Vágányzár a Corvin-csomópontnál naponta többször, a csúcsforgalmi időszakban is. Ennyi jutott a csepelieknek. A fideszes kerületvezetők a lakosság megkérdezése nélkül egyeztek meg a céggel...
Egyetlen település közlekedési rendszere sem egyik percről a másikra omlik össze, hanem annak hosszú folyamata van. Csepelen is már a rendszerváltástól kezdődően látszott, hogy amennyiben szerves és tartalmi változást nem tesznek, a káosz elkerülhetetlen. Ezt felismerte már Hajdú Béla polgármester is, ezért elképzeléseiben már szerepelt a HÉV gyors villamossá, valamint a gerincút Csepel belvárosát elkerülő szakasza elkészítésének terve. Az ezredforduló előtt hat évvel felállt szocialista vezetés is kemény tárgyalásokba, erős érdekérvényesítésbe kezdett a két meghatározó közlekedési szakasz megépítéséért.
A kerületi vezetés elérte, hogy a főváros a HÉV alsó és felső vezetékeit, megállóit, végállomásának épületeit felújítsa és 2008-ban elkezdődött a gerincút építése is.
Mindezekkel párhuzamosan elkezdték Csepel belváros parkolási rendszerének tervezését és kialakítását. Önkormányzatunk akkoriban eredményesen pályázott a belterületek parkolási rendszereinek kialakítására lehetőséget biztosító Európai Uniós lehetőségekre. A pénz az
önkormányzat számláin volt, a tervek készen álltak, a kivitelező a felvonulásra készült, amikor a csepeli fideszesek ennek az ügynek a megtorpedózásában politikai haszonszerzést láttak.
Borbély Lénárd Németh Szilárd utasítására a létesítmények, és az építkezés elleni támadásba lendült. Elkezdte lázítani a lakosságnak azt a részét, akiket az építkezés érintett volna. Aláírásokat gyűjtve elérte, hogy Csepel belvárosában az oly nagy hiányokat orvosoló parkoló lemezek ne épülhessenek meg. Ezzel nem csak egy építést akadályozott meg, hanem összedöntötte annak a korszerű közlekedési rendszernek a megvalósulását is, aminek az lett volna az egyik feladata, hogy éppen az olyan káoszt előzze meg, mint ami 2018-ra Csepelen bekövetkezett.
Hibáit tetézte, hogy a volt Csepel Művek vállalkozóit „komcsi bagázsnak” nevezte, és ennek következményeként útjait a járhatatlanságig elhanyagoltatta. A lakosság megkérdezése nélkül megegyezett a METRANS konténerszállító céggel abban, hogy a „Fácánosban” átrakóállomást, nagy teljesítményű és forgalmú logisztikai központot telepít.
A kerület számára kiosztott hatalmas kormányzati milliárdokat (pofapénzeket) szinte kizárólag a szórakoztatásra, (szobrokra, sportra, repülőkre, hajókra, kocsikra, stb) fordította. Sem csepeli polgármesterként, sem fővárosi vezetőként nem törődött a kerület stratégiai infrastruktúrájával. Nem ösztökélte és nem indítványozta a forgalmi neuralgikus központok megújítását, korszerűsítését, fejlesztését.
Mindezekkel a megtett /és meg nem tett/ intézkedéseivel Borbély Lénárd elérte, hogy a CSM belső útjai sem a személy, sem a teherforgalom számára nem elégségesek, nagy részük nem használható! Megszűnt ez a terület az „egérútként” használó polgártársaink számára is, mert az utak műszaki állapota kritikán aluli. Nem közlekedhetnek ott sem a gyártelep teherautói, kamionjai, sem a személygépkocsiikkal „egérutat” kereső lakótársaink sem. Mindannyian a kerületünk utjainak dugóit erősítik.
Ezek fényében szinte értelmezhetetlen a polgármester nagyságát fényező Csepeli Hírmondó megállapítása: „Karácsony Gergely főpolgármester leállítatta a Tarlós István főpolgármestersége alatt elindult kedvező folyamatot, miszerint a Szent Imre téren P+R parkoló létesüljön…” A polgármester propagandistái mindent megtesznek a pénzükért, - meg a kenyéradó gazdájukért - de a tényeket ők sem tudják megváltoztatni. Ha már mindenáron hibást keresnek, ne menjenek a budapesti városházáig, elég, ha bekopogtatnak a szent Imre téri hivatalba. Sem azt nem garantálhatom, hogy ott találják a „főnöküket” sem azt, hogy beengedik őket!
Forrás: Horváth Gyula közösségi oldala
