Lóvá tették a kerületi Fidesz-választáson Borbély Lénárd fideszes polgármestert és Ábel Attila alpolgármestert, miközben lovat adtak Németh Szilárd alá? A személyi változtatások a jelek szerint  a válságjelenségek elfedését szolgálják. Az önkormányzatban látható pénzügyi, és vezetési válság elérte a Fidesz helyi szervezetét is. Mindenki próbálja menteni a menthetetlent! Próbál kibújni a csapdákból és a másikra tolni a felelősséget, figyeli, hogy tud magának „egérutat” szerezni egy összeomlás esetére...

Úgy látszik, hogy nagy váltás következett be a csepeli Fidesznél. Ezt a következtetést nem annyira a politikájuk miatt, sokkal inkább a Csepelen megválasztott személyek alapján lehet levonni.

Az elnök természetesen Németh Szilárd maradt! Ő itt a teljhatalmú úr a Fideszben. Ő diktál, és ő jelöli ki azokat akik labdába rúghatnak. Az előzményeket ismerve (Németh Borbély viszály) nem okozott meglepetést, hogy a polgármester közelébe se kerülhetett a helyi pártvezetésnek. Az viszont szöget üthet a fejekbe, hogy a párt ökle, Ábel Attila, (volt kerületi elnök, az ellenzéki csepeli Fidesz egyik legaktívabb harcosa) hogy nem kapott szerepet? Az is több mint beszédes, ahogy a frakcióvezetőt, Bercsik Károlyt is távol tartja Németh a politikai vezetéstől. Az meg már szinte érthetetlen, hogy

a legtapasztaltabb, legnépszerűbb képviselőjüket Zupkó Jánost is távol tartják a vezetéstől.

A jelek azt mutatják, hogy az úgynevezett csepeli „ősfideszeseket” mind egy szálig kiszorította Németh a helyi pártvezetésből. A pártot újonnan vezetők közül Szuhai Erik kisebb, míg Czibulyáné Szonday Szilvia, és Balogh Ernő nagyobb meglepetést okozott. Ők sose voltak a legharcosabbak, de sose voltak az un. „véresszájú aktivisták” sem. Czibulyánénak Dobák István megregulázását szolgáló hozzászólását kivéve, - a képviselő asszony azzal fenyegetett, hogy „a csepeli papokkal kiprédikáltatja a templomokban, hogy rossz ember” - nem voltak szélsőséges politikai megnyilvánulásaik. Ilyenekkel a másik két tagot sem nagyon lehetett vádolni. Ezeket lehetne pragmatizmusukra, de lehet befolyásolhatóságuk és túlzott kompromisszum-készségük, - mondhatni - megalkuvásuk számlájára is írni.

Az új csepeli Fidesz-vezetés összeállítása két következtetés levonását kínálja.

- Az egyik mérlegeléséből arra lehet következtetni, hogy Németh kiszorította azokat a karakteres, politikai vízióval és elkötelezettséggel rendelkezőket az irányítói közegből, akik ellenvéleményükkel, érveikkel, elvi meggyőződésükkel zavarhatják (és egyre többször zavarták is) egyszemélyi uralkodását.

- A másik az, hogy Németh kénytelen volt belátni eddigi durva, „dúvad” viselkedésének, és politizálásnak a tarthatatlanságát. Csepelen is tapasztalható nevetségessé válását, - a kétszeres választási vereségének a következményeit - és „szelídebb” húrok pengetésével kívánja pártja, és a maga megválasztási esélyeit növelni Csepelen.

A jelek azt mutatják, hogy akár az egyik, akár a másik variáció megvalósulását tervezik, elengedhetetlenné vált ennek személyekben megjelenő megmutatása is. Az új politikájuk üzenetébe ugyanis egyáltalán nem fér már bele Ábel Attila magát teljesen lejárató, propaganda tevékenysége. Nem fér bele Borbély Lénárdnak a vezetői gyakorlattal megszerzett önállósodása és bizonyos mértéket mutató felelősségvállalása, nem fér bele Bercsik Károly frakcióvezető beszédes hallgatagsága, és nem fér bele a legnépszerűbb egyéni képviselőjüknek Zupkó Jánosnak a csendes fejcsóválása sem.

A csepeli Fideszben megmutatkozó személyi változtatások indítékain lehet lamentálni, de az kétségtelen, hogy ezek az egyre egyértelműbbé váló válságjelenségek elfedését szolgálják. Az önkormányzatban látható pénzügyi, és vezetési válság elérte a Fidesz helyi szervezetét is. Mindenki próbálja menteni a menthetetlent! Próbál kibújni a csapdákból és a másikra tolni a felelősséget, figyeli, hogy tud magának „egérutat” szerezni egy összeomlás esetére. Van, aki előre menekül és van, aki hátra!

Forrás: HORVÁTH GYULA közösségi oldala