Ki tud jobban átvágni? A héten folytatódott Borbély Lénárd és Németh Szilárd közötti hónapok óta dúló harc a csepeli hatalomért, az Orbán legfőbb csepeli vazallusa cím megszerzéséért. A versengők, a címre áhítozók a közösségi oldalukon bizonygatják, hogy mennyire szívükön viselik a Jedlik Ányos Gimnázium fejlesztésének ügyét.
Még a munkaterületen folyó bontási munkálatok is fontosak számukra. Képekkel, Németh, építésvezetőként mutogató video felvétellel, Borbély ígérettel, hogy majd a TV2-ben(?) ad tájékoztatást, próbálgatják szinten tartani az olvasó közönség érdeklődését. Érthető, de nem éppen vonzó buzgalmuk, erőlködésük. Négy év ígérgetés, huzavona, tervezgetés után végre elindult a gimnázium fejlesztése, s a jövő tavaszi választásokon fel kell mutatni valamit.
……………….
Pénteken a csepel.hu, meglepő gyorsasággal, átvette Orbán Viktor szokásos péntek reggeli mondókájának a twitteren közölt lényegét. A kormányfő a műsorban, ismét a pozitív eredményekre helyezte a hangsúlyt: „Az elmúlt két hétben az emberek biztonsága az oltásoknak köszönhetően jelentős mértékben nőtt – hangsúlyozta Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök szerint a számok is magukért beszélnek…” A számok azonban nem mindig beszélnek magukért, pláne, ha nem támasztják alá a kormányfő állításait. A Worldometers legfrissebb adatai szerint ugyanis ismét az első helyen állunk Európában a COVID19 okozta halálozásban!
Sőt „rekordszinten van a 15 évnél fiatalabbak fertőzöttek száma Magyarországon.” (24.hu), de a sereghajtók között vagyunk a lakosságarányos tesztelésben is. Miféle biztonságról beszélt a kormányfő? Orbán Viktor és kormánya felelőssége a COVID-hullámok kezelésében megkérdőjelezhetetlen, a csepeli fideszesek pedig hónapok óta képtelenek megtudni és közzétenni a COVID-dal kapcsolatos kerületi számokat.
……….
Lakáspiaci szempontból egyes felmérések szerint Csepel a három legnépszerűtlenebb kerület között található. Ezt a Duna Hause legfrissebb ingatlanpiaci elemzése állapította meg.
A pénteken közzétett elemzés Soroksárt, Csepelt és Budafok-Tétényt sorolja az érdeklődési ranglista végére. A budapesti lakáskeresők mindössze 2,6 százaléka nézett szét a csepeli ingatlanok körében, ezzel gyakorlatilag a 22. helyen vagyunk, míg a 23. helyen az 1,6 százaléknyi érdeklődőt „vonzó” Soroksár végzett. A Duna Hause szakértője szerint a lakáskeresők fontos szempontjai között szerepelt „a közlekedés és a munkahelyek léte és elérhetősége.”
Szerintünk érdemes lenne a kerületvezetőknek elgondolkodni azon, hogy az elmúlt évek városfejlesztési – a vezetés által jelentősnek és vonzónak tartott –, „sikereit” mennyiben igazolja vissza pl. az ingatlanpiac, a lakáskeresők által kiemelt szempontok megléte vagy hiánya.
A helyzet a kerületfejlesztési stratégia, általunk korábban is szorgalmazott gyökeres módosítását igényli, amelynek persze csak hosszabb távon lehetnek eredményei. Ideje van tehát a gondolkodásnak, illetve a változtatásnak. Csepel jövője egyre inkább „követeli” a valós csepeli érdekek hatékonyabb képviseletét, helyben és országos szinten egyaránt, hiszen például a közlekedés fejlesztése az elmúlt években nem vette figyelembe a kerület, szakemberek által is fontosnak tartott, közlekedésfejlesztési igényeit. (Gubacsi-híd felújításának elmaradása, vita a Galvani, illetve az albertfalvai-hidakról, közvetlen, kereszteződés nélküli felhajtás az M0-ra, a gerincút folytatása, a kétszintű Corvin csomópont stb.)
……….
Borbély Lénárd polgármester most is hallgatott, pedig a csütörtöki Népszava szerint a TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) elnöke és a Megyei Jogú Városok Szövetsége is véleményezte a kormány döntését, miszerint jövőre is elengedik a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adójának (hipa) felét. (Népszava, 2021. december 2., 23 város, 30 milliárd forint mínusz, c. írás) Pedig a fővároson kívül Csepel is sokat veszített és veszít a döntéssel. A 2020-as esztendőhöz képest 2021-ben 16,2 százalékkal csökkent a kerületben a közhatalmi bevételek nagysága, ezen belül a hipa 20,2 százalékkal, ami jelentős változásokat hozott és hoz jövőre a kerület működési bevételeinek alakulásában, illetve saját fejlesztési lehetőségeiben. (csepel.hu – Önkormányzat – Rendeletek – Rendeletek évenként) Ráadásul idén az önkormányzat közel 1,4 milliárddal többet költ működésének biztosítására, amit plusz 1,3 milliárdos állami támogatással próbál ellentételezni.
Ezzel gyakorlatilag ~ 10 százalékkal növeli az önkormányzat működésében is az államtól való függőséget, miközben az önkormányzat működési kiadásai (19,3 mdFt) a teljes kiadás (32,4 mdFt) közel 60 %-át teszik ki! Feléljük a pénzt – szokás ilyenkor mondani. Mi lesz jövőre az ideinél magasabbra tervezett infláció növekedése, a fizetőképes kereslet, illetve az állami támogatás várható csökkenése után? Egyértelmű: lassan már nem marad se pénz se posztó, az önkormányzat a kormányzat foglya lesz, a polgármester meg csak házmesteri feladatokat fog ellátni. Nem hisszük, hogy örülni fog/fogunk neki.
……….
December első napja – most éppen szerda –, a folyamatos magyar rádiósugárzás napja.
Most „azt ünnepeljük, mikor „az első szpíker izgatottan a mikrofonhoz ült” és „a közel lakó amatőrök tisztán hallották, mikor a csepeli adó huszonötben jó reggelt kívánt”. Kilencvenhat évvel ezelőtt a csepeli szikratávíróban tartott avató ünnepségen Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója, magyar, angol és francia nyelven a következőt mondta:
„A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben.”
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_r%C3%A1di%C3%B3z%C3%A1s_napja
Hazánk első rádióállomása egyébként szintén a csepeli szikratávíróban kezdte el működését, csak 11 évvel előbb, 1914. november 1-én, amelynek katonai és diplomáciai célokra történő használata az avatással el is kezdődött. Húsz éven keresztül működött, s többek között innen jutott a központi hatalmak békeajánlata Oroszországba, itt váltott üzenetet 1919-ben Lenin és Kun Béla, de a Trianonban tárgyaló magyar békedelegáció számára is innen biztosították az üzenetváltásokat. A rádióállomás szerepét később a Lakihegyi Adótorony vette át, majd Vilt Tibor szobrászművész munkája nyomán „kapott” emlékművet 1980-ban, a csepeli Corvin csomópontnál.
http://www.cshve.hu/?q=node/28
V.-a.
