Ez a kérdés nem szerepel a táborfejlesztési kincstári kérdőíven: Egyetért-e Ön azzal, hogy ez a fejlesztés ma az önkormányzat legfontosabb feladata, s erre fordítson a kerületi önkormányzat százmilliókat? 

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) január 26-án megjelent 2. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Újabb kérdőívvel próbálja megismerni a csepeliek véleményét az önkormányzat vezetése. Most a volt ifjúsági tábor fejlesztése a téma, amiről három oldalas összeállítást közölt a lap szerkesztősége. Mellette helyett kapott még a CSH legújabb számában a helyi MSZP-elnök pártból való kizárása, miközben a fideszes államtitkár, Völner Pál korrupciós botrányát elhallgatták, csakúgy mint az ellenzéki képviselő-jelölt, Szabó Szabolcsnak az ellenzéki pártok képviselőivel tartott fogadóóráját  https://csepeliek.blog.hu/2022/01/23/gubacsi_hid_corvin-csomopont_haros_az_ellenzeki_fogadooran_valasztasi_kirakos_a_keruletvezetoknel_eg#more16821326, 

illetve a Fővárosi Önkormányzat közgyűléseit, ahol Csepelt is érintő döntések is születtek.

Változatlanul hiányoznak a lapból a csepelieket foglalkoztató események, az önkormányzat, illetve a kerület valós járványügyi helyzete, az M0 miatti közlekedési feszültségek, Csepel időnkénti, egyre sűrűbben tapasztalható „bedugulása”, a közlekedési balesetek számának növekedése, csakúgy mint a kerületbe élők mindennapi gondjai. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

1) Közösségi tervezéssel újabb fejlesztés indul Csepelen

A lapban el kellett adni a polgármester újabb, sok százmilliós tervét, a Hollandi úti volt Ifjúsági Tábor, alias Csepeli Sport-, Szabadidő- és Rendezvényközpont „nagyszabású fejlesztésének” ötletét. A kommunikációs csapat ki is talált egy programot a csepeliek „megdolgozása” érdekében, amellyel a

cikk előtt három oldalt töltöttek meg: polgármesteri felkérés a közös tervezésre, lakossági fórum összehívása, kérdőív a közösségi tervezéshez, interjú a polgármesterrel. Borbély Lénárd ez utóbbiban azt nyilatkozza, hogy „rengeteg ötletük van”, amit majd el is juttatnak hozzánk, de, hogy miért ez most a legfontosabb fejlesztési feladat, mennyibe fog kerülni, s mikorra készülhet el, arról nem beszélt, sőt kedvenc újságírója is elfelejtette megkérdezni tőle. Vajon miért? 

Természetesen vannak konkrétabb megjegyzéseink, kérdéseink is. Néhány ezek közül:
> Személy szerint ki vagy melyik szervezeti egység aki/amely az önkormányzat nevében meghívta a csepelieket a lakossági fórumra? 

> Meddig lehet leadni a kitöltött kérdőíveket?

> A kérdőív kérdései sorából hiányzik az első és legfontosabb kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy ez a fejlesztés ma az önkormányzat legfontosabb feladata, s erre fordítson a kerületi önkormányzat százmilliókat? 

> A területen, azaz a tábor telkén, már engedélyezett az önkormányzat „nagyszabású építkezést”, a Németh Szilárd -féle birkózó csarnokot, illetve akadémiát, amely csökkentette a Hollandi út természetközeli, közösségi célú fejlesztési lehetőségeit, a zöld terület nagyságát. A napközis tábor fejlesztése sem segítette a part természeti kincseinek megőrzését. Ráadásul, mint Borbély úr mondta, a helyi lakosság nyolcvan százaléka nem támogatja a partszakasz beépítését. Akkor mi az oka a további fejlesztéssel kapcsolatos tervek megszületésének, a lakossági vélemények ismétlődő összegyűjtésének?

Csak nem az a tény, hogy Németh Szilárd meg akarja szerezni a területet, hogy birkózó akadémiája teljes legyen: mellette épülhessen fel a birkózók kollégiuma is? Vagy az a politikai megosztottság, amely Németh és Borbély között évek óta kialakult, s amelynek nyilvános eredménye a frakció egy részének fellépése a polgármester ellen. Lehet, hogy ebből a helyzetből egy újabb fejlesztés elindításával próbál Borbély kimenekülni, remélve, ezzel végleg megakadályozza a birkózó kollégium megépítését is?  

> „A csepeli önkormányzat fejlesztési döntései középpontjában a családok, a gyerekek vannak” – mondja a polgármester. Fontos kérdés, a polgármester megválasztása óta ezt képviseli. Kérdés azonban, hogy változott-e a csepeli családok szociális helyzete, lakás-, élet és munkakörülménye, egészségi állapota, javultak-e Csepel közlekedési, környezeti viszonyai, nőtt- e a kerület lakosságmegtartó ereje, esetleg vonzereje ezalatt az években? Szerintünk nem sok felsorolt kérdésre volt jó válasza az önkormányzatnak. Eredmény: 2011-hez képest például több mint 2.500 fővel csökkent a kerület népessége, jelentős közlekedési, környezetvédelmi gondok terhelik az itt élőket, teszik sokak számára elfogadhatatlanná a kerület helyzetét. Romlottak a fiatalok lakáshoz jutási, munkába állási lehetőségei is. Az önkormányzati vezetés esetenként 10 éves felelőtlen ígéretei (Gubacsi híd felújítása, a közlekedési feszültségeket csökkentő gerincút második szakaszának megépítése, új HÉV szerelvények biztosítása, az önálló Csepeli Kórház visszaállítása, uszoda építése, Háros belterületbe vonása, illetve fejlesztése stb) nem teljesültek, s nem ismeretesek a tervek a COVID19 okozta járvány okozta veszteségek, növekvő feszültségek kezelésére sem.

> Mindezek megoldása érdekében a kerületi vezetés, élén a polgármesterrel, képtelen volt – legalább a legfontosabb kérdésekben –, együttműködni, párbeszédet kialakítani a kerület gazdasági erejét, fejlődését alapvetően meghatározó vállatokkal, a társadalmi-, politikai és civil szervezetekkel, az ellenzékkel. Helyette leveleznek a lakossággal, álkérdéseket is tartalmazó kérdőíveken keresztül akarják maguk mögé állítani a lakosság megnyerhető részét.

Nincsenek illúzióink. A válaszok többsége támogatni fogja a tábor fejlesztését, csakúgy, mint a napközis tábor vonatkozásában. Ami természetesen nem baj. Csak közben eltelt tizenegy év,   s Csepel alapvető problémái nem oldódtak meg, sőt a gazdasági válság miatt várhatóan még hosszú évekig nehezítik a csepeliek előbbre jutását. Arról pedig egyelőre ne is essék szó, hogy ezek a fejlesztések milyen fenntartási, működtetési gondokat fognak majd okozni egy önkormányzati jogaitól megfosztott, meggyengített, gazdaságilag teljesen ellehetetlenített  önkormányzatnak. 

2) „Kövessétek álmaitokat” – szalagavató a jedlikes diákoknak

    Érettségire készülve

Egyetértünk a cikk a címében és a végén is olvasható, fiataloknak szánt pápai üzenettel. Mégis megtoldjuk egy Illyés Gyula idézettel:  

„Az álom a legjobb kalauz. Nem az éjszakai álom. Hanem amit ültében-jártában csinál magának az ember. Magának meg a világnak.”, amivel az érettségizőknek csak annyit kívánunk üzenni, hogy álmaikat maguknak kell megvalósítaniuk, lehetőleg a társaikkal, az emberekkel, a világgal együtt, a világnak, egy jobb világért. Ehhez sokat tett/tesz a Jedlik Gimnázium, s reméljük a régi alma mater falai, elkészültük után, mindig visszavárják, a mostani végzősöket, emlékezni, erőt gyűjteni. Kívánunk nekik és a több mint 600 Csepelen érettségiző diáknak sikeres érettségit, majd boldogulást a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz. 

A cikkhez csak két megjegyzésünk van. Az első: szerintünk a polgármesternek illett volna megjelenni a kerület legjelentősebb, a helyi vezetés hibájából három éve ideiglenes helyen működő középiskola szalagavatóján. A második: Borbély úr tegyen meg mindent, hogy a szalagavatón elhangzott alpolgármesteri ígéret, miszerint Jedlik 21 milliárdos újjáépítése 2023. augusztus 2-ára befejeződik, ne csak ígéret maradjon. 

3) Gyógyítás, oltás, adminisztráció

Dr. Oláh Ilona háziorvos korrekt nyilatkozatához három, nem hatáskörébe tartozó, de a járványkezeléssel összefüggő megjegyzésünk van: még mindig nem tudják a csepeliek, hogy hány csepeli fertőződött meg eddig, hányan vannak kórházban és hány csepelit vesztettünk el.  Azt is elhallgatja az önkormányzati vezetés, hogy hány csepeli óvodás, általános és középiskolai diák, illetve tanító, tanár fertőződött meg, hány iskola, osztály, diák kényszerült online oktatásba vagy karanténba, pedig a szájról szájra terjedő hírek, az iskolák honlapjai esetenként szomorú adatokat tartalmaznak. Arról sem kapnak a csepeliek tájékoztatást, hogy a járvány miatt hogyan tudnak működni a helyi kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági vállalkozások, cégek? A csend nehezíti a járvány elleni küzdelmet, erősíti az oltáselleneseket. A felelősség elsősorban a kormányé, de a helyi önkormányzat vezetése sem menthető fel ezekben az ügyekben.

V.-a.