Csak az utcanevek változtak, a tüdőbeteggondozó több mint 80 éve ugyanott áll. Így született: "Czékly János elvtárs ismételten szóvá-tette, hogy Csepel községnek még mindig nincs tüdőgondozója és százával vannak olyan tüdőbetegek, akik OTI-lgényjogosultság nélkül kezelésben nem részesülhetnek és a fertőzést az egészséges emberekre is átviszik. Czékly elvtárs fölszólalását a főjegyző és a községi orvosok is támogatták és a közgyűlés nagy többsége helyeselte. így a tüdőgondozó ügye végre nyugvó-pontra jut. Azt is elhatározták, hogy a Ferenc utca és Mária utca sarkán lévő, községi tulajdont képező házban rendezik be."

"Csepel község elöljárósága és pénzügyi bizottsága legutóbb ülést tartott, amelyen a szociáldemokrata bizottsági tagok a költségvetést bírálva, rámutattak Csepel bajaira." – Így kezdte tudósítását a Népszava 1937-ben. Ennek már 84 éve, de az írás sok érdekességet tartogat a mai olvasónak is. Az ismeretlen tudósító így folytatta a beszámolót Csepel község közgyűlésről, amelyen a szociáldemokraták…

„Megemlítették a közlekedés és közvilágítás hiányosságait. Rámutattak arra, hogy a kertvárosban a világítás egészen kezdetleges.

A munkásság, amely éjjeli munkába járva, közlekedik ezen az útvonalon, kézi villany- és olajlámpákat kénytelen használni, nehogy baleset érje őket.

Kifogásolták elvtársaink, hogy a költségvetésbe gyermeknyaraltatási célokra csak 300 pengőt állítottak be. Javasolták, hogy ezt emeljék föl 5000 pengőre. Végül a bizottság 3000 pengőt szavazott meg erre a célra. Ugyancsak követelték a

többi közjótékonysági célokra javasolt összegek fölemelését.

Czékly János elvtárs ismételten szóvá-tette, hogy Csepel községnek még mindig nincs tüdőgondozója és százával vannak olyan tüdőbetegek, akik OTI-lgényjogosultság nélkül kezelésben nem részesülhetnek és a fertőzést az egészséges emberekre is átviszik.

Czékly elvtárs fölszólalását a főjegyző és a községi orvosok is támogatták és a közgyűlés nagy többsége helyeselte. így a tüdőgondozó ügye végre nyugvó-pontra jut. Azt is elhatározták, hogy a Ferenc utca és Mária utca sarkán lévő, községi tulajdont képező házban rendezik be.

A továbbiakban szóvá tették elvtársaink azt a tűrhetetlen állapotot, hogy Csepel két nagy körzete: a Kert-város és a Csillagtelep nélkülözi a közegészségügyi szempontból is oly rendkívül fontos iható vizet.

Nem kétséges, hogy ez a fő oka annak, hogy ez a két körzet mindig gócpontja a fertőző betegségeknek. Tűzvész esetén pedig itt tragikus helyzet adódnék. Követelték elvtársaink a kertvárosi iskola fölépítését is. Iskolák és óvodák tekintetében Csepelen botrányosak az állapotok. 60, 70, sőt 80 gyermeket is tanítanak rosszul szellőző, rosszul fűthető helyiségekben. Különösen a Kertvárosnak van nagy szüksége modern iskolára és óvodára. Szégyene Csepelnek, hogy a kis gyermekeknek kilométereket kell gyalogolniok, hogy iskolába és óvodába juthassanak. A bizottsági ülést követő köz-gyűlés a bizottság javaslatait és a költségvetést elfogadta, illetve a kisiparosok hitelét 1100 pengőről 3100 pengőt» emelte föl.”

Forrás: Népszava 1937. augusztus 26., csütörtök, 6.oldal