Kifelé kiabálnak a kormányrezidenciáról, a Karmelitából és a Fidesz biztonságos bástyái mögül. Arról a helyről, ahol úgy vélik, hogy az einstandolt, lefoglalt rövid pórázon tartott központosított sajtó a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a gátlástalan karaktergyilkosság csupán a valóság feltárásának, a harácsolás meg a kormányzásnak a szinonimája.

Arra ugye emlékszünk, amikor a Fidesz választások előtt óriásplakátokon ellenzéki politikusokat háborúpártinak, sorosistának, dolláron megvásároltnak hirdetett? Vagy arra, hogy kormányzati köldökzsinóron éldegélő médiumokban talán egyszer sem sikerült kimondani a Karácsony nevet anélkül, hogy elé ne tették volna: “alkalmatlan”?

Az ő szemszögükből nézve természetesen mindez puszta tájékoztatás volt. Mifelőlünk nézve meg sima manipulációs kísérlet. És lám, éppen ezt a szót használta a napokban szalagcímben a Magyar Nemzet, csak ezen a felületen a kormánypártokkal kritikus közvélemény-kutató cégeket vádolták vele. Pontosabban azt állították, hogy a nevezettek manipulálják a közvéleményt, a megtévesztés kimunkálása céljából kerekasztalt alakítottak, ott szokták megbeszélni, hogy 

Tarlós István, volt főpolgármester nem rég megjelent könyvéről írt Borbély Lénárd a saját közösségi (fb) oldalán. Méltatta Tarlós  közel 10 éves időszakát. Azt írta, hogy Tarlós volt az, aki Csepelt „bekapcsolta Budapest vérkeringésébe és nagymértékben hozzájárult a kerület arculatának megújításához.” Éppen ezzel van bajunk. Mint köztudott, Tarlós időszakában állították le a gerincút folytatását, ő volt, aki átadta a HÉV-et a kormány gigaszervezetének, a MÁV-nak, az ő időszakában államosították az iskolákat, s adták az intézményrendszer irányítását az akkor létrehozott Klebelsberg Központnak.

Továbbá: Tarlós időszakában történt a fővárosi és kerületi kormányhivatalok létrehozása is, amelyek segítségével a kormány csökkentette a kerületek hatáskörét.

Tarlós főpolgármester  az akkori csepeli fideszes vezetéssel együtt  csak hallgatott, és

„Ha bárki bármikor Magyarország szuverenitását megtámadná, az biztos, hogy én ott lennék az elsők között, aki harcol, hogy Magyarországot megvédjem” – mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter (képünkön), amikor az egyébként Magyarország számára teljesen haszontalan, sőt, kártékony Integritás Hivatalról kérdezték.

Ma már elmondható, hogy a konszolidáció a a Fidesz  tizennyolc (4+14) kormányzati évének egyetlen pillanatában sem sikerült. Ügyek mentén igyekezett ugyan a Fidesz és aktuális pártpartnere valamiféle össznépi konszenzust teremteni – olimpia, futball, ilyen-olyan szimbólum, nemzeti hagyomány -, de ebbe saját szimpatizánsaikon kívül nemigen voltak képesek bevonni másokat.

Ez a mostani állapot a ziláltság magasabb szintje.

Ötvenhat emlékének és a forradalmi helytállás eszméjének ilyen váratlan és ormótlan kikezdése, ráadásul ennyire magas vezetői szinteken, ahogy a teniszben mondják, ki nem kényszerített hiba. Még csak az sem valószínű, hogy

A Fenyves óvoda csoportjait a CSH-ban olvasható szerdai Borbély-nyilatkozattal ellentétben - a pénteken nyilvánossá tett kt-előterjesztés szerint - nem egy, hanem két óvodában helyezik el. Az ügy diszkrét bája, hogy az előterjesztést is Borbély úr jegyzi

Pénteken közölte a hírt a vg.hu, hogy kínai-kazah-magyar terminál épül a Csepel-szigeten.  

    A hír szerint a kazah államfő magyarországi látogatásakor írták alá a megállapodást, amely az „eddiginél is több kínai és kazah áru Magyarországra, azon keresztül Európába érkezését, egyben az ellenkező irányú szállítások útját kövezi ki.” Az új, intermodális terminál pontos Csepel-szigeti helyszíne még nincs kijelölve, de a cikk szerint „a logisztikára szakosodott Csepel-sziget kézenfekvő választás lenne, ott a kazah társaság tavaly óta már működtet egy magyarországi érdekeltséget.” Valószínűleg még több év is eltelik a beruházás megvalósulásáig, de a csepeli közlekedési viszonyok jelenlegi helyzete indokolhatja alábbi megjegyzéseinket:

Az orbánista Fidesz a minap statáriálisan megváltoztatta az úgynevezett választási törvényt. Az állampárt mértéktartását, visszafogottságát mutatja, egyrészt, hogy mégiscsak törvénynek tűnő valamivel oldották meg a dolgot és nem Semjén Zsolt két házitehén kilövése között rendeletben alkotta meg az új szabályokat. 

Ezen kívül az is mutatja az állampárt finom, visszafogott, fair stílusát, hogy nem ám azt a törvényt adták, be, amely olyan, mint az a régi vicc. 1. paragrafus: Mindig, minden választást Magyarországon a Fidesz nyer meg, 2. paragrafus. Ha egyszer mégsem, akkor automatikusan életbe lép az első paragrafus. Természetesen, lehet, hogy ez is ott van már előkészítve.

És most erről is akarok pár szót mondani. Ugyan akadnak olyan szokások, talán szabályok is, hogy nagyon közel a választásokhoz már nem illik megváltoztatni a rá vonatkozó előírásokat. De arra is akad szabály, hogy nem lopjuk el a közvagyont, nem visszük haza a teljes Andrássy utat, és nem tesszük ellenségeinkké a barátainkat. Továbbá azt is szokták mondani, hogy

Fájhatott, ha még most, közel hatvan év távlatából is emlékszem rá, hogy a Kossuth Technikumban azok az osztálytársaim, akik Budapest belvárosa környékén laktak, azt mondták ránk csepeliekre; vidékiek! Úgy határozták meg, hogy a pesti az, aki a Boráros téren belül lakik! Nagyon vitatkozni nem lehetett velük, mert ahogy az ember a HÉV-el utazott Pestről Csepelre, mást se nagyon látott a Kvassay zsilipet elhagyva, mint termőföldeket. A nagy Duna felől egészen a Szabadkikötőig, a kis Duna felől meg a Corvin Ottó utcáig bolgárkertészetek működtek.

Nekünk csepelieknek természetes volt a kertészeti tevékenység mert gyerekkorunk óta velünk élő valóság volt. Ott csibészkedtünk, amikor répát, karalábét loptunk, és ott kerestünk egy kis zsebpénzt, amikor nagyon szorított a nincstelenség. Oda jártunk idénymunkát végezni, és élelemre, szórakozásra valót keresni. De oda jártak a szüleink is friss zöldséget vásárolni. A soroksári Dunaág és a francia öböl egész területén robbanómotorok által hajtott szivattyúk helyezkedtek el. A vizet vagy háromcolos acélcsöveken továbbították a földekre. Apám szerint azért éltek itt a kertészek, mert igen jó az a föld, amit művelhetnek. A „bulgárok” a földet speciális

Tüntető tudományos dolgozók piros lapot mutattak a kormánynak. Volt rá okuk bőven

Miért pont a tudományt ne lopnák el a kormánynál? Naná, hogy lopják azt is. Csak előtte voltak csábítóbb ellopandók: ingatlanok, uniós pénzek, állami megbízások, koncessziók, kastélyok, kaszinók. Aztán jöttek a szellemi kincsek. Ott kevésbé a pénz, inkább a befolyás megszerzése volt a fontos. De az is lopás: valamit, ami közkincs, ami a miénk, elvesznek, kisajátítanak, a maguk használatába vesznek. Ez történt a média jelentős részével, a közoktatással – sikerült is tönkretenni –, némely színházakkal, lassan a filmgyártással is. (Felkészül a múzeumhálózat és a könyvszakma.)

És persze az állami egyetemek alapítványosításával, vagyis politikai privatizációjával, örök időkre bedugva a kuratóriumokba a fideszes kádereket. Nagy ára lett, és nemcsak az uniós kapcsolatok, ösztöndíjak elvesztése.

De itt volt még a tudomány. Szép nagy falat: még mindig komoly tekintélye van akkor is, ha

Az óvodák önállóságáért tüntettek a csepeliek 2014-ben a Szent Imre téren. Tíz év után ma már hat gyerekintézmény léte forog kockán. 2024 nyarán, őszén  vajon miért titkolták el  a hat kiszemelt csepeli óvoda bezárására vonatkozó szándékukat a kerület vezetői?

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) november 20-án megjelent idei 26. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

    A mostani számban már több volt a hirdetési, az önkormányzati rendezvények propagandáját tartalmazó, mint az újságírók által vállalt írásokat megjelenítő oldalak száma. A 24 oldalból mindössze két oldalt kapott az önkormányzat. Az önkormányzati óvodák átalakításának témája azonban már most, több hónappal a döntés előtt, kisebb vihart kavart. Teret kapott még a kultúra, az ukrán-magyar iskola, az egyházi élet, míg a sportra mindössze valamivel több, mint egy oldal jutott.  

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Egy kollegám figyelmeztet arra, hogy Orbán a választási vereséget nemigen említette eddig, a szót sem használta soha, és főleg nem megengedő jelleggel, vagyis létezhető lehetőségként. A pátyi lakossági fórumon azonban, ahol állítólag váratlanul tűnt fel, épp ettől intette óva a megjelenteket azzal, hogy a bukás mindennek az elvesztését jelentené a családvédelemtől a migránsok elleni védekezésen át a rezsivédelemig.

Menne a kukába az összes védelmi vívmány, hogy utat nyisson a nihilnek és a pusztulásnak.

A lakossági fórumok  nyilvánvalóan nem a kételyek, hanem a megerősító hitgyakorlatok világa, vagyis, amikor például O.V. a gazdasági semlegesség esetleges elvesztését siratta, senki sem bátortalankodott elő azzal, hogy több, mint tíz év alatt a keleti kapcsolatok igazi hasznot nem hoztak, viszont hogy mit vittek, azt a kínai hitelek, vagy az orosz földgáz árának időnkénti titkosítása rejtélyesíti, talán pont azért, mert ha ezekben az ügyekben valaki jól jár, az gyaníthatóan nem mi vagyunk.

De spongyát rá, a lényeg a tabutörés: O.V. nemhogy vereségről nem szokott értekezni, de ellenfeleinek a nevét sem mondja ki, tán mert

Ábel Attila jelenlegi önkormányzati dolgozó, volt alpolgármester egy írást tett közzé, amiben felháborodott ugyan, de nem cáfolta Kiss Kornél óvodabezárásokra vonatkozó információit, viszont  Ábel úr magyarázkodni kényszerült. A magyarázkodást a szintén Ábel Attila nevéhez kapcsolt Csepeli Hírmondó és a csepel.info folytatta.

Kiss Kornél, az MKKP csepeli önkormányzati képviselője adta közre a következő információt, amit változtatás nélkül ajánlunk olvasóink figyelmébe:

„Nos, volt egy SZMK-elnöki tájékoztató, a hír igaz, 6 ovit terveznek bezárni/összevonni a következő nevelési évre, amivel 50 millió Ft-ot takarít meg az Önkormányzat.

A képviselői munkaterv szerint a február végén esedékes,

 A fővárost  szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából. Például Újbuda egy részét hozzácsapnák Csepelhez. Vidéken is vannak fura dolgok. Ott az elnéptelenedő tájakon elég lenne kevesebb körzet, de ahol a Fidesz erős, ott nem nyúlnak hozzá.

A valasztókerületeket át kell szabni. Ezt mondják már évek óta a szakértők, hiszen jelentős lakosságszám-változások voltak sok helyen.

A gyakorlati megvalósítás persze olyan lesz, amilyennek sejtjük. „Gerrymandering” – ezt a kifejezést használják a világban, amikor kifejezetten tendenciózusan, egy hatalmi pozícióban lévő politikai erő aktuális érdekei szerint rajzolják újra a térképeket. Nem magyar jelenség, de ez most majd nekünk fájhat.

Budapesttel azt is megcsinálják, ami nem lenne indokolt. Nem csoda, ha Orbán kitekint a felettünk terpeszkedő rezidenciájából, egy olyan várost láthat, aminek elege van belőle. Teszem hozzá, már jóval a

A Szent Imre téren, a polgármesteri hivatalban döntik el, hogy mire adnak pénzt és mire nem. 2020-ban az éves költségvetés kiadási főösszegének 68,6 százalékát fordították a csepeli önkormányzat egészének működésére, 2023-ban már 72, 8 százalékát emésztette fel az önkormányzati rendszer működtetése, fenntartása. Az idén pedig felerősödött a helyi osztogatás és osztoszkodás

A magyar lett az EU legdrágábban működő állama – írta a hvg.hu. „GDP-arányosan egy tagállam sem költ ennyire sokat a saját működésére. És ennyire keveset sem az egészségügyre. A sok megszorítás közepette viszont pluszpénzt kapott a kormánypropaganda.”

Megnéztünk néhány csepeli adatot az éves költségvetések zárómérlegeiből – nem összehasonlítási céllal, csak érdekességként: 

Lánczi Tamás (képünkön), a honi szuverénitásvédelem (szuvi) vezére nem foglalkozik azzal, hogy a magyar kormányfőt olyan rövid láncon – vagy spárgán – tartják, amelyen talán méz sincs, és úgy kell fütyülnie, hogy a Moszkva parti esték adják a másikat. 

Ma szuvizni fogunk. Korunk divatja a szuvizás. Aki ad magára az csak szuvizik. A szuvizás korszerű, új, és mindenre megoldás. A szuvi a jövő. A szuvi az a szuverenitásvédelem, amelyet úgy is lefordíthatunk magyarra, hogy miénk a vár, tiétek a lekvár. Azzal a kis megszorítással, hogy a lekvárral, mézzel és más dolgokkal, a madzagot kenjük. Több mézet a madzagra. Azt nyalhatjátok barátocskáim. Ha kicsit nagyobb a baj, picit több mézet, lekvárt csöpögtetünk ki a többi vármegyei úrral a jobbágyságnak és máris helyreáll a boldogság.

A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, továbbá

Távol állt az igazságtól, csak a szépre emlékezett a Csepeli Hírmondó cikkírója az október 31-i képviselő-testületi ülésen tárgyalt 32 napirendből, illetve annak vitájából.

Az írásban 8 témát említett meg a szerző, míg a lap más oldalain két napirend külön is feldolgozásra került. A cikkel, illetve a kimaradt 22 előterjesztéssel kapcsolatban most csak néhányat megjegyzésünk van, tekintettel arra, hogy az aktuális heti összefoglalónkban külön is foglalkoztunk a testületi ülésen történtekkel:

https://csepeliek.blog.hu/2024/11/03/egy_het_meg_sem_szolaltak_borbely_emberei_de_havi_szazezrekert_nyomjak_a_gombot_polgarmesteri_oblos_#more18722362 

> A 71 perc alatt lezavart testületi ülésen a Borbély csapat képviselői meg sem szólaltak, helyette gombnyomogatással teljesítették a feladatukat, mindent megszavaztak. 

> Az adóemelés 25 %-os mértéke nem védhető azzal, hogy

A ciklus végére arra ébredhetünk, hogy már nem Budapest a nemzet fővárosa. Lázár János szerint az Orbán-kormány már most társ-fővárosként tekint Debrecenre, amely kormánypárti fejekben talán Sopron helyét is elfoglalta, hiszen az csak egyszer fogadott hűséget, Debrecen 1998 óta hétszer is hitet tett a Fidesz mellett. A nemzet meg a kormány lassan szinonimaként él a hívek fejében. A gondoskodó hűbérúrhoz pedig engedelmes hűbéres dukál.

Debrecen megértő. Ha a kormány iparosítást akar, akkor ők kanyarítanak egy hatalmas ipari zónát város körül. Ha odatelepülne a BMW, akkor tárt karokkal várják. Ha akkumulátorgyár is beköltözne, jöjjön az is. Ott az alvégen, Mikepércs körül van ugyan némi hangoskodás, ami teljességgel érthetetlen, hiszen Papp László kormánypárti polgármester megígérte, hogy független monitoringrendszert hoznak létre, amelyet

Már a csepeli HÉV sem érdekli Csepel polgármesterét? Hosszabb előzetes vita és üzengetés előzte meg a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülését, ahol a 28 napirendben előterjesztett 38 javaslatról döntöttek – amellyel, eddigi szokása szerint, most sem foglakozott a Borbély irányította csepeli önkormányzati média, pedig Csepel számára is fontos, esetenként a kerületet mélyen  érintő témákról volt szó.

A témákról az érdeklődők itt olvashatnak részleteket: (https://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-nyilvanos-ulesei) 

A közgyűlésen tárgyaltak a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi, illetve az agglomerációs önkormányzatok együttműködéséről, a Fővárosi Önkormányzat vezetésével és koordinációjával tervezet, úgynevezett Metropolisz Kerekasztal néven létrehozandó, kéthavonta működő konzultatív és információs együttműködési platformról. Fontos, téma volt a megfizethető lakhatási modell feltételeinek kialakítása, a lakásrezsi támogatási rendszer kidolgozása, a HÉV szerelvények járatritkításával kapcsolatos fővárosi álláspont kialakítása, stb. 

    Bár Borbély úr nem tagja a Fővárosi közgyűlésnek, fontos, hogy ezekről, a kerületi lakosság egésze számára jelentős kérdésekről, a nagy nyilvánosság előtt is állást foglaljon, határozottan képviselje a kerületi lakosság érdekeit. Sajnos, nem tette/teszi. Nem szokása. 

Novák Katalin korábbi köztársasági elnök fél Délkelet-Ázsiát végigutazza, és azt hirdeti, hogy az általa képviselt civil szervezet a születésszámok csökkenését igyekszik világszerte növelni.

Eközben több száz újszülött, akiket a kórházban hagytak a szüleik, idehaza arra vár, hogy befogadják őket a nevelőszülők.

De mint tudjuk, az utóbbi idők jogszabályi intézkedései – no meg a korábbi botrányok okán is – a nevelőszülők létszáma erőteljesen csökken, nem utolsósorban azért, mert a kormány egy ostoba rendelettel és abból fakadó ostoba eljárással igyekszik a még megmaradt nevelőszülői hálózatot is kivégezni.

Novák Katalin gondolt már esetleg arra, hogy

Szerdán, fb oldalán repítette világgá a hírt a polgármester: kész, zsákutca lett az Arany János utca. Alig 30 nap alatt elkészült a nagy mű. Letettek az Arany János utca és az Erdősor utca kereszteződésénél az utca végére egy betontömböt.

Ezzel kész is az Arany János zsákutca. Igaz, ugyan, hogy nem felel meg a zsákutca eredeti fogalmának, de ez legalább a miénk. Pontosabban Borbély Lénárd zsákutcája. Hogy az ottlakóké-e azt több helyben lakó, akik nem értettek egyet az egyik lakó több éve elhangzott javaslatával, vitatják.

Érdekes viszont, hogy a konkrét döntés előtt nem volt rendkívüli lakógyűlés, a képviselő-testületi többség, azaz a Borbély csapat szavazatai sem kellettek. Elég volt, hogy a frissen megválasztott, társadalmi tisztségű alpolgármester és a körzet képviselője is támogatta. Így Borbély úr büszkén írathatta iródeákjával a poszt végére: „…élhetőbbé és biztonságosabbá tettük ezt a közterületet.”

    Hogy miért pont ezt az utcát, s mikor lesz a kerület sok földútja vagy kátyúktól hemzsegő szilárd útburkolatúnak nevezett utcája élhető és biztonságos, az

Végeláthatatlan vészhelyzetben élük a 15. éve tartó Orbán-rendszerben már több mint négy éve, amit a parlament fideszes többsége ismét meghosszabbított. Háború ide vagy oda, van épp elég bajunk, ami továbbra is indokolttá teszi még a kétharmaddal einstandolt parlament kiiktatását, avagy épp a gránitszilárdságú megkerülését is.

„Sajnos olyan helyzetet élünk, hogy az lenne a természetellenes, ha a veszélyhelyzet meghosszabbítására nem kerülne sor” – jelentette be Orbán Balázs a Hír TV-n, mint akinek a fordított haladási irány a normális az autópályán, mindenki más helikopter. A Helsinki Bizottság már korábban rámutatott, a négy év alatt kiadott több mint ezer kormányrendelet jó része nem is hozható összefüggésbe a vészhelyzet elrendelésének okaival. De ezek kedvéért csak nem helyezhették átmenetileg hatályon kívül a veszélyt, ami a

Volt néhány év, amikor a helyi hagyományőrzés jegyében lovász napokat rendeztek Csepelen. Az ötlet és a megvalósítás hol másutt lett volna kézenfekvőbb, mint kerületünkben, hiszen Csepel a legenda szerint a honfoglaló Árpád vezér lovászáról, Sepelről kapta nevét. A lovász napok ma már csak emléket jelentenek. A Csepel újság 20 éve, 2004 őszén így számolt be a hagyományteremtő szándékkal tartott rendezvényről: