Borbély Lénárd a kijárat közelében, a nézők között meghúzódva, a Csepeli Hírmondó Jedlikről szóló cikkét olvasva volt látható. Németh Szilárd kisajátította az egész rendezvényt, másodlagos szereplővé degradálva ezzel a helyi polgármestert és a gimnázium igazgatóját. Miközben, hangsúlyozta, hogy a Jedlik ügy túlmutat minden politikán, kiosztott két helyi ellenzéki politikust is. Látszott, Németh nem adta fel az országgyűlési választásokon való indulását...
Félórán keresztül beszélt Németh Szilárd a Jedlik projektindító munkaterület-átadási jegyzőkönyv aláírásakor 18-án délelőtt, melyet saját fb oldalán „élőben” is megtekinthették az érdeklődők. Németh beszédében hosszasan ecsetelte a munkaterület átadásához vezető időszak történéseit, szólt saját, az új Jedlikkel kapcsolatos terveiről, a majdan felépülő új iskolával kapcsolatos elvárásairól. Az aláírási ceremónián szót kapott még két államtitkár is. Érdemes megemlíteni még, hogy a kerület polgármestere, Borbély Lénárd a nézők között elbújva, a Csepeli Hírmondó Jedlikről szóló cikkét olvasva volt látható. Németh, mint az önkormányzat felett álló „vazallus pacalkirály”, magának sajátította ki az egész rendezvényt, másodlagos szereplővé degradálva ezzel a helyi polgármestert, a gimnázium igazgatóját, de még a két államtitkárt is. Közben, hangsúlyozva, hogy a Jedlik ügy túlmutat minden politikán, kiosztott két ellenzéki politikust is. Látszott, nem adta fel az országgyűlési választásokon való indulását.
A polgármester saját fb oldalán, a rendezvényekről készült képek fölé odaírta:
„Átadtuk a munkaterületet a Jedlik iskolában. A beruházás ezzel kezdetét vette. A részletekről hamarosan beszámolok a Konstruktíva – Az építő műsor adásában a Tv2-n.” A rendezvényen ő nem adott át semmit, s nem is kapott Némethtől szerepet. Valószínűleg ezt ellensúlyozná az a
riport, amely az önkormányzat által anyagilag is támogatott Konstruktíva – Az építő műsor c. Tv2-es adásában lesz látható.
Ennél fontosabb viszont, hogy a BMSK vezérigazgatója és kivitelező cég elnök-vezérigazgatója, aláírták a munkaterület átadásáról szóló jegyzőkönyvet, amelynek kapcsán megjegyezzük: a munkaterület átadás és átvételt az építőiparral kapcsolatos törvények pontosan szabályozzák.
https://www.planradar.com/hu/munkaterulet-atadas-es-atvetel-az-epitoiparban/
Az október 28-i képviselő-testületi ülésen Borbély ezért több dokumentum aláírására is felhatalmazást kapott testület többségétől. Értelmezésünk szerint azonban a beruházásért felelős szervezet, a BMSK, a szerződések aláírásával nem szerzett a terület felett tulajdonjogot, az önkormányzat terület feletti tulajdonjoga a dokumentumok aláírását követően is változatlan maradt, ezért idézzük a fenti cikk egyik mondatát:
„Az átadás folyamatával kapcsolatban érdemes azt is megjegyeznünk, hogy abban az esetben, ha az építtető nem az építési tevékenységgel érintett terület tulajdonosa, a munkaterület átadását a hatályos törvények szerint a tulajdonosnak is jóvá kell hagynia.” A demokrata.hu szerint a polgármester nem írta alá a jegyzőkönyvet. Miért nem, illetve aláírása nélkül érvényes-e a jegyzőkönyv?
……….
Közmeghallgatást tart november 25-én a Képviselő-testület – adta közre a csepel.hu november 15-én, amelyre tisztelettel meghívják az érdeklődőket. Az, hogy hány órára várnak bennünket, nem derült ki, csak annyit írtak: „a 17.00 órakor kezdődő Testületi ülést követően”. Pénteken, 19-én, viszont megjelent a testületi ülés meghívója is, amelyben ez szerepel:
„Meghívó
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete
- november 25-én (csütörtök) 17.00 órai
kezdettel tartandó ülésére és KÖZMEGHALLGATÁSÁRA”
Akkor most hány órakor kezdődik a közmeghallgatás? Akit csak a közmeghallgatás érdekel, az ülje végig, a ki tudja meddig tartó, nem egyszer unalmas ülést? Szombaton délelőtt a meghívóban mindössze 6 napirend szerepelt, de ez csalóka, mert – az eddigi tapasztalatok szerint –, ennél csak több napirend várható. Nem lehetett volna más időpontot találni a közmeghallgatásra? Nem is beszélve az egyre inkább erősödő fertőzési hullámról, ami miatt, ha véletlenül sokan lennének kíváncsiak a közmeghallgatásra, akkor kész fertőzési gócpont lenne a hivatal nagytanácsterme. Ki vállalja ezért a felelősséget? Persze, ha csak ki akarták pipálni, akkor teljesen mindegy, hogy mikor akarják elkezdeni.
……….
Csütörtökön, a gyorsan növekvő járványveszély miatt, további szigorító döntéseket jelentett be a kormány. A szigorításokról részletes tájékoztatás jelent meg a 21.kerulet.ittlakunk.hu oldalon, s még a csepel.hu is, ha szűkszavúan is, de közölte az intézkedések lényegét.
https://21.kerulet.ittlakunk.hu/egeszseg/211119/itt-vannak-reszletek-ezeken-helyeken-kotelezo-maszk
Az okokról viszont alig hallani tisztességes, részletes kormányzati tájékoztatásokat. Ezért olvasóink figyelmébe ajánljuk a Népszavában „A szomszédok többsége jobban teljesít” c. írást.
https://nepszava.hu/3138315_a-szomszedok-tobbsege-jobban-teljesit
A cikk szerint az egymillió főre vetített napi halálozási arányban Európában Magyarország a negyedik helyen áll, 17,13 %-kal. Csak Románia, Ukrajna és Bulgária „előz meg” minket. Az EU átlag mindössze 4,32 %, de Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban és Szerbiában is jobb a helyzet, igaz, sokkal szigorúbb intézkedésekkel próbálták/próbálják megállítani az újabb hullámot. A hazai valós helyzet azonban még ennél is rosszabb, miután a teszteltek között nagyon magas (30 százalék feletti) a pozitívok aránya.
Ráadásul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal múlt héten közzétett álláspontja ellenére még mindig nincs tisztességes tájékoztatás, nem ismerjük a csepeli fertőzöttségi helyzetet, azt hogy hány kerületi lakos került eddig kórházba, hányan vannak lélegeztető gépen, és hány csepeli áldozata van eddig a COVID-19 okozta járványnak. Közben a média csepeli közösségi oldalain egyre szaporodnak a szomorú hírek, az apa, anya, rokon, barát járvány miatti elvesztéséről, az óvodai, iskolai megbetegedésekről.
…….
„Nem lehet a tisztességesen ledolgozott élet után pihenni vágyó nyugdíjasok mellé berakni olyan embereket, aki az elmúlt ki tudja hány évben az utcán szocializálódtak….Karácsony Gergely ismét a nyugdíjasokba rúgott bele”– nyilatkozta Borbély Lénárd a ripost.hu november 15-én közreadott cikk ismeretlen szerzőjének. https://ripost.hu/politik/insider/ide-koltoztettek-a-hajlektalanokat-karacsonyek-3074727/ Néhány megjegyzés a polgármester által elmondottakhoz:
> Ez már sokadik karakánnak beállított kiállása Karácsony Gergely főpolgármesterrel szemben. Vajon miért nem tapasztalható ez a kiállás az önkormányzati törvényt semmibe vevő kormányzati döntésekkel szemben? Például amikor elvonták az önkormányzatok jogosítványait vagy a helyi önkormányzatok megkérdezése nélkül döntöttek az iparűzési adók felének elengedése ügyében stb, a polgármester meg sem szólalt. Miért nem?
> A Fidesz-KDNP többsége által elfogadott „sziklaszilárdságú” Magyarország Alaptörvénye a XXII. cikkben rögzíti:
() Az állam jogi védelemben részesíti az otthont. Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését, továbbá a közterület közcélú használatának védelmét az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
> Érdemes Karácsony Gergely főpolgármester témával kapcsolatos facebook posztjában leírtakat is idézni:
„Rosszul működik az a társadalom, amely hajléktalanságra kárhoztatja azokat az idős embereket, akiknek egy nehéz, dolgos élet után sincsen annyi nyugdíjuk, hogy meg tudják fizetni az elmúlt évtizedben az egekbe szökött budapesti lakbéreket. A hajléktalanság egy bonyolult társadalmi probléma, ami a kormányzati társadalompolitika számtalan súlyos hiányosságával, mulasztásával összefügg.”
https://www.blikk.hu/aktualis/politika/karacsony-gergely-idosek-otthonteremtes/7scyjdm
Ehhez még hozzá tartozik az is, hogy a Fővárosi Önkormányzat a poszt szerint „az elmúlt másfél évben mintegy 120 önkormányzati lakás bérbeadásával több mint 160, korábban hajléktalan budapesti számára tudott megfizethető és biztonságos lakhatást biztosítani.” Jogos tehát a kérdés: a csepeli önkormányzat vezetése az elmúlt 11 évben mi tett a csepeli hajléktalanok lakhatási feltételeinek megteremtése érdekében?
V.-a.
