A mai rideg valóság: a HÉV-pótló busz tumultussal. A félévszázados népmese első változata: „A Kálvin téren ötszintes forgalmi rendszer épül. A tér az észak—déli földalatti egyik állomása lesz. Idáig vezetik a csepeli gyorsvasút föld alá bujtatott vonalát is. A gyalogosok kétszintes aluljáróban közlekedhetnek, míg a tér fölött a Baross térihez hasonló felüljáró épül…. Pesterzsébetet — egy szakaszán föld alatt vezetett — erzsébeti gyorsvasúttal kötik az új metróhoz.”

Vannak, akik nem értik, hogy sok csepeli miért lesz indulatos, ha a mai nagy ígérgetők - az újabb és újabb választásokhoz közeledve - a csepeli HÉV és a Kálvin tér nevét egy lapon emlegetik. A Magyar Nemzet most következő, ötven évvel ezelőtti újságcikkéből minden világossá válik. Fél évszázad múltán mi már tudjuk, mi lett az ígéretekből. A korabeli krónikás azonban nem csekély lelkesültséggel a következőkről tudósított:

„Egyre több hírt hallhatnak, olvashatnak a főváros lakói Budapest közlekedésének fejlesztési terveiről. Természetes hát, hogy érdekli őket: pontosan mit, mikor és főleg miért építenek, érdemes-e elviselniük az építkezésekkel együtt járó kényelmetlenségeket. Egy közlekedési ankéton szép számú érdeklődő előtt Nagy Ervin, a fővárosi tanács közlekedéspolitikai és fejlesztési osztályának vezetője ismertette a főváros közlekedésének távlati terveit.

Elmondta, hogy teljesen megváltozik a Boráros tér elaggott közlekedési rendszere. A 2-es villamos az észak—déli földalatti megépülte után megszűnik, így végállomására sem lesz szük­ség. A Petőfi hídról érkező járműveket felüljárón, a tér keresztezése nélkül vezetik a Soroksári útra.

A Kálvin téren ötszintes forgalmi rendszer épül. A tér az észak—déli földalatti egyik állomása lesz. Idáig vezetik a csepeli gyorsvasút föld alá bujtatott vonalát is. A gyalogosok kétszintes aluljáróban közlekedhetnek, míg a tér fölött a

Baross térihez hasonló felüljáró épül. Az Üllői utat és a Baross utcát még a tél előtt új úttal kötik össze, né­hány ház lebontása árán.

Kérdésekre válaszolva Nagy Ervin elmondta, hogy a Nagyvárad teret is érintő földalatti elkészülte után az Üllői úti villa­mosok nem közlekednek majd,de az út külső szakaszán egy-egy autóbuszjáratot megtartanak, csak a párhuzamosságot szüntetik meg. Pesterzsébetet — egy szakaszán föld alatt vezetett — „erzsébeti gyorsvasúttal” kötik az új metróhoz. Az egész észak—déli földalattira jellemző egyébként, hogy követi a város történetileg ki­alakult közlekedési erővonalait és a fölszínen nem ezzel párhuzamosan, hanem a csomópontokhoz gyűjtő forgalmi rendszert terveznek.

Az ismertető után az ankét részvevőivel a fővárosi tanács közlekedési főmérnökei beszélték meg részletesen az új tervek problémáit.”

A korabeli olvasóban a gyanút csak egy dolog ébreszthette fel. A mesés tervek megvalósításához sehol sem fűztek határidőt. Így aztán csak az újra és újra előhúzható  mese maradt, a többit naponta látjuk Csepelen és a Kvassay hídnál…

Forrás: Magyar Nemzet 1971. január