Csepeli Szabó Béla: PEST, 1892 (Megjelent az Acélsziget című 1977-es antológiában)
1892 januárja volt, de az idő annyira kezesen viselkedett, hogy a konflis- és omnibuszkocsisok még karácsony után két héttel is kesztyű nélkül fogták a lovak hajtószárát, és el-elfeledkezve kölcsönös ellenszenvükről - időnként meglengették egymás felé magas, keskeny karimájú kalapjukat:
- Hohoóó, cimborám! Hová kocog a gebéd?
- Hát oda, ahová a tiéd! A tavasz elé!
- No, csak vigyázz! Jöhet még a kutyára dér!...
És jött is.
Január 12-én délben - az ördög tudja honnan, talán a Kárpátok hasadékaiból - hirtelen hideg szél bújt elő. Elfújta a napot, és elképesztő hóesést zúdítva alá, órákon belül fehér, sarkvidéki tájjá változtatta a várost. A konflisok és omnibuszok valósággal belegabalyodtak a hóba, és a többségükben bajszos, szakállas kocsisok egy csapásra káromkodó hóemberekké változtak.
- Hé! Ne vágj elém azzal a bricskával, mert rád hajtok!...
- Te? Azzal a vén csatalóval? Inkább támogasd el a Herz Árminhoz, hogy szalámit csináljon belőle a szegény gyerekeknek!
- No megállj, te gazember! Ezt még megkeserülőd! - s már pattogtak is a hosszú ostorszíjak a levegőben és
A vizes VB-re 7,5 milliárd forintért a baloldali kép szerinti Duna Arénát ígérte a kormány. Végül 49 milliárdért olyan lett mint ami a jobboldali fotón látható. Amikor a beruházásért felelős kormánybiztost, Fürjes Balázst erről kérdezték, azt mondta, az első terv egy blöff volt, ami szerinte természetes az ilyen pályázatoknál. A Csepeli Nagyerdő Programról ki és mennyit fog blöffölni, mikor, kitől, hanyadik blöff után tudjuk meg a valóságot?
Január hatodikával, vízkereszt napjával ér véget a karácsonyi ünnepkör, sokan ilyenkor szedik le a karácsonyfát, ám vannak, akik mindjárt az ünnepek után kidobják a fát.
Mindeközben Jumurdzsák, aki mióta elvesztette a talizmánját arra kényszerült, hogy fideszes hecclapokat olvasson, azon morfondírozott, hogy mégis a muszlim lehet a leghatékonyabb a világon. Merthogy a szakértő Maróth Miklós effendi szerint ők csak napi húsz percet, ha dolgoznak. No most, ha napi húsz perc csatával – mert ki mondja, hogy a csata nem munka – sikeresen elfoglalták a fél világot és évszázadokig megtartották, akkor csak tudnak valamit.
A hatalom mai urai erre nem akarnak emlékezni, és ettől a felirattól, ettől a transzparenstől tartanak a legjobban...
Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén..
Hamarosan véget ér 2019. Aki teheti, számvetést készít, és búcsút int a távozó évnek. Mi köszönjük olvasóink egyre nagyobb érdeklődését, és a szilveszterestéhez, a szilveszteréjszakához meghitt, vidám társaságot, jó szórakozást kívánunk Horváth Jenő és Rákosi János dalával, amit a feledhetetlen emlékű Máté Péter
Hofi Géza
Jövőre szíveskedjenek értékeikre fokozottan vigyázni. Ahogy Kossuth írta a köztársaság zászlajáról: „Lobogtassák azt erős kézzel fennen, magasan!” Magasból nehezebb ellopni...
Gyógyítás kézrátétellel? Vagy: ki kit ránt magával?
Fotó: Nagy Csaba/Facebook
Mit tudunk a kipcsakokról? Tegye a szívére a kezét a nyájas olvasó, a kipcsakokról semmit se tudunk. Szégyen ez? Nagy szégyen, égbe kiáltó gyalázat.
A Magyar Nemzeti Bank hivatalos előrejelzése szerint a jövő évi átlagos inflációs index 3,4 százalék lesz. Érdemes megemlíteni, hogy az élelmiszerek vonatkozásában ez az érték várhatóan 5,6 százalékot tesz ki, de a piaci szolgáltatások ára is 4,5 százalékkal emelkedik. A kormány rendelete értelmében a nyugellátások és más ellátások összege 2020. január 1-től 2,8 százalékkal emelkedik.
Székely Éva és lánya, Gyarmati Andrea