Borbély és Németh árvízi kézfogója is kimaradt a Csepeli Hírmondó új számából, de szerintünk illett volna bemutatni azt is, hogy miként élték meg az árvíz miatt kiköltöztetettek a költöztetéssel járó helyzetet
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) szeptember 25-én megjelent idei 22. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
A legutóbbi lapszám óta eltelt időszakot leginkább az árvíz elleni küzdelem jellemezte, országosan, és Csepelen is, bár a lakosság nagy részét nem érintette. A helyi közösség média is ezt igyekezett feldolgozni, azonban a politika lassan eluralkodott a rendszeren. Ezt adta vissza a lap legfrissebb száma is. Hiányzott viszont a csepeli emberek életére gyakorolt konkrét hatások bemutatása, a kisebb-nagyobb botrányos események őszinte bemutatása, az esetenként szükséges háttér feldolgozása vagy például a most megjelent írásokkal kapcsolatos ellenzéki vélemények ismertetése.
Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a Kossuth Lajos utca megújítása kapcsán olvasható volt, hogy sokakat foglalkoztat a közbiztonság kérdése, miközben a lap évek óta elhallgatja a csepelieket időnként sokkoló, a közbiztonságot, a biztonságos közlekedést megkérdőjelező eseményeket (rablások, betörések, komoly közúti balesetek stb), valamint az ezekben szerepet játszó társadalmi, szociális és egyészségügyi helyzetünk feszültségeit.
Véleményünk a lap néhány írásáról:
1) Összefogás az árvíz ellen Csepelen
Tudósítás a szeptember 16-21 közötti hat „árvízi” napról, két oldalon, kilenc képpel, többségében Borbély Lénárd és az önkormányzati intézmények, illetve a Borbély csapat, valamint az önkormányzat által támogatott civil szervezetek árvíz elleni tevékenységéről. A helytállás elismerése mellett sem hagyhatjuk ki a cikk hiányosságait.
Szerintünk illett volna bemutatni hogyan élték meg a kiköltöztetettek a költöztetéssel járó helyzetet, a helyi védekezés irányító védelmi bizottságban résztvevő szakmai szervezetek tagjainak munkáját, a Duna melletti csepeli területeken élők, az ott lévő cégek és vállalkozások árvíz elleni védekezését, a védekezésben résztvevő politikai pártok, vagy éppen a sportolók védekezésben való részvételét.
Hiányoltuk az ártéri területen hosszabb ideje kialakult ~ 1.500 köbméternyi hulladék körüli botrány bemutatását, benne a helyi vezetés illetékes munkatársainak felelősségét a hulladék felhalmozódásában.
Végezetül: a mostani árvíz alacsonyabb volt a 2013-asnál, de emiatt nem feledkezhetünk el arról, hogy a mostani tapasztalatok ismeretében elindítsuk a következő, esetleg nagyobb árvízre való felkészülést, a szükséges és eredményesebb védekezés feltételeinek megteremtését. Ezek megvalósítása már az új összetételű csepeli önkormányzati vezetés, illetve a képviselő-testület feladata lesz.
Lásd még:
2) Csepeli Panelprogram: újabb támogatások
Március 14-én a képviselő-testület ellenzéki kezdeményezésre 150 millió forintra emelte fel az idei évi Panelprogram megpályázható összegét. Az idei felhívásra való jelentkezés április 22-től indult. Ugyanakkor az előző évi pályázat második szakaszára február 15-ig lehetett beadni a pályázatokat, és a sikeresen pályázók április 11-én írták alá szerződéseket. Akkor hat pályázó nyert el összesen 26 millió forintos támogatást. A szeptember 17-i értékelésen 14 pályázat nyert, amelyek összesen 60 milliót vittek el a rendelkezésre álló keretösszegből. Kíváncsian várjuk a még megmaradt 64 millió forint idei felhasználásáról szóló híreket, bár Borbély Lénárd a cikk utolsó részében így nyilatkozott: „A Csepeli Panelprogram idei költségkeret elfogyott, de jövőre lehet ismét pályázni.” Valami nem stimmel a számokkal, nemigen jön ki a 150 millió, sőt az illetékesek több társasházat úgy tájékoztattak, hogy rövidesen lesz még egy forduló, s akik most nem nyertek, abban nyerhetnek. Úgy legyen.
3) Baptista iskola lett a Lajtha
Kimaradt a cikkből, hogy a Szeretetszolgálat és az önkormányzat által kötött szerződés ellenére, nem tudja ellátni az iskolába járó gyermek élelmezését (csepel.hu, szeptember 26-i képviselő-testületi ülés meghívója), ami azért felvet néhány kérdést:
1) A tavalyi tanév végén került az iskola a Szeretetszolgálathoz, most meg kiderült, hogy a szolgálat nem képes ellátni a gyermekélelmezéssel járó feladatokat. A szerződéskötéskor miért nem vetődött ez fel?
2) Mennyibe kerül a gyermekélelmezés teljes átvállalása az önkormányzatnak, fedezi-e az állami támogatás a kiadási költségeket?
4) Megújulás közösség tervezéssel
Mi lesz az itteni üzletsorral?
Blogunk már szeptember 8-n, a szeptember 3-i lakossági fórum kapcsán, foglalkozott a témával. https://csepeliek.blog.hu/2024/09/08/egy_het_csepelen_kozos_tervezes_ugyan_mar_a_strand_mosdatasa_talalos_kerdes_kitekinto#more18486679
A lap szerkesztősége az előző számban, illetve a most megjelent cikkben sem reagált a blogunkon leírtakra. Ezért akkori véleményünk lényegét most megismételjük, a leírtakra való reagálásként:
„A Kossuth Lajos u. teljes felújítására egyébként utoljára 2015-ben(!) került sor a Budapesti Közlekedési Központ beruházásában, bruttó 327 millió forintért. Az Ü1 és Ü2 felújítására pedig 2017-ben volt már egy sikeres arculat és desing pályázat, aminek több elemét Borbély szerint most fel fogják használni. Nem csak az a kérdés, hogy miért húzódott a projekt megvalósítása, de azon is érdemes elgondolkodni, hogy a kifizetett százmilliók ellenére ismét kezdődik minden elölről. Immár milliárdokat kell majd a csepeliek pénzéből kifizetni, miközben a Kossuth Lajos utca most tervezett fejlesztése alapjaiban nem oldja meg, sőt nem is csökkenti a Csepel közlekedési feszültségeit. Az utóbbihoz ráadásul még az EU-s támogatást is el kell nyerni.”
Megjegyzés: a csütörtöki képviselő-testületi ülésen egyhangúan elfogadták a pályázaton való indulást.
5) Októbertől változik az orvosi ügyeleti rendszer
Úgy látszik, Csepelen mindig minden rendben van. Pedig a budapesti háziorvosok és a szakmai szervezetek 78 százaléka a Magyar Orvosi Kamara alternatív ügyeletí modellét támogatja, s nem ért egyet a kormány intézkedésével. Reméljük Csepelen zökkenőmentes lesz az átállás, amihez persze az is kell, hogy a háziorvosok minél nagyobb számban vegyenek részt működtetésében, s a csepeli betegek is megértsék, hogy a kerületben egy helyen lesz csak sürgősségi ügyelet, amely már az Országos Mentőszolgálat fog működtetni, Gyermekek sürgősségi ellátása ügyében pedig a Heim Pál gyermekkórházat kell felkeresni.
Csepeli hír: a csütörtöki Képviselő-testületi ülésen búcsúztatták el a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat nyugdíjba vonuló intézményvezető főigazgatóját, Dr. Dobák Andrást. Hosszú, boldog nyugdíjas éveket kívánunk neki.
