Csepel helyzete, külső megítélése romlott, és ennek nemcsak a megdöbbentő, lehangoló hárosi állapot az oka. Csökkent a lakosság száma, egyre több, jogos kritika éri a kerületi közlekedési viszonyokat, az utak és a közterületek légszennyezettségét.
Ez a harc még nem a végső. Az év utolsó heteiben a média Csepellel kapcsolatos írásai elsősorban a helyi fideszes vezetők közötti, évek óta tartó botrányos hatalmi harcának újabb állomásával foglalkoztak, „Németh feloszlatta a helyi Fideszt” – írták.
A különböző médiafelületeken több tucat cikk jelent meg a két vezető, Németh Szilárd és Borbély Lénárd újabb, immár komoly sebeket is okozó összecsapásáról. Blogunk több írást is közreadott, mindegyik a két fél nemtelen küzdelmének hátterére keresett választ. Most inkább néhány érdekességre, véleményre hívjuk fel olvasóink figyelmét.
A két főszereplő egyike sem tárta a nyilvánosság elé összeveszésük valódi, esetleg személyes jellegű okait. Ritkán nyilatkoztak a témáról, ha igen, akkor is „szőrmentén” mondtak véleményt. A nyilvánosság felé a kettejük közötti harcot munkatársaik, hívő fullajtárjaik vívták, amiben, Borbély oldalán, Ábel Attila járt az élen:
nemegyszer nyilvánosan is bírálta Németh általa vélt céljait, a politikai belharcban alkalmazott módszereit. Némethet Bercsik Károly frakcióvezető „képviselte”, leginkább a testületi üléseken elhangzott kemény bírálataival. Bizonyos fokig érthető is ez a pártérdekeket is figyelembe vevő magatartás, azonban kettejük harcának következményeként–, már nem róluk vagy a Fidesz-ről, hanem Csepelről, a csepeliek jövőjéről van szó. Ezért a helyzetért – szerintünk mindkét fél felelős. Személyes vitáikból sima hatalmi harc lett, amelynek célja a kerület legfőbb vezetője cím elnyerése, a másik kiszorítása volt.
Némethről a csepeli választók többsége már háromszor szavazott: nem kértek csepeli országgyűlési képviselőségéből. Az pedig, hogy ellenfele legyőzése érdekében ehhez a módszerhez folyamodott, egyértelműen bizonyítja: még saját pártja érdekei sem, csak a hatalom érdekli. Borbély kétszer nyert, 2019-ben másodszor választották meg Csepel polgármesterének. Mostanában egyre többször kell szembe néznie saját, nyolc évvel korábbi ígéreteivel, Csepel valódi fejlődését nem igen segítő gazdasági és kommunikációs stratégiája, módszerei esetleges bukásával is. Néhány konkrét megjegyzés:
> A kerület fejlődését meghatározó ígéreteiből (a csepeli gerincút folytatása; a Gubacsi híd felújítása, kétszer két sávossá való kiszélesítése; a Corvin csomópont kétszintessé tétele; a csepeli HÉV korszerűsítése; gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas híd építése Csepel és Soroksár között; 5000 új csepeli munkahely létrehozása; inkubárorház építése a csepeli vállalkozóknak; a panelépületek teljes szigetelése; a tüdőgondozó épületének felújítása; a Béke téri sportklub helyzetének rendezése, stb) nem lett semmi.
Mindezek következményeként Csepel helyzete, külső megítélése romlott, csökkent a kerületi lakosság száma, egyre több, jogos kritika érte/éri a csepeli közlekedési viszonyokat, a kerület légszennyezettségét. Ez utóbbiban az egyik legrosszabb levegőjű kerületek között vagyunk a fővárosban.
> Nem csak a felsorolt fejlesztések elmaradását kell szóvá tennünk, de a megvalósult beruházások, felújítások – Csepeli Strand fejlesztése, sortpályák, parkok, játszóterek építése –, egyéb, nem feltétlen többségi igényt kielégítő intézmények, szervezetek pl. önkormányzati sportklub létrehozása, támogatása óriási sikerként vannak elkönyvelve, pedig fenntartásuk és működtetésük már most jelentős anyagi terhet jelent az önkormányzat költségvetésének, amit az ellenzék mellett pl. a Fidesz-frakció vezetője is szóvá tett. Ezek a terhek a következő években komoly költségvetési gondokat okozhatnak az önkormányzatnak, s már a közeljövőben súlyos döntések elé állíthatják az önkormányzati vezetést. Ebben a körben ismét megjegyezzük, véleményünk szerint stratégiai hiba volt támogatni 2015-ben egy logisztikai vállalat, a METRANS Kft Csepelre való letelepedését, amely azóta is jelentősen „hozzájárul” a kerület fő útvonalainak zsúfoltságához, a környezetszennyezéshez, az utak lassú tönkretételéhez, az ott lakó csepeliek életkörülményeinek romlásához.
> Borbély úr vezetési, szakmai hibái mellett fel kell vetnünk politikusi hibáit is, hiszen nyolc év alatt a legtöbb, Csepel fejlődését meghatározó kérdésben, nem mert kiállni Csepel érdekiért, igazi pártkatonaként inkább hallgatott, sőt asszisztált a kormány kerületet is súlytó intézkedéseihez (pl. a Csepeli HÉV ügye vagy a közlekedésfejlesztési terveinek bukása, költségvetési elvonások stb). Ráadásul ezekben a témákban a lakossági kapcsolatait segítő közmeghallgatási programokat sem vállalta fel. Együttműködési alkalmatlansága vezetett oda, hogy nem csak a testület ellenzéki tagjaival, de saját frakciójával sem tudott megegyezni, még a került jövőjét meghatározó alapvető témákban sem.
Csepel is, hasonlóan más önkormányzatokhoz, mostanra nehéz helyzetbe került, leginkább az Orbán kormány rossz gazdaságpolitikája okozta gazdasági válság, illetve Borbély téves városfejlesztési stratégiája miatt. Most azonban az önkormányzati képviselő-testület többségét adók (fideszesek + átállt ellenzékiek) belső egysége is megbomlott, a városrész irányítása, a képviselő-testület, a vezetés alkalmatlansága nem lebecsülhető politikai viták tárgya lett – tovább rontva ezzel a helyi költségvetési gondok kezelésének esélyeit. A megoldás látszólag még a helyi Fidesz-hatalom kezében van. Hogy meddig, azt a következő hetek eseményei jelentősen befolyásolhatják. Az igazi kérdés azonban, hogy van-e erő, amely a válságból kivezető utat képes felmutatni, nem a saját, hanem Csepel fejlődése érdekében.
V.-a.
