Orbán Viktor miniszterelnök „természetesen” válaszra sem méltatta a középiskolások követeléseit. Egyrészt retteg minden nyilvános vitától, másrészt igazából nem is érdekli őt a diákok véleménye.

Mivel a diákok az Emberi Erőforrások Minisztériumától nem kaptak választ a12+1 pontban megfogalmazott követeléseikre,és Orbán Viktor sem reagált, amikor vitára hívták, ezért február 23-ára még nagyobb tüntetést szerveznek a Parlament elé.

A Független Diákparlament legfrissebb közleményében ez áll:  „Mint kiderült, Orbán Viktor fél a fiatal demokratáktól, megtagadta fiatalkori önmagát, és nem mer kiállni nyilvános vitára az oktatási rendszer problémáit saját bőrükön tapasztaló diákokkal. Sajnáljuk, hogy a kormány teljes mértékben hátat fordított a diákság és a minőségi oktatás ügyének. Véleményünk szerint az oktatás az egyik legfontosabb nemzeti ügy, amely évtizedekre előre alapozza meg Magyarország jövőjét. Éppen ezért mi, a

Felújítás után jobb lesz a csepelieknek? A Dél-pesti Kórház sűrgősségi osztálya

Magyarország egyértelműen a sereghajtók közé tartozik az európai országok egészségügyét rangsoroló legújabb listán: a 35 országból alig van a magyarnál rosszabbra értékelt rendszer. A szlovákok, a szlovének és a csehek már felzárkóztak az éllovas országokhoz, a listavezető változatlanul Hollandia és Svájc - derül ki a Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) 2017-es, most közzétett jelentéséből.

Stabilan a sereghajtók között szerepel Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) 2017-es rangsorában, a 35 országot tartalmazó listán már csak Románia, Bulgária, Görögország és Litvánia produkált rosszabb eredményt. A tavaly még hátrébb álló lengyelek immár a magyar pontszámmal azonos értéket értek el, azaz 584 pontot az ezerből - derül ki a hétfőn közzétett adatokból. Az éllovas változatlanul Hollandia 924 ponttal, második Svájc 898-cal, a 2017-es top háromban a tavalyi Norvégia helyett azonban

Spanyolnáthás beteget szállító nővérek  1918-ban. Aki csak köhintett, azt is egyből meglincselték

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy 1918-ban a háború volt az a katasztrófa, amely a legtöbb áldozatot szedte a csatatereken és a hátországokban. Pedig még csak a közelében sem járt annak a pusztításnak, amelyet a spanyolnáthának nevezett influenza okozott. Míg a háború teljes időtartama alatt húszmillióan hunytak el, addig csak 1918-ban negyvenmillió vagy még több embert ölt meg a járvány, mely három éve alatt összesen nagyjából százmillió áldozatot szedett. Ezzel a spanyolnátha megelőzi a fekete halált, vagyis a XIV. századi pestisjárványt és minden más betegséget, természeti katasztrófát. Emléke mégis elsikkad, a világháború közjátékának tetszik.

Egy biztos a spanyolnátha eredetével kapcsolatban: nem Spanyolországból indult ki. Viszont abban az időben tényleg úgy tűnt, hogy

1956, mint talán Önök is tudják nem csak az őszi forradalomról volt híres, hanem a tavaszi jeges árról is! 1956 március 24-én az őt ért hatalmas nyomás miatt például áttört a Kis-Duna leggyengébb pontja a Tasi zsilip! A zsilip áttörése miatt víz alá kerültek a Kis-Duna mentén területek és települések, valamint egyes településeket a Kis-Dunai gátrendszer óvott és védett meg.

Erről a védelmi vonalról azonban egyes döntéshozók az évek során megfeledkeztek! A Kis-Dunai gátrendszert egyesek, mint például Szigetszentmiklós Alsóbucka városrész esetében csak dombnak tekintették, amelyből földet termeltek ki! Senki nem mondta nekik, hogy ne vidd el, ne termeld ki és ne nyúlj hozzá, mert az a mi védelmi rendszerünk! Senki nem mondta, mert

Reméltem, hátha a mi kormányunknak dereng fel, hogy lépni kéne. De nem. Nyilván nem akadt olyan energetikai meg élettani kérdésekben meggyőző szakértő, még inkább szakértő csoport, akire-akikre vezetőink oda is figyelnének. Pedig figyelmeztetések jócskán jöttek minden félévben. Hogy ártalmasak, vérnyomásra, kedélyre, munkaképességre nagyon is negatívan hatnak az évenként kétszeri óraátállítások. Helyette minden félévben hosszasan elmagyarázza a hivatal szóvivője, mennyire hasznos ez az intézkedés, mert akár egy kisvárosnyi áramot is megspórolhatunk, darálja unottan.

Valójában napjainkra már mindenütt rájöttek, az Európai Unióban is, hogy mennyire felesleges, sőt káros ez a hagyomány. A gyakorlatias és okos finnek kellettek ahhoz, hogy állami szinten, hivatalosan is felvessék: fejezzük be!

Egészen elképesztő, ahogy a Csepeli Hírmondó nevű, állítólagos önkormányzati lap beállt Németh Szilárd kampányába.

Azt már megszoktuk, hogy évek óta majdnem minden oldalon ő szerepel az önkormányzat által kiadott újságban - pedig közjogilag semmi köze Szilárdnak Csepelhez, lévén elvesztette a 2014-es választást - , de amit a január 25-i számban műveltek, az már arcpirító kategória: egész oldalas cikket jelentettek meg, melyben Németh Szilárd főz! És mindezt a csepeli adófizetők pénzén kiadott újságban, ahol az ellenzéki politikusok csak akkor szerepelnek, ha éppen penetráns módon gyalázzák őket, vagy személyesen buziz le Németh Szilárd (lásd itt).

Persze van több furcsaság is a Csepeli Hírmondónál. Érdekes, hogy az egyébként kéthetente megjelenő lap a választásokat megelőző hónapokban hirtelen heti rendszerességgel kerül a postaládákba. És erre megszavaztak plusz néhány tízmilliót. Mi ez, ha nem szabálytalan kampányfinanszírozás? A csepelhirek.blog.hu derítette ki, hogy a lap szerkesztésében részt vesz a fideszes csepeli polgármester kommunikációs tanácsadója, aki havi 450 ezer forintért szervez olyan sajtótájékoztatókat, amire meghívja saját magát a

Azzal, hogy Fodor Gábor nem került fel az MSZP-Párbeszéd pártlistájára, alighanem végleg eltűnik a parlamentből a rendszerváltó, radikálisan liberális Fidesz utolsó politikusa. A mérhető népszerűség hibahatárán lebegő Liberálisok elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta: „ez nyilván mindenféle belső politikai harc eredménye a szocialista párton belül, nekem nem illik kommentálni. A személyes ambíciókon, rokonszenven vagy antipátián túl a legfontosabb mégis az, hogy a liberális értékrend jelen legyen Magyarországon.”

Ha ő eltekint tőle, lépjünk túl mi is azon, hogyan, miért lett nem feltétlenül politikai, de politikusi terhe és elátkozott ördöge sokaknak Fodor - amiért ő is sokat tett. Szavaiból olvassuk ki inkább azt: ma Magyarországon, ahol rendszerváltó elvtársainak köszönhetően mára szitokszó lett a liberalizmus, egy liberális kizárólag abban bízhat, hogy egy erős szociáldemokrata párt képes őrködni e világszemlélet értékei felett.

Fodor önpusztító csavaros politikusi sorsa kapcsán elmerenghetünk, mivé lett a rendszerváltó Fidesz-generáció. Mivé lett az

Fej, fej mellett. Még nyílt a veseny: ki tudja a csepelieket jobban átverni...

Borbély egyre inkább Szilárd(abb). Csepel mai polgármestere, Borbély Lénárd (jobbra) gyakorlatilag beleállt Fidesz alelnökké avanzsált elődje, Németh Szilárd (még jobbra)  vonalába. Mára teljesen belesimult pártja kommunikációs stratégiájába, módszereibe is, polgármesterként/pártkatonaként elsősorban pártja politikáját szolgálja. Véleményem alátámasztására a január 24-i képviselő-testületi ülésen történteket hozom fel. (https://www.csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Testuleti_anyagok/2018/01.24/nyilt_jkv_2018_01_24.pdf)

Kerületünk polgármesterének romlik az emlékezete. Az ülésen, az ellenzéki képviselők kritikájára, javaslataira, konkrét válasz helyett kétszer is a

A szokásos Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János, arra az újságírói kérdésre, miszerint ott lesz-e Orbán Viktor azon a nyilvános vitán, amelyre a  jogaikért tüntető diákok várták, a következő választ adta: „Bevallom őszintén, nem tárgyaltunk erről a nagy lehetőségről, hogy diákokkal vitatkozzunk.”

Ebben az egymondatos válaszban sok minden benne volt abból (természetesen finom csomagolásban), ami ezt a kormányzatot sajnálatos módon jellemzi. A gőg, a cinizmus, a gúny, a lekezelés, a mindennemű vitázás elől való kitérés (mi több menekülés) és a

Felülről nem jött segítség. Bontották a gyárat. Néhány hónap alatt sok ezren váltak munkanélkülivé... (Részlet Erdei Katalin 1990-es, a Csepel Művekben készült fotósorozatából)

A kocsimban hallgatom a rádiót. A Klubrádióban a Filmklub című  műsor megy! Szántó Erika Titok című dokumentumfilmjének vetítés utáni vitája zajlik, amikor bekapcsolódom. Az Óbudai Hajógyár rendszerváltás utáni, 1992-es bezárásának történetét felelevenítő filmről, a közel negyed évszázaddal később kialakult kép felelevenítéséről beszélnek a résztvevők.

Szívbemarkoló történeteket hallok! A hozzászólók minden szavát, hangsúlyát értem. A hangszóróból ömlik a fájdalom, az én mellkasomon meg nő a szorítás!

A szavak, a mondatok számomra nem a hajógyárról, hanem szűkebb hazámról, a Csepel Művekről szóltak! A rádióban rezgő, megtört szomorú hangoknak mind voltak a számomra behelyettesíthető emberalakjai. A legtöbbjük, csak fátyolos szemem hártyáján él, mert a valóságban már az égi gyárak valamelyikének munkásai!

A rendszerváltáskor az ötvenes - hatvanas éveikben járó munkásoknak nem volt esélyük! Az átalakulás vesztesei lettek! A szocializmus szólamaiban a hatalom birtokosai voltak. A kapitalista valóságban pedig igen hamar a társadalom számkivetettjei lettek! Az önérzetes emberek,- akik olyant tudtak, amit az országban rajtuk kívül csak néhányan - nevetséges balekok lettek. Alkoholisták, betegek, hajléktalanok.

Bagatell trükkel lophattak a Quaestor-csoportnál, az állam és a pénzügyi felügyelet szeme láttára – mondja a Hír TV-nek nyilatkozó ügyvéd.

A csodafegyver kovácsai: Vida István, a Csepeli Hírmondó felelős kiadója, itt mint kukta, Németh Szilárd Fidesz-alelnök, főszakács, receptgyáros és Borbély Lénárd kerületi polgármester, mosogató...Már tudja a kukta, bukta lesz a következő fogás. Régi a recept, de hatásos... 

Az előzmény: tavaly októberben a csepeli képviselő-testület megszavazta, hogy 2018-ban a Csepeli Hírmondóból a szokásos 24 helyett 32 lapszám jelenjen meg. Erre bruttó 32 millió forint többletet szavazott meg a képviselők többsége. Decemberben pedig arról is döntöttek, hogy ettől az évtől újjáélesztik az évek óta nem működő helyi tévét - írja az ittlakunk.hu. 

A választók tájékoztatásának csodafegyvere pedig nem más lesz, mint Németh Szilárd gasztrotanácsai „Így főzök én” címmel. 

És a rezsirikkancs csak főz és főz. Németh Szilárd először csak néhány hasábot foglalt el a Csepeli Hírmondóban a receptjeivel, de gyoran szűk lett a hely neki, kihízta...Legutóbb már egy egész oldalon terpeszkedett el a szakács. (24 oldalon jelenik meg a CSH.) Ki tujdja,

Árpádnak sosem volt olyan vágya, hogy metróállomás legyen – ezzel a lakonikus, ironikus mondattal kommentálta Göncz Kinga, hogy édesapjáról talán mégsem neveznek el Budapesten, az Árpád híd lábánál egy megállóhelyet. A hajdani köztársasági elnök valamikori külügyminiszter lányát érezhetően valóban nem rendítette meg a hír, sőt szerinte talán jobb is így. Jobb, mert nem ugrál rajta a szélsőjobb.

Mondanám: tartsuk tiszteletben a család véleményét, így aztán inkább mi se bolygassuk az ügyet. De mégsem fogadhatjuk el, hogy bármily szélsőjobb vakkantásra meghátrálunk és az ő kottájukból játszunk. Ez ugyanis tényleg nem volt több, mint egy vakkantás, Bayer Zsolttól. Ez a remek ember ugyanis, rácsodálkozva a hírre, hogy tudniillik Göncz Árpád nevét fogja viselni az említett metró megálló, közölte beszélgetőtársaival és az Echo tévé nézőivel: ha felkerül az a tábla a helyére, azonnal oda kell menni és leverni. Az asztaltársaságnál mély egyetértésre lelt, mint ahogy

ERRE A MŰTÉTRE VAN PÉNZ CSEPELEN ! A GYÓGYÍTÁSBÓL KIVONTÁK

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) február 8-án megjelent 5. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünk

A Csepeli Hírmondó fejlécében a lapcím alatt a következő mondat olvasható: „A XXI. Kerületi Önkormányzat lapja”. Eddig se volt kétségünk a lap Fidesz iránti politikai elkötelezettségét illetően, de amióta hetente jelenik meg, javasoljuk a tulajdonosnak és a kiadónak: változtassa meg az idézett mondatot. A Németh Szilárd választási kiadványa alcím jobban kifejezné a valóságot, s nem kellene magyarázkodnia a tulajdonosnak, illetve a kiadónak a csepeliek előtt, hogy ők egy fillér tiltott kampánytámogatással sem vádolhatók egy esetleges feljelentést követő rendőrségi eljárásban. Ebben az esetben már csak egy kérdésre kellene valakinek válaszolni: „mibúl” telik Németh Szilárdnak egy hetilap kiadására. Szinte már halljuk is a képviselőjelölt úr válaszát: az „Így főzök én” rovatért némi gázsit kapok a Csepeli Hírmondótól. Egyébként: „Boldog Karácsonyt!”

Mindeközben, a heti megjelenés ellenére, továbbra sem olvashatnak a csepeliek mindennapi életükkel, gondjaikkal kapcsolatos cikkeket az egyre nagyobb méreteket öltő egészségügyi problémákról, a szociális feszültségekről, a csepeli közélet aktuális eseményeiről, a hónapok óta megválaszolatlan kérdésekről, pl. a csepeli HÉV sorsának alakulásáról, a Gubacsi-híd  felújításáról. Kimaradt a soroksári alpolgármester cége és a Csepeli Városkép Kft. közötti együttműködés, a megkötött szerződések körül kirobbant botrány ismertetése, a Kis-Duna parton épülő több milliárdos birkózócsarnok és birkózóakadémia, kollégium, vendéglátó központ létrehozása, valamint az SZTK-ban elhelyezett tv-k körüli botrány ügye is.

Véleményünk a megjelent cikkekről:

“Azt mered állítani, hogy az életveszélyes magyar egészségügy rendben van, és aki mást állít, az csak hisztériát kelt?"

“Zoltán, miniszter úr, csöppet sem vagy buta ember. Ha az lennél, mentségedre szolgálna. Talán naiv voltál egy ideig, de ma már lehetetlen nem tudnod: az állampolgárokat semmibe vevő, zsarnoki és mélyen erkölcstelen hatalmat szolgálsz. De nem, nem is jól mondom. Az állampolgárokat semmibe vevő, zsarnoki és mélyen erkölcstelen hatalmi gépezetet működtetsz. És ez sokkal nagyobb törvényszegés, mint az, hogy lazán átléped a lelkészi jogállásra vonatkozó egyházi rendeletet. “

Bealkonyul végleg vagy végre hajnalodik? Egyelőre csak a homály nő. A nagyotmondó, és handabandázó kampányígéretek helyett meg kéne alkotni azt a koncepciót, ami Csepel és a gyártelep szerves és fokozatos összenövését segítené elő. Az első lépések még az ezredforduló előtt elkezdődtek azzal, hogy a kerítés nagy részét elbontották, az utakat a kerületi forgalomba bekapcsolták, és a termelés, szolgáltatás egy részét megtartották. Ezt a folyamatot, a meglévők megbecsülését, igényeik és kezdeményezéseik felkarolását, és újak hozzáillesztését kéne ösztönözni.

Németh Szilárd sokat tanult 2014-ből. Nem úgy mint akkor, az idén már gőzerővel kampányol! Talán túl is tolja a talicskát! A Csepeli Hírmondóban, ami elvileg az önkormányzat sajtóterméke, minden oldalon őt látni, és hol jobbról, hol balról azzal parolázik, aki erre vevő. Mosolyoffenzívája közben különböző ígéreteit harsogja.
Meglepetésemre, benne van többek közt a nem is oly régen még „komcsi fészeknek” titulált Csepel Művek újraélesztése is! Először megörültem annak, hogy Németh Szilárdban talán megmozdult valami, és régi ellenségességét feladva esélyteremtésére törekszik.

Azonban amikor alaposan végigolvastam elképzeléseit rájöttem, hogy az egész csak blöff!
A realitás ugyanis az, hogy amit felvázolt - Csepel Műveket, mint termelő nehézipari vertikumot - ezen a helyen nem lehet újra létrehozni! Úgy ahogy ugyanabba a folyóba sem lehet kétszer belelépni, itt sem lehet most már nehézipari vertikumot telepíteni!

Aki tehát ezzel kampányol, az nem mond igazat, hanem a nosztalgiára épülő hiú remények hamis prófétájává válik! Ezt Németh Szilárd ugyanúgy tudja, mint én! Nézzünk néhányat a sajnálatos kizáró okokból: 

Gyerek voltam, de emlékszem arra az estére. A szüleim ültek a konyhában az asztal körül, a lábuknál két bőrönd, és csendben várakoztak. Aztán megszólalt az édesanyám, a kezét apám kezére téve azt mondta: Gyuri, ne menjünk! Tél volt, 1956, nem akarta itthon hagyni az idős szüleit, mert tudta, ha elindulunk, talán soha többet nem láthatja őket. Akkor csak egyetlen döntési lehetőség volt: menni, és vissza sem fordulni, vagy maradni. Aki akkor útnak indult nem emigráns volt, hanem disszidens.

Már régóta megértem a szüleim aggodalmát. Feloldhatatlan dilemma előtt álltak: szívet is kellett volna cserélniük, ha hazát cserélnek, reményük sem lehetett egyszer még hazatérni. Nem úgy volt ez, mint a múlt század első évtizedeiben, amikor az a milliónyi ember, aki „kitántorgott” Amerikába, nem a végleges letelepedés szándékával indult el. Átmenetinek tervezték, pénzszerzési lehetőségnek, hogy

Morovik Attila alpolgármester Borbély Lénárd polgármester és Ábel Attila alpolgármester, vagyis a  csepeli önkormányzat vezetői nem hallanak, nem látnak, nem beszélnek ha a Csepeli HÉV jövőjéről kérdezik őket

 A Csepeli HÉV  2016-ban útjába került az orbáni olimpiai álomnak,  ezért villamossá züllesztették volna.

A hat kocsis HÉV szerelvény utasforgalmát 2 Combinó villamos tudná elvinni. Ebben az esetben azonban fel kellene vennie a sebességet és a megfelelő járatsűrűséget! Ez konkrétan azt jelenti, hogy ha csúcsidőben a Csepeli HÉV 5 percenként közlekedik, akkor a Combinóknak 2 percenként kellene közlekedni! 2 percenként egy irányba, ami azt jelenti, hogy egyes utak kétirányú forgalom esetében 50 másodpercenként vagy 1 percenként lennének feltartva. A II. Rákóczi Ferenc út esetében ez véget vetne Csepel és az így is közlekedési problémákkal küzdő Csepel sziget közlekedésének, míg a Soroksári út ilyen sűrű keresztezése esetében Dél Pest közlekedése szűnne meg!

 A csepeli önkormányzat - miközben egyetlen képviselője se kampányolt az előző választás során a HÉV megszüntetésének ígéretével -  oly mértékben válságba került a kérdés miatt, hogy

Mivel Németh Szilárd szerint az alapítványt a gyorsabb ügyintézés miatt jegyezték be az állandó lakcímére, joggal vetődhetett fel a kérdés, vajon hol tart az akadémia építése, mennyit költöttek el a nem csekély mennyiségű közpénzből.

Tavaly május végén a Magyar Birkózószövetség elnöke több sajtótájékoztatón is arról számolt be, hogy rövidesen elkezdik építeni Csepelen a sportág első akadémiáját, amely a kétszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kozma István nevét viseli majd. A csarnok tervei és a szükséges engedélyek már akkor megvoltak Németh Szilárd állítása szerint, és abban reménykedett, hogy június–júliusban kiírhatják a közbeszerzési eljárást is.

A terület használatáért 35 millió forint plusz áfát fizettek a csepeli önkormányzatnak, holott a kiszemelt ingatlan becsült értéke 134,3 millió forint – ezek szerint Csepel is hozzájárul 100 millióval az akadémiához.

A teljes beruházás 4–4,5 milliárdba kerülhet, és az állam az első ütem költségét (2,4 milliárd forint) át is utalta a rezsibiztos által alapított, annak lakására bejegyzett alapítványnak.

Nagy az ellentét a lakossági nyugdíjtervek és a tényleges megtakarítások között. Havi 151 ezer forintos nyugdíjat szeretnénk, de csak a lakosság negyede rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással – derült ki egy felmérésből.

Havonta legalább 151 ezer forint kellene ahhoz, hogy egy átlagnyugdíjas kényelmesen meg tudjon élni - derül ki a K&H biztos jövő indexéből. Az országon belül azonban lényegesek az eltérések: a keleti megyékben élők szerint havi 142 ezer forint is elég lenne a gondtalan nyugdíjas évekhez, míg a fővárosban és Pest megyében élők szerint minimum 161 ezer forint kellene. Az átlagnál magasabb nyugdíjra tartanak igényt azok is, akik már rendelkeznek kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással, ők legalább 163 ezres jövedelmet