Költői túlzásokba csak akkor esik a közpénzen eltartott helyi szócső, ha arra gazdái buzdítják. Ez történt, amikor megírták és publikálták „A METRANS-modell: más hazai városok is a csepeli mintát követik.” című fogalmazványnak álcázott ingyenrelklámot.
Blogunk már 2016-ban, több alkalommal is foglalkozott a témával. Az év június 22-én közzétett cikkünkben olvashatták:
* „…. a polgármester „…lesöpörve minden ellenzéki kezdeményezést, csak most, a beruházás közepén volt hajlandó a testület elé bevinni a fejlesztési elképzelést. Ez igazi lenézése az egész testületnek és nem csak ellenzéki képviselőknek…”
* A polgármester a cég letelepedésének támogatásával „…a csepeli ipar, a csepeli feldolgozóipar fejlesztése helyett, a budapesti fejlesztési tervekkel ellentétesen, a volt Csepel Művek teljes területének trimodális logisztikai központtá való átalakítását készíti elő. Amit megfelelő közúti, vasúti és hajózási feltételek megléte esetén sem Budapesten, ezen belül Csepelen kellett volna létrehozni.
* „…A bajt tetézi, hogy
a szükséges engedélyek mindegyike sincs még a beruházó birtokában. Ilyen körülmények miatt….az önkormányzat vezetése rövid távú érdekei miatt feláldozta Csepel, a csepeliek hosszabb távú érdekeit.”
Azóta a cég teherautói, illetve kamionjai is jelentős mértékben hozzájárultak a kerületben egyre inkább súlyosbodó közlekedési feszültségekhez, az érintett útvonalakon a környezetszennyeződés növekedéséhez. Sőt a csepeli gerincút II. szakaszának idei elhalasztásával és a gyáron belüli, önkormányzati hatáskörbe tartozó, Központi út felújításának elmaradásával hosszú távon is számolni kell a METRANS környezetromboló hatásaival.
A csepeli vezetésnek tehát nincs oka a büszkélkedni és lehet, hogy nem kellene évente rendszeresen teret adni a CSH-ban a METRANS önreklámozásának sem. Azon viszont lehet gondolkodni, hogy hogyan tud a cég hozzájárulni a gyári Központi út teljes felújításához.
H.-R.
