Orbán Putyinnal folytatott pekingi beszélgetése során így fogalmazott: „a katonai műveleteket és a szankciókat sajnos megszenvedték a kapcsolataink”. Orbán szóválasztásával egyértelműen Putyin barátjaként deklarálta magát. Nagyobb baj, hogy bennünket is.

Orbán egyetértése jeleként az orosz vezetés által használt terminus, a „különleges katonai művelet” (cциaльнaя вoeннaя oпeрaция) egy rövidített változatát használta.

A beszélgetés után következő sajtótájékoztatón viszont úgy nyilatkozott, hogy a „háború ellenére” is igyekeznek

fenntartani a jó orosz–magyar kapcsolatokat.

Akkor most mi van: katonai művelet vagy háború? Itthon, tudjuk, az „ukrajnai háborúra” hivatkozva sokadszor meghosszabbított „háborús veszélyhelyzet” van érvényben. A nemzetközi jog – ezt tudhatná akár a jogvégzett miniszterelnök is – 1945 óta nem ismeri el a háborúindítás jogát (jus ad bellum). A kollektív erőszak általános tilalma van érvényben, ez alól csak két kivétel létezik: az önvédelem joga és a kollektív biztonságot ért fenyegetés elleni védekezés. Oroszország már majd két éve megsérti az erőszak alkalmazásának általános tilalmát, Ukrajna pedig jogosan védekezik az országába zúduló hadsereg ellen.

Orbán Putyinhoz fordulva az úgynevezett „katonai műveletekhez” hasonlóan károsnak nevezte a „szankciókat”. Ezekkel a nemzetközi szervezetek a putyini törvényszegést kívánják megakadályozni vagy legalábbis korlátozni.

Orbán szóválasztásával egyértelműen Putyin barátjaként deklarálta magát Pekingben. Nagyobb baj, hogy bennünket is.