A felmondások indoka, úgymond, az iskolások tanuláshoz való jogának megsértése. Jelenleg szerény számítások szerint is tizenhatezer pedagógus hiányzik a rendszerből, ezt növelik beláthatatlan mértékűre a felmondások.

Magyarország miniszterelnöke egy százötven személyes repülőgéppel indult néhány héttel ezelőtt a Budapesttől háromszázötven kilométerre levő Mariborba tárgyalni. Tette ezt egy olyan üzemanyagínséges időben, amikor az ország népétől türelmet és takarékosságot kér.

Pedig a türelem fogytán sokaknál: most elsősorban a pedagógusok körében, akik diákok és szülők támogatásával már hetek óta próbálják ráirányítani az illetékesek figyelmét helyzetük tarthatatlanságára. A közoktatásügyért is felelős miniszter - egy látszategyeztetést leszámítva - szóba sem áll velük, a milliós pénzekkel jutalmazott

tankerületi vezetők pedig sorra írják alá a felmondóleveleket azoknak a pedagógusoknak, akik pár órás figyelmeztetéssel, polgári engedetlenséggel tiltakoztak segédmunkásokat is megszégyenítő bérszínvonaluk és az oktatási rendszer minden résztvevőt megnyomorító diszfunkcionalitása ellen.

A felmondások indoka, úgymond, az iskolások tanuláshoz való jogának megsértése. Jelenleg szerény számítások szerint is tizenhatezer pedagógus hiányzik a rendszerből, ezt növelik beláthatatlan mértékűre a felmondások. Olyanok is megkapták az obsitot, akik több tannyelvű iskolákban idegen nyelven tanítottak természettudományos tárgyakat. Hogyan lehetne őket pótolni? Ha biológia- vagy földrajztanár talán még akad is, hol van, aki németül, angolul ismeri ezek terminológiáját, s képes ezen a nyelven az anyagot előadni, számonkérni, javítani a tanulók teljesítményét?

Ki készíti fel az érettségiző osztályokat, ha sorra bocsátják el a tanáraikat? Pár hónap még, és itt van a ballagás, aztán az érettségi. Több ezer, több tízezer fiatal továbbtanulását, egész életét veszélyezteti az oktatásügy vezetőinek pimasz arroganciája.

Forrás: Huszár Ágnes (Népszava)