Elgondolkodtak-e mostanában a… szolidaritásról? Tudják, arra a kiállásra gondolok, amit a magyar civil társadalom olyan példásan mutatott az Ukrajna elleni orosz agresszió első heteiben. És ami olyan nagyon hiányzott és hiányzik ma is a kormány külpolitikájából.

Olyannyira, hogy az amúgy Orbán-szövetséges lengyel Jaroslaw Kaczynski igen éles kirohanására volt szükség, aminek nyomán a magyar miniszterelnök, ha vonakodva is, de elismerte: a bucsai mészárlás egyáltalán megtörtént, és az bizony emberiesség elleni, háborús bűntett.

A magyarok által tanúsított feltétlen szolidaritás az ukrajnai menekültekkel szemben annál is inkább elismerésre méltó, mivel Magyarország polgárai súlyos ellenszélben ajánlottak fel szállást, segítséget, élelmet, ruhát és még ki tudja mi mindent az elmúlt hetekben. Egy olyan országban, ahol néhány éve még plakátkampány hirdette, hogy

„Ha Magyarországra jössz, hogyan kell viselkedned satöbbi, satöbbi…”

Igaz, az egy másfajta helyzet volt. Akkor javarészt iszlám hagyományú országokból érkeztek a menekültek, szírek, irakiak, afgánok vegyesen. Többségüknek eszük ágában sem volt itt maradni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy milyen „tárt karokkal” fogadta őket a hivatalos Magyarország. Azóta sikerült sokat „finomítani” a magyar válaszon, hiszen azóta van éles pengés drótkerítésünk, koncentrációs tábornak beillő tranzitzónánk, vízágyú, fegyveres határvadász járőreink és gumibot minden mennyiségben.

2022-ben azonban más a helyzet. Akik most jönnek, azok részben tagadhatatlanul a mi véreink, nem kevesen beszélnek köztük magyarul is. Az asszonyok nincsenek csadorba csavarva, hadköteles korú férfiak gyakorlatilag nem jöhetnek, csak gyerekek, anyák meg a nagyszülők, ha jönnek. És akiknek végképp nincs hová visszamenniük.

A politikai-diplomáciai értelemben vett szolidaritást Ukrajnával pedig ott szabotálja el a kormány, ahol tudja. Lapít, sunnyog, kétértelmű üzenetekkel operál, próbálja megúszni azt is, amit már végképp nem lehet. Ilyenekkel: nekünk a béke és Magyarország biztonsága a legfontosabb. Meg, hogy nekünk a magyar emberek érdekeit kell szem előtt tartanunk. Meg orosz gáz nélkül nem tartható fenn a rezsicsökkentés. Ismerős mondatok, igaz? Ezekkel a mondatokkal Magyarországon parlamenti választást lehetett nyerni.

Már csak egy dantei plakátkampány hiányzik, hogy „Ha Magyarországra belépsz, hagyj fel minden reménnyel!”

Hardy Mihály (Klubrádió)