Hiába a tanácsadók siserahada, ha egy kormány nem tudja, mit kellene tennie, az nem tesz semmit.
Már nemzetbiztonsági főtanácsadója is van a miniszterelnöknek. Mert „a világméretű konfliktusok közepette, hazánknak minden lehetséges eszközt és megoldást igénybe kell vennie, ami hozzájárul az ország és a magyar emberek biztonságának megőrzéséhez. Ezért a nemzetbiztonsági szempontok szorosabb koordinációjára van szükség.
Nemzetközi példákat alapul véve a törvénymódosítás egy olyan tisztséget hoz létre, amely képes arra, hogy Magyarország a háborús kihívásokat hatékonyan kezelje.” Azért mérget ne vegyünk rá, hogy most akkor hosszabb ideig mellőznünk kell a a hasonló híreket, mert
alig pár nappal korábban olvashattunk egy jóval részletesebb listát, a kormányhatározatot a miniszterelnök új, stratégiai tanácsadó testületéről.
Hatáskörök, javadalmazás. Csupa neves ember, aki mind a miniszterek nyakán ülhet majd, hogy magát nélkülözhetetlennek mutathassa. És mutogatja is, ha engedik neki, a bürokrácia pedig olyan, hogy terjed, ha teheti. Hivatal hivatalt szül. Csak azt nem tudja senki, mit csinál közben a miniszter, hacsak egész nap nem a tanácsadókat hallgatja.
Bolondság volna azt gondolni, hogy akad élő ember, aki követni tudja, a rendszer felépítését és működését. Évente bruttó 1,4 milliárd forintot költ az állam száz tanácsadó illetményére, akik a döntések előkészítésében és egyeztetésében segítik a minisztériumokat – írta nemrég a K-Monitor, ami önmagában is jelzi az impotenciát.
A kormány 76 politikai tanácsadót és 24 politikai főtanácsadót foglalkoztat. 2018-ban az akkori Orbán-kormányt 137-en segítették, az átlagos illetményük akkor 630 ezer forint volt, 2021-ben a HVG szerint már 93 tanácsadónak volt minisztériumi szerződése átlagosan havi 935 ezer forintról. Mostanra ezek az összegek tovább nőttek: a tanácsadók havi átlagban bruttó 1 millió 72 ezer forintot keresnek. A Miniszterelnökség 27 tanácsadót és 8 főtanácsadót alkalmaz összesen havi 43,5 millió forintért. Ez sem biztos… A
K-monitor szerint a tanácsadók személye részben az összeférhetetlenség felderítése miatt lenne fontos., meg azért, mert általános tendencia az Orbán-kormányok regnálása óta, hogy a döntéselőkészítés kikerül a minisztériumokból háttérintézményekbe és magáncégekhez.
Közben azt olvassuk, hogy ettől függetlenül annyira elmérgesedett a viszony Matolcsy György jegybankelnök és Orbán Viktor között, hogy a felek közti kommunikáció is megszakadt, írja a Bloomberg. Ezt még lehet vég nélkül tagadni, de amit már nem lehet és is nem érdemes: rekordot kitevő, 1700 milliárdos deficit jött össze februárra, két hónap alatt az éves költségvetési hiánycél 67,8 százaléka. Ezt Varga Mihályék „a kormány fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt” tálalással jelentették be.
Hiába a tanácsadók siserahada, ha egy kormány nem tudja, mit kellene tennie, az nem tesz semmit. És ezen a mezítlábas propaganda sem tud segíteni.
Forrás: Friss Róbert (Népszava)
