalán Horváth Gyula, a csepeli önkormányzat ellenzéki (DK-s) politikusa többek között a következőket írja:

„Borbély Lénárd mostani polgármesternek (úton útfélen kihelyezett táblákon, óriásplakátokon, tömegközlekedési járműveken, és azok megállóiban, majdnem minden utcasarkon, a lépcsőházat előterében, a kerületi újságokban, szórólapokon, és kiadványokon stb.) az arca, aláírása látható. Borbély itt, Borbély ott, Borbély mindenhol! Pedig a népi bölcsesség szerint: aki mindenhol van, az sehol sincs!

Ezt látszik alátámasztani a gyakorlat is. A polgármester levelezéseit, meghívásait, egyeztető kéréseit stb. nem Bordély Lénárd írja alá, hanem „nevében” a kabinetjének munkatársa. A vonatkozó törvény és az SZMSZ szabályozza, hogy a polgármestert az alpolgármesterek helyettesíthetik. (Ezért vannak, ezért kapják a fizetéseiket, kocsijaikat, ruhapénzüket és más kiváltságukat) Könnyen belátható, ha a polgármester ennyi nem kötelező feladattal szórakoztatja magát, akkor nincs ideje a kötelező feladatainak ellátására! „Alpolgármesterei” pedig inkább pártfeladatot végeznek.

A tudósok megállapításai alapján a nárcisztikus viselkedésre lehet következtetni a fentiekből. Itt láthatjuk, hogy fontos a talpnyalók által elárasztó dicséret, - kompenzálandó a belső feszültségeket. Ezzel magyarázható a reprezentációs eszközökben való hivalkodás is (pl. az indokolatlan és felesleges, különleges gépkocsik) A hízelgő dicséretek elfogadása, ami csökkentheti a bizonytalanságot és átlendít a nehézségeken. A törvény és a rendeletek uralkodása helyett, a sebezhetetlenség, a csalhatatlanság, és a nélkülözhetetlenség fülébe súgott mítosza a támasz. Ezzel leplezheti a félelmet és bizonytalanságot.

Könnyen belátható, hogy amíg a polgármester fát hord, krumplit oszt, utat mutat és épít, facsemetét ültet, repülőt reptet, táplálkozik, Csiki sört iszik, focizik, kisdedeket simogat, imádkozik, utazik, és parolázik stb. addig nincs a hivatalban, nem teszi esküben vállalt kötelességét. Egy másik kihelyezett táblán viszont éppen arról regél, hogy kiváló eredménnyel kacsázik a bürokrácia útvesztőiben. Harcol a fővárossal, Brüsszellel! Hálálkodik a kormánynak, pénzt-, támogatókat- és lekötelezetteket- szerez. Vállalkozókat, és munkatársakat rúg ki, pályázatokat irányít és problémákat old meg. Természetesen ő maga, képviselő társai, és az apparátus is tudja, hogy ez nem igaz! A kép, tehát amit (egyetértésével) festenek róla, az a valóságnak a hamisság prizmáján eltorzított tükörképe. Egy önmagában tetszelgő víziója, aminek (akinek) vajmi kevés köze van a realitáshoz!

A polgármesternek tehát vannak hibái! Annak azonban, hogy a csepeli nyilvánosságban a valóság országosan hírhedt ferdítése megtörtént, és a mutatott önkép a realitástól ennyire elszakadt, abban nagyobb súllyal a hivatalt irányítók a bűnösök. Azok, akik a polgármester megjelenését koordináló, gyengeségeit ellene forgató, ezzel (mindenkori vezetőt) kézben tartani szándékozó háttéremberek elképzelését erőltetik. Egyesek szerint ebből eredhet az a lefelé tendáló ív, ami a szakértelmet, az elvek melletti kitartást illetik, és az a felfelé haladó mutató, ami jó alkalmazkodást, sikeres érvényesülést mutatják.

Ez a felelőtlen hízelgő magatartás semmi tervszerűséget és szakmaiságot nem mutatott, az önkormányzatiság és a nyilvánosság egymást kiegészítő rendszerének kidolgozásában. Annál többet, a mindenkori hatalom (és fő emberei) alázatos szolgálatában. A permanens fezültségek a másként gondolkodókkal szembeni gyűlöltkeltések, hazug félrevezetések, és az ellenzéki képviselők önkormányzati újságból való teljes kiűzetések, azt mutatják, hogy még esélyt se adnak a dialógus kialakulására.

Úgy tűnik, hogy a polgármester ifjúi hiúságra épülő, - és ezzel szakmai politikai jövőjét derékba törő - személyi gyengeségeit meglovagoló „baráti” háttértevékenység cél közelbe ért. Ez pedig egy arra hajlamos, bizonytalan fiatal személyiségnél nagy bajokat okozhat. A demokratikus szervezetet pedig működésképtelenné teszi. Köztisztviselő, közalkalmazott ennél nagyobb bűnt nem követhet el!” 

Forrás: Horváth Gyula Facebook oldala