Van az a vicc, hogy hogyan került Magyarország a második helyre a legkorruptabb európai országok listáján. Igen, pont úgy: eredetileg az első lett volna – nem volt olcsó, de megérte. Lelki szemeink előtt a Fidesz-vezérkar, amint egymás hátát csapkodva, kacagva mondják: ígérjünk nekik Független Korrupcióellenes Hatóságot. „Független, érted” – mondja Kósa Lajos, és hatalmasat kacsint. „Te lehetnél a vezetője. Vagy inkább én. Rogán Antal, a Független Korrupcióellenes Hatóság elnöke. Nem is: inkább a főispánja” 

„Mennyi lenne a tarifád?” - kérdi még mindig hahotázva Kósa. Rogán értetlenül néz rá. „A tarifám?” És Kósa megmagyarázza, úgy, hogy Rogán is értse: „Mennyit kellene zsebbe fizetni, ha valaki ügyesbajos dolgában találkozni akar a Független Korrupcióellenes Hatóság vezetőjével?”

A téma nem nagyon tűri a komolyságot – de mégis, komolyabbra fordítva a szót:

mely magyar intézmény lenne ennek az új hatóságnak az előképe, az uniós döntéshozókat is meggyőző mintája? A formálisan és valóságosan is kiherélt, politikai (vagy inkább párt-) irányítás alatt álló kormányhivatalok (főispánságok) főosztályává degradált, a kormánnyal soha, a legdurvább állami és/vagy haveri környezetrombolás esetében sem szembeforduló környezetvédelmi hivatal? Az energia- és közműszabályozás felügyelete, amelynek hat évig nem tűnt fel, hogy a „rezsicsökkentett” áram és gáz drágább, mint ugyanez a termék a vilápiacon? A médiaprefektúra, amelynek tizenkét éven át minden egyes esetben, amikor az állam/párt/holdudvar és a nyilvánosság érdekei szembekerültek, sikerült az állam/párt/holdudvar javára döntenie a szabad nyilvánosság érdekeivel szemben? A versenyfelügyelet, amely immár rutinszerűen veszi szó nélkül tudomásul, hogy azokat az ügyeket, amelyek vizsgálatára elsődlegesen létrehozták (és amely célból az adónkból fenntartjuk), t. i. a piaci monopóliumok hatalmi szóval és érdekből történő gründolását eleve nem is vizsgálhatja?

Mennyire lenne független a korrupcióellenes szervezet? Az előbbieknél kevésbé, vagy azokhoz hasonlóan? Akkor minek az egész cirkusz? Hogy legyen néhány évre jó állása néhány további fidelitasos tehetségnek? Netán függetlenebb lenne? Hogyan? Pályáztatni fogják a vezetőit? Szakmai zsűri fog dönteni kormányzati befolyástól mentesen? Ha ott lehet (lehet?), akkor máshol miért nem? És mi lesz, ha korrupcióra bukkannak? Úgy járnak, mint az OMSZ, amikor rossz időt jósolt? Vagy kapnak a stallumhoz valódi hatáskört, hatalmat is? Komolyan gondolja ezt valaki? Ha igen, miért nem a korrupcióellenes ügyészséghez csatlakozunk? Ha nem, akkor meg miért szórakoznak (velünk, a közvéleménnyel, Brüsszellel…)?

Ha az Európai Bizottság elhiszi, hogy egy, a kormány által gründolt új hatóság felszámolja a kormánypolitika leglényegét jelentő kormányzati korrupciót, akkor annyit is ér. Ha nem hiszi el, akkor továbbra sem lesz pénz, tovább zuhan a gazdaság, a forint, az életszínvonal. Van ennek az egyenletnek értelmes megoldása?  

Forrás: Hargitai Miklós (Népszava)