Csepeli végállomás. Hiába cáfolja dühödten Lázár János, mert tény, hogy létezik a terv. A  járatritkítás és a szerelvényrövidítés esetenként 50 százalékos kapacitáscsökkenést jelentene a HÉV-nél a reggeli csúcsidőben, vagyis egyetlen járatról 100-200 ember szorulna ki. Ha ők mind átülnek az autójukba, akkor a bevezető utakon állandósul vagy még nagyobb lesz a dugó.

Már karácsony előtt, december 15-től ritkítanák három fővárosi HÉV-vonal járatait. A jelenlegi hat kocsi helyett csak hárommal, illetve ritkábban közlekednének a szerelvények a ráckevei, a gödöllői és a csepeli viszonylatokon. Az állami MÁV-HÉV Zrt. fővárosnak megküldött és a Népszava birtokába került tájékoztatása szerint lennének olyan járatok, amelyeken 75-89-92 százalékosra nőne a kihasználtság. (A 100 százalék azt jelenti, hogy 1 négyzetméteren 4 ember utazik, ami a többség számára elviselhetetlen zsúfoltság.)

„A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) maximum 70 százalékos kihasználtsággal tervez, mert felméréseik szerint efölött már jelentős az utaslemorzsolódás. A »heringjáratok« különösen a Covid-járvány óta már nem jelentenek versenyképes alternatívát. Különösen igaz ez a HÉV-vonalakra, hiszen itt

Állásinterjún kérdezték: milyen állat lennék. Nem nagyon tudtam ezzel mit kezdeni, de hétfőn megvilágosodtam – ha nem is magammal kapcsolatban. Amikor Kövér László házelnök a parlamentben halálpártinak titulálta Karsai Dánielt, a tiszteletére kért egyperces néma felállást pedig ízléstelen propagandának, rájöttem: ha a Fidesz madár lenne, papagájként röpködne.

A papagájok kiváló hangutánzók, megjegyeznek szavakat, rövid mondatokat, amiket aztán előszeretettel ismételgetnek. Unásig, ha kell, ha nem. És valami különös vonzalmat éreznek az r betű iránt, imádják ezt ropogtatni.

Gyurrrcsány, migrrráncsok, genderrr, háborrrú – harsogják a Fidesz-papagájok évek óta. Unásig, ha kell, ha nem. Kövér bajban volt, mert

Nem zárták szívükbe a csepeliek ezen a héten a közlekedési minisztert. Lázár János HÉV-ügyben, a járatritkítási botrány után a MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatójának kirúgásával nyugtatta meg magát. Kár, hogy ettől több szerelvény még nem lesz. Újak sem érkeznek. A politikai erőfitogtatás különben sem oldja meg a kialakult helyzetet.

Brutális járatcsökkentést tervez az állam a 2024/2025-ös közszolgálati menetrendre, a H6, H7, H8 vonalon, csúcsidőben. (hvg.hu, október 8.) A javaslat érinti a gödöllői, ráckevei és a csepeli HÉV-et is. A csepeli HÉV-et érintő B változat szerint, csúcsidőben    

„A csepeli (H7) HÉV még ritkábban közlekedik, az iskolaszünetben érvényes menetrend szerint iskolaidőben is (7,5 percenként indulna a mostani 6-7 perc helyett). Ez a reggeli csúcsidőben 12 százalékos kapacitáscsökkenést jelent. (A 2016-os, a fővárostól az állami fenntartóhoz kerülés idején érvényes menetrendi kínálathoz viszonyítva a kapacitáscsökkenés már 20 százalékos lenne.)” 

    A MÁV vezérének válasza (még a lemondása előtt): „Ha lesz változás, csak ennél jóval szerényebb mértékű lehet: olyan, amelyet az utasok túlnyomó többsége nem is érzékel majd.” https://444.hu/2024/10/08/a-mav-vezerigazgatoja-azt-igeri-hogy-az-utasok-eszre-sem-fogjak-venni-a-jaratritkitast-a-hev-vonalakon 

    Közösségi (fb) oldalán nyilatkozott Lázár János miniszter is. Az időnként durva, sértő szerdai szövegében, többek között ezt írta:

Orbán egyik legfontosabb fegyvere a hatalom megtartásában, hogy a maga keltette káosz megoldójaként lép fel, s ezzel hülyíti el  választói közönségét. Vajon  valaha érdekelte-e, egyetlen lépése, döntése előtt, közben és után, hogy minek, mi lesz a valódi következménye?

Még mindig az a kép van előttem, ahogy Orbán Viktor egymaga üldögél egy asztalnál, a Comói-tó mellett rendezett EU-s gazdasági találkozón. Botrányos felszólalása után senki nem szól hozzá, miközben az EU-s kormányfők kisebb-nagyobb társaságokba verődve társalognak, eszmét cserélnek.

Mit csinál ez az ember ilyenkor? Elmond egy botrányos, békeprogramnak álcázott hűségbeszédet az orosz elnököt és az orosz agressziót mosdatandó, leugatja a rendezvény moderátorát, aki finoman figyelmeztetni merészelte, hogy eltért a konferencia tárgyától, utána ott marad egymaga, akitől szinte undorodva távol tartja magát az összes, a szövetségünket képviselő politikus.

Vajon Orbánt valaha érdekelte-e, egyetlen lépése, döntése előtt, közben és után, hogy minek, mi lesz a valódi következmény? Már azon túl, hogy minden döntése előtt, közben és után csak arra figyelt, hogy

A politikai lap attól még politikai marad, ha most a hatalomra került, a fideszes elveket magáénak valló, a Közösen Csepelért Polgári Egyesületet és nem a kerületi lakosságot szolgálja.

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) október 9-én megjelent idei 23. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.

    A legújabb szám legfontosabb témaköre a júniusban megválasztott polgármester és képviselő-testület eskütétele, alakuló ülése. Kritikaként kell megfogalmaznunk, hogy egyetlen ellenzéki vélemény, vagy más civil szervezeti álláspont ismertetése sem fért bele az önkormányzati témákat, rendezvényeket feldolgozó nyolc oldalas összeállításba. A politikai lap attól még politikai marad, ha most a hatalomra került civileket, s nem a kerületi lakosságot szolgálja.

 Véleményünk a lap néhány írásáról:

Takács Péter államtitkár szerint nincs semmi baj, az egészségügy jól működik. (Van, ahol a laborvizsgálatra erre az évre már nem adnak időpontot.)

Vitályos Eszter kormányszóvivő szerint Gyurcsány Ferenc tette tönkre az egészségügyet. Takács Péter államtitkár szerint viszont nincs semmi baj, az egészségügy jól működik.

Nos, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt a nekem megfelelő időpontban elmentem a laborba, két nap múlva megvolt az eredmény, és a friss lelettel

A Gubacsi hidat nem a szégyen marja Borbélyék új ciklusában sem. Nekik a helyi hatalmat sikerült megszerezni, de a választási ígéreteiket felejtsék el a csepeliek?

BorbélyLénárd Csepel régi-újpolgármestere az alakuló képviselő-testületi ülésen, ünnepi beszédében arról beszélt, hogy az egyház képviselői előtt, a templomban tartott ünnepi ökumenikus istentisztelettel kezdték el a programot, mert ez kijelölte azt az „utat, amin járni szeretnénk”.

Csepelen sokan vannak, akik nem vallásosak és nem ezért támogatták Borbélyt szavazatukkal. Érthetetlen az is, hogy miért van szüksége az önkormányzati vezetésnek arra, hogy az egyházak jelöljék ki számára a követendő utat. Azt viszont értjük, hogy

Hogy kell-e Magyarországnak orbáni, királyi közmédia, arra a kérdésre az előzmények alapján sokkal könnyebb nemmel válaszolni, mint igennel. Arra a városszéli gyűlöletkeltetőre, ami a Kunigunda utcában fortyog, egyetlen normális országnak se lenne szüksége.

Alig van olyan köztájékoztatási feladat, amit ellát – és amit ne csinálnának sokkal jobban a versenytársai –, és a felmérhetetlen kár, amit a közmorálban okoz, nem összemérhető azzal a minimális haszonnal, amit néha-néha hajt.

Az ott dolgozókon, illetve az általa gátlástalanul kiszolgált kormánypolitikusokon kívül valószínűleg senkinek sem tűnne fel, ha máról holnapra megszűnne. Mi, adófizetők viszont beljebb lennénk évi 130-140 milliárddal – olyan időkben, amikor iskolákat kell bezárni, irodalmi lapok sokaságát kell megszüntetni a megszorítások miatt, ez is fontos szempont, még ha nem is szakmai.

Az viszont már 100 százalékban médiaszakma, hogy

A belső társadalmi feszültség egyre nő. A lappangó indulatot az arrogancia  még jobban gerjeszti. Az indulatokból az a vélemény a hallatszik a legélesebben, hogy elzavarni őket a francba! Ilyenkor a változást sürgető, türelmetlen választópolgár nem azt nézi, hogy melyik politikai erő az amelyik az ő világnézetéhez, erkölcsi, és politikai beállítottságához a legközelebb áll, hanem azt, hogy melyik az, amelyik a legnagyobb valószínűséggel meg tudja szabadítani a hazug zsarnokoktól!

Horváth Gyula Kétpártrendszer című fb-bejegyzésében írja a következőket: „Mint ahogy a világban jól működő demokráciákban látjuk, lehet a rendszert működtetni, többpárt rendszerben is, meg kétpárt rendszerben is. Ez a kérdés sose lesz a liberális demokrácia minőségi kritériuma. A kialakulása azonban történelmi folyamatok eredménye. Magyarországon a demokrácia érvénysülésének időszakában a hagyományos többpártrendszer működött.

Természetesen ebben voltak domináns pártok, amelyek hatása nagyobb volt a többieknél. A rendszerváltást követően a

A nagy, erőskezű vezér mifelénk általában arról ismerszik meg, hogy nagy, erős marokkal, szégyenkezés nélkül veszi ki a maga által meghatározott részesedését a közösből.

Borbély Lénárd, Ábel Attila és társaik a hatalmuk elején, szolgálták, védték és támaszai voltak Németh Szilárdnak. A 2010-es választás előtt és után is partnerei voltak abban, hogy Csepelen Németh önkényúrként felrúgja a törvényeket és kiiktassa, kicselezze a szabályokat. Hallgattak, amikor Németh egzisztenciálisan vagy/és egészségileg tönkretett tisztességes csepeli embereket

Ábel Attila, leköszönt az alpolgármesteri tisztségről, és azóta felszabadultan kiborít mindent, amit idáig magában kellett tartania. Tiszteletet érdemel azért, mert eljutott odáig, hogy képtelen már a bűnöket, igazságtalanságokat elnézni, és a bűnöket magában tartani! Megdöbbentő, ahogy – Ábel szerint - Németh Szilárd bűnözői módszerekkel mételyezte, kényszerítette munkatársait, rúgta fel a törvényeket, és a szabályokat - mégis sok évig szolgálták! 

Az egymással most viaskodó embereket évtizedek óta ismerők nagy része szerint Ábel Attila igazat mond. A levelében Németh Szilárdról leírtak, csak töredékei annak, amit elkövettek.  Most joggal fáj nekik, hogy

„…ahogy a nyúlgáton sétálunk, belátunk a kicsi elárasztott telkekre. A többségükben úszik a szemét a kertekben is. Hátra érünk az ártéri erdőbe, a parthoz. A bokrok alatt, a fák mellett végestelen-végig szemét…. ”

Az illetékes kormányhivatal már elszállította a nagy vihart kavart hulladék lerakatot, amely 2016-17 óta folyamatosan növekedett. Az ez idő alatt megtett több bejelentés ellenére sosem történt semmi változás és a cikkíró szerint az elszállítással sincs vége az ügynek. A szeretlekmagyarország.hu újságírója járta körbe a területet, és lesújtó

1956 emlékét nem az árnyékolja be, ha egy párt külsőleg is azonosul a jelképével (bárcsak azonosulnának vele minél többen), hanem az, ha erre a szimbólumra valaki szégyent hoz, és olyasminek az igazolására használja, amire a forradalmárok csípőből tüzeltek volna.

Tudja a kedves olvasó, hogy miért kör (és nem címer) alakú a lyuk az 56-os zászlón? Azért, mert amit kivágtak belőle – az úgynevezett Rákosi-címer, amely a megszólalásig hasonlított az egykori szovjet szocialista köztársaságok (történelmileg: a Szovjetunió által bekebelezett gyarmatok) jelképeire –, az a valóságban nem is volt címer, mivel nem volt benne címerpajzs.

Persze, ha ez lett volna az egyetlen baj a Rákosi-rezsimmel, az akkori magyarok valószínűleg ugyanolyan könnyen kiegyeztek volna vele, mint Orbán Balázs és főnökei az orosz imperialistákkal. Merthogy cikkünk tényleges tárgya nem is az, hogyan árulták (el) a hét évtizeddel ezelőtti elitek a hazát, hanem az, hogy mit tesznek vele a mai utódaik.

A lyukas zászló azért ideális politikai szimbólum, mert

Helycserés ráadás. Ábel Attila, volt (és hat havi illetménnyel végkielégített) alpolgármester (lehajtott fejjel) a testület vezetői mögött, a polgármesteri hivatal vezetőinek fenntartott széken foglalt helyet. Lehet, hogy Borbély Lénárd a jövőben hivatali dolgozóként kívánja foglalkoztatni? Ha így van, milyen feladatkörben egyeztek meg? A kérdés azért is érdekes, mert Ábel korábban azt nyilatkozta, hogy egy darabig visszavonul a politikától.

Ünnepi ökumenikus istentisztelet, ünnepélyes eskütétel, majd alakuló képviselő-testületi ülés – ezek voltak a héten a kerületi közélet legfontosabb eseményei. Szerdán délután hivatalosan megalakult az önkormányzat június 9-én megválasztott képviselő-testülete.

Az eseményekről döcögő helyszíni közvetítésből, illetve a polgármester fb oldalán közölt posztokból, illetve más közösségi oldalak útján is képet kaptunk. A polgármester közösségi oldalán közzétett kevés szöveg viszont eléggé egyoldalúra sikeredett. Alábbi megjegyzéseinket, véleményünket mindezek figyelembevételével fogalmaztuk meg:

Az aradi vértanúk Barabás Miklós litográfiáján:
Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket  az 1848–49-es szabadságharcban játszott meghatározó, vezető  szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Mindegyik aradi vértanú a 

Leletmentés. Ismerősen ismeretlen fotókat láthatnak az érdeklődők a cikkben szereplő összeállításban. A felvételeket a Népszava fotósai készítették immár 27 éve az akkori Csepeli Piacon. Azóta sok minden megváltozott, például a vásárlók jövedelme és a kínált termékek ára is.

A piac újjáépítése után mások lettek az eladás körülményei is.

Miközben több helyen megszüntették a régi, klasszikus piacot, a csepeli – a jelentős átalakítás után is - dacolt az idővel. Átélt

Pár éve egy ismeretterjesztő csatornán láttam egy jópofa pszichológiai kísérletről szóló műsort. Amerikában forgatták, rejtett kamerával. Egy parkban egy férfi megállt egy nagy fa alatt, és meredten elkezdte bámulni a lombját. Megkérdezték tőle: mit néz. „Egy óriáskígyó van a fán!” – válaszolta. A kérdező is kereste a kígyót, majd örömmel konstatálta: megvan! Egyre többen álltak meg és fedezték fel a kígyót a lombozat rejtekében.

Amikor már szép kis tömeg értekezett arról, kit kellene értesíteni, hogyan kellene lehozni a fáról a kígyót, az őrületet elindító férfi nevetve közölte: valójában NINCS semmi a fán.

És ekkor ütött be az igazi poén: a bámészkodók egy része beismerte, hogy csak azért mondta, hogy ő is látja a kígyót, mert nem akart hülyének tűnni. Azonban voltak páran, akik továbbra is ragaszkodtak ahhoz, hogy ők IGENIS LÁTTÁK a kígyót! Márpedig

Elfojtott indulatok, több évtizedes ellentétek törtek a felszínre. Még nem tudható, hogy mi lesz a politikai és jogi pankráció vége Csepelen

Ígéretének megfelelően nyilvánosságra hozta Ábel Attila, Csepel immár leköszönt alpolgármestere annak a belső levelezésnek a második részét, ami miatt Németh Szilárd feljelentette őt. Mint azt már megírtuk, a Fidesz alelnöke idén március 1-jén büntetőfeljelentést tett, amit letagadott, noha a Telexnek megerősítette azt a BRFK.

A feljelentéshez mellékelt egy fideszes levelezést, ezt kezdte el hétfőn nyilvánosságra hozni Ábel Attila három részben, miután Németh Szilárd nem távolította el a csepeli Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) köré törvénytelenül emelt kordonsort.

Ábel Attila Fürcht Nórának, a csepeli Fidesz alelnökének címzett levelének már a hétfői részében is utalt rá, hogy Németh Szilárdot nem tartja teljesen épelméjűnek. A többi között úgy fogalmazott:

Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója nagy felismerésekre jutott

Először kitalálta magának a politikai igazgató címet, amiről pontosan senki sem tudja, hogy mit jelent, de az biztos, hogy több, mint a tanácsadó, sőt még a „nemzetbiztonsági tanács­adó”-nál is fontosabb, ott ül a főnöke mellett fontos találkozókon, egyszer-kétszer még a kisbuszában is üldögélt, valamint hosszú nyilatkozatokat ad arról, hogy a világ merre halad.

Ha  figyelmesen elolvassuk a szöveget, rájöhetünk arra, hogy lényegében semmi köze ahhoz a valósághoz, amelyikben élünk. „Sok olyan helyzet volt a magyar történelemben, amikor az a civilizációs keret, amelynek természetes módon részesei vagyunk, felemelte Magyarországot. Ilyen volt