Holnap, február 4-én, szerdán 15 és 18 óra között tartja fogadóóráját dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője az Együtt csepeli irodájában, a II. Rákóczi Ferenc út 155. szám alatt.
Az országgyűlési képviselő további csepeli fogadóóráinak színhelye szintén az Együtt II. Rákóczi Ferenc út 155. alatti irodája a következő időpontokban:
HUDÁK JÁNOS
CSEPELI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ
2015. FEBRUÁR 5-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN
17-TŐL 18 ÓRÁIG
FOGADÓÓRÁT TART.
HELYSZÍN:
KÉK ÁLTALÁNOS ISKOLA
- Apú-ú-ú! Hogy lehet a közmunkásból kéményseprő?
- Nagyon egyszerűen, fiacskám! A rezsicsökkentés áldásainak köszönhetően eddig 20 kéményseprő cég ment tönkre. A megtakarított kéményseprők lapátra kerültek. A katasztrofális helyzetet a kormány megint zseniálisan oldja meg, a kéményseprést a katasztrófavédelemhez csapja. A katasztrófavédelem meg a megnövekedett feladatokat közmunkások foglalkoztatásával oldhatja meg. Mivel a szerencsét hozó kéményseprő szerencsétlenségére állástalan lett – így higgy a babonának – elmehet közmunkásnak, ezért jelentkezhet volt munkabére töredékéért kéményseprést végző közmunkásnak!
- De apú, így a kéményseprők póruljárnak!
- Az nem számít! Fő, hogy megvan a zseniális megoldás. Katasztrofális az egészségügy? Csapjuk a Katasztrófavédelemhez! Katasztrófa az oktatás helyzete? Rakjuk a Katasztrófavédelemhez!
Baj van a szemétszállítással? Oldja meg a Katasztrófavédelem! Fenyegető a bevándorlás? Kezelje a Katasztrófavédelem!
- Apú-ú-ú, jaj de jó, így minden megoldható!
- Sajnos nem, a kormány katasztrofális ténykedése ellen még nincs katasztrófavédelem.
Kalocsai Imre
Életének 86. évében elhunyt Bitskey Tibor, a nemzet színésze.
Bitksey Tibort hétfőn érte a halál, temetéséről később intézkednek.
A Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt 2014 szeptemberében választották meg a nemzet színészének. Bitskey Tibor nevéhez számos emlékezetes színházi és filmes alakítás fűződik, emellett szinkronszínészként is dolgozott.
Bitskey Tibort Budapest II. Kerületi Önkormányzata saját halottjának tekinti. Az önkormányzat 2012-ben díszpolgári címmel ismerte el munkásságát. A színművész több mint hatvan évet élt a városrészben.
Kellett a pozitív minta a jelenben és a múltban játszódó történetekben. Színpadon volt Bitskey Tibor az ötvenes években szovjet katona, vöröskatona, partizánparancsnok, filmen öntudatos munkásfiatal és Rákóczi hadnagya.
A szegénység maradhat Csepelen? - Mi a baj Csepelen a kék-piros színnel? - Akkor most ki a főépítész?- Miért csökkennek a csepeli források? - Mégsem kell a 47. sportegyesület? - Miért késett az óvodai beruházás? – Küszöb(érték) alá szorított betegek? - Köszönet van, bírálat nincs? – Disznótor disznósággal?
AMI A CSEPELI HÍRMONDÓBÓL KIMARADT, AZT MI KÖZZÉTESSZÜK!
Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó január 29-én megjelent 2. számából:
Hudák János, a csepeli önkormányzat képviselő-testületének tagja, a Párbeszéd Magyarországért Párt képviselője saját blogján figyelemre méltó írást tett közzé. Ebben a múlt csütörtöki, január 29-i képviselő-testületi ülés egyik megdöbbentő mozzanatáról számolt be. Miként korábban Takács Mónika szocialista képviselő, úgy most Hudák János PM-es képviselő gondolatait is változtatás nélkül közöljük:
"Ahogy az várható volt, a csütörtöki csepeli testületi ülés leghevesebb vitája a Csepeli Munkásotthonnal kötendő együttműködési megállapodással kapcsolatban folyt. Miközben a fideszes többség bizalomról papolt és látszólag értetlenül szemlélte, miért kritizáljuk a régóta várt támogatási szerződést, ellenzéki szemmel nagyon nehéz volt nem politikai leszámolásként tekinteni az ügyre.
Csepeli ügyekben járatos emberek számára nem új keletű az az ügy, amire a január 29-ei ülésen próbált pontot tenni a testület. 2010-es hatalomra kerülésekor a Németh Szilárd által vezetett fideszes testület egyik első döntése volt a Csepeli Munkásotthonnak évek óta megítélt támogatás visszavonása. Addig mintegy 18 millió forint éves támogatásban részesült az intézmény, amely a kerület legnagyobb befogadóképességű kulturális intézménye.
A múlt héten egészen elképesztő üzengetés folyt a hatalom berkeiben. Mellesleg a Római-parti mobilgát ügyében, de ez témánk szempontjából mellékes. Előbb a környezetvédelem elhanyagolása miatt elkeseredett volt államtitkár, Illés Zoltán jelentette ki, hogy "azért, mert Fidesz-tag vagyok, még nem vagyok hülye". Nem késett soká a válasz sem. Tarlós István főpolgármester a nyilatkozót "frusztráltnak és ostobának" nevezte, majd az óbudai polgármester, Bús Balázs mutatott rá, "attól, hogy fideszes valaki, még lehet bolond".
Elgondolkodtató tehát, hogy akkor milyenek is a fideszesek. Erről rengeteg ismeretet szerezhettünk 2010 tavasza óta, mikortól kezükben az ország. És sok mindent lehet róluk mondani - egyénileg és csapatban is -, de az bizonyos, hogy sem nem hülyék, sem nem bolondok. Az általánosítás persze e tárgyban is félrevezethet, ám még az is megállapítható, hogy egyáltalán nem ostobák. Sőt! Különben miképpen tudták volna egészen rövid idő alatt uralmuk alá hajtani az összes stratégiai fontosságú pontot. Biodíszlet lett a parlament, megtűrt rossz az Alkotmánybíróság, propaganda-szócső a közmédia, fideszes vezetésű minden lényeges intézmény.
De ez még mind nem elég:
- Apú-ú-ú! A Schirilla Györgyöt mér’ büntették meg?
- Mert télen átúszta a Dunát!
- De hát mindenki tudja, hogy apukája hagyományát folytatva, minden télen átússza a Dunát.
Ezt a rendőr bácsik nem tudták?
- De tudták, de azt is, hogy egy új rendelet szerint májustól szeptemberig szabad csak fürdeni
és csak a kijelölt helyeken
- Függetlenül attól, hogy hány fokos a víz?
- Sok mindennek nézték már a rendőröket, de hőmérőnek nem. Nem a szabály alkalmazkodik
a természethez, hanem a természetet próbálják a szabályokba gyömöszölni. Lásd a felmelegedés következtében megbolondult időjárást.
- És ha valami csoda folytán a Schirilla bácsi a vízen járna, akkor is megbüntetnék?
- Ha nincs vízi jártasságija!
Kalocsai Imre
Elég volt! Elég Orbánék új adóiból és megszorításaiból! Elég az útdíjból. Elég volt az embereket elszegényítő politikából. Elég volt a demokrácia lebontásából. Nem engedjük, hogy a hatalom már a tüntetéshez való jogainkat is korlátozza!
2015. február 2-án hazánkba látogat Angela Merkel, Németország kancellárja. A látogatása előtti nap, február 1-je, jó alkalom, hogy megmutassuk: Orbán Viktor nem egyenlő Magyarországgal. Magyarország nem kér Orbán maffiaállamából és antidemokratikus kormányzásából.
Az elmúlt 25 év hibáiból tanulni kell, de az első feladat, hogy leleplezzük és megtörjük Orbán maffiaállamát. Ezért támogattunk minden demokratikus megmozdulást januárban és várunk minden csatlakozót a februári tüntetésünkhöz.
Álljunk ki közösen az európai Magyarországért!
MA VAN A KÖZTÁRSASÁG EMLÉKNAPJA
Hatvankilenc évvel ezelőtt, a II. világháború befejezése után még egy év sem telt el, amikor az ország újjáépítésének elején, 1946. február 1-jén hatalmas, éljenző tömeg fogadta Budapesten, az Országház előtt a második Magyar Köztársaság kikiáltását (az elsőre 1918. november 16-án került sor).
A nemzetgyűlés 1946. január 31-én elfogadta a Magyarország államformájáról, a királyság megszüntetéséről és a köztársaság megteremtéséről szóló 1946: I. törvénycikket, amely egy nappal később, 1946 február elsején lépett hatályba.
Ez a nap 2005. óta a köztársaság emléknapja.
Az 1946-os I. törvénycikk bevezetőjében, a legfontosabb elveket összefoglaló részben (jogi szaknyelven: preambulumában) ezt írták:
A hazugságból épített „katedrális” 2014-ben még újjáépíthető volt, de már roskadozik-omladozik, „ami van, széthull darabokra”. A jövő még nyitott, de a baloldal árvái már megengedhetnek maguknak annyi optimizmust, hogy elkezdődött a hosszú menetelés az újabb korszakváltás felé.
A rendszerváltást követően a gazdaság és a politika szereplőinek alapvetően két típusa jelentkezett, nagyrészt belőlük állt a régi „gazdpol”elit, amely megadta ennek a negyedszázados országromlásnak az arculatát és az irányát. A politikában a közérthető, már széles körben használatos kifejezésekkel a „pancserek” után jöttek a „gengszterek”.
A 77. születésnapját ünneplő Csepel és Váci Mihály díjas költőt, Halász Imrét köszöntötték a Tamási Lajos Olvas Munkás Klub tagjai a Csepeli Munkásotthonban. A zsúfolásig megtelt teremben először a Németh László-díjas tanár-költő Lengyel Géza, a klub vezetője köszöntötte a megjelenteket, valamint a 40 éve klubtag Halász Imrét, az est főszereplőjét.
Ezt követően Halász Imre, aki évekig volt a nagyhírű klub vezetője is, szólt, időnként meghatottan, élete, ötven éves költői munkássága legfontosabb állomásairól. A nemegyszer kemény, néha keserű önvallomást, a nagymamára, szüleire, családjára, kedves feleségére emlékező mondatokat meg-megszakította egy-egy versével, majd a klubtagok olvastak fel a költő emlékezetes korszakaira, sorsfordulóira jellemző verseket.
Figyelmeztetés nem csak pékeknek:
- Apú-ú-ú! Meglódult a gazdaság!
- Honnan veszed, fiam?
- Hát a miniszterelnök bácsi személyesen lódította.
Kalocsai Imre
Ma délelőtt 11 órakor a Magyar Köztársaság Kövénél, az Újpesti rakpart XIII. kerületi sétáló részén, a Hotel Hélia mögötti zöldterületen az MSZP megemlékezést tartott a holnapi Köztársaság napja alkalmából
A második magyar köztársaság 1946. február 1-jei kikiáltására emlékezve az MSZP elnök-frakcióvezetője közölte, egy élhetőbb, nyugodtabb Magyarország megteremtése a céljuk. Olyan közösséget építünk a köztársaság helyreállításaként, mely jóléti államot teremt - fogalmazott beszédében, azt is hangoztatva, nincs jogbiztonság létbiztonság nélkül.
Azt mondta, ma önkény tombol, az ország szisztematikus leszakítása zajlik a modern világtól.
Nyolcvanöt éves korában elhunyt szombaton Gordon Zsuzsa kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész - tájékoztatta a Radnóti Színház az MTI-t.
1929. július 6-án született Budapesten. 1945-ben kezdte meg tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1949 és 1952 között a Pécsi Nemzeti Színházban lépett fel - Móricz Zsigmond Úri murijának Rozikájaként mutatkozott be -, majd tíz évig a Petőfi Színházban és a Jókai Színházban szerepelt. 1962 és 1968 között a Vígszínház társulatának tagja volt, 1968-1969-ben a Mikroszkóp Színpadon játszott.
1969-től harminc éven át az Irodalmi Színpad, a Radnóti Miklós Színpad és a Radnóti Miklós Színház tagja volt. Legjelentősebb színpadi alakításai sorolták a Laodameia címszerepét és Higginsné szerepét a Pygmalionban. Több tévé- és játékfilmben is szerepelt, ezek közül is kiemelkedik Máriássy Félix Budapesti tavasz című 1955-ös filmje, amelyben ő alakította Jutkát.
Munkásságát 1955-ben és 1957-ben ismerték el Jászai Mari-díjjal, 1983-ban érdemes művész lett. (MTI)
Az egyik utolsó cikk az elhunyt művészről Gordon Zsuzsa félelmei címmel a Népszabadságban ITT
Pénteki bejegyzésünkben - a fideszes városvezetés hivatalos híroldalának információja alapján - közöltük, hogy a csepeli önkormányzat képviselő-testülete január 29-én ülést tartott. (Csepeli óvodák összevonása, 30 milliós önkormányzati támogatás a Munkásotthonnak, hadüzenet a graffitiseknek - ITT OLVASHATÓ) Ezt követően Takács Mónika (képünkön) az MSZP-frakció tagja saját facebook oldalán reagált a Csepeli Munkásotthonnal kapcsolatos tudósítás-részletre. A képviselő asszony véleményét - ha már a csepel.hu ezt elmulasztotta - változtatás nélkül közöljük:
A tájékozatlanság nem bűn, csak roppant kellemetlen. Bűnné válik azonban abban az esetben, ha rosszindulattal párosul és célpontjává ártatlan és védtelen emberek, csoportok, szervezetek válnak. 2015. január 30-án megjelent egy cikk a csepel.hu, Budapest XXI.Kerület Csepel Önkormányzata honlapján "30 millió forint a Csepeli Munkásotthonnak - ülésezett a képviselő-testület" címmel, Kitzinger Adrienn aláírásával.
"A baloldal nem akar üvegzsebet" alcím alatt a szerző valótlan állításokat fogalmaz meg az alapítvány működésével és a képviselő-testületi ülésen elhangzottakkal kapcsolatban. Részletek:
Nem holnaptól, de amint kifutnak az uniós kötelezettségek, a jelenleg még ingyenes autópálya-szakaszokat is fizetőssé teszik Fónagy János, a fejlesztési minisztérium politikai államtitkára szerint.
Fónagy János szerint nincsenek elkerülő utak Magyarországon, az M0 is egy gyorsforgalmi út, ezért azok fizetőssé tétele logikus lépés – írja a Napi.hu. Fónagy János az ATV.ben nyilatkozva elmondta, hogy már egy ideje dolgoztak az elkerülő utak fizetőssé tételén, a komoly igény erre viszont csak tavaly novemberben merült föl, a változásokat így alig pár hét alatt tervezték meg. Szerinte ezért is csúszhattak hibák az első térképekbe, ennek ellenére ugyanakkor komoly háttértanulmányok készültek.
Az M0-s fizetőssé tétele ugyanakkor féloldalas lett, mivel az uniós pénzből épített szakaszokat nem lehet fizetőssé tenni, ám ez nem lesz mindig így. Amint lejár az uniós kötelezettség, a jelenleg még ingyenes autópálya-szakaszokat is fizetőssé teszik – mondta Fónagy. A szerződések egy-három éven belül kifutnak, ezek után pedig a teljes szakasz fizetőssé válhat. (hvg.hu)
És van egy mások Magyarország is...Simkó János sorozatának következő, a csepelieket is közelről érintó írása:
„Ez volt a Hét…” - köszönt el a műsor nézőitől Hajdú János műsorvezető (képünkön), úgy harmincvalahány évvel ezelőtt minden vasárnap a Magyar Televízió akkori egyetlen csatornáján este 8 órakor. A népszerű összefoglaló műsormagazin atyja, Polgár Dénes kitűnő külpolitikai újságíró volt, aki olyan népszerű magazint hozott létre, hogy állítólag befolyásolni tudta vele az M7-es autópálya forgalmát, mivel mindenki igyekezett a műsorkezdésre hazaérni.
Csak a korombeliek emlékeznek a főcímre: a háttérben a Föld forgott, körben pedig bolygóként a hét napjai keringtek, mialatt Vangelis L’Enfant című zenéje ment az Opera sauvage című lemezről. A műsornak több korszaka volt, a felívelések és a mélyrepülések egy másik írás témáját képezhetnék.
Mindenesetre az emblematikus műsor meglepően sok, akkoriban nem látható és nem hallható témát vetett fel, elsősorban természetesen a külpolitikai interjúk, tudósítások nyitottak ablakot a világra, de a műsor második felében már fel-felvillant a Másik Magyarország. Jó, ma már megmosolyogtató az interpretáció, a szóhasználat, a körmönfontság, a ritmus, de hát az nagyon más világ volt.
- Apú-ú-ú! Igaz, hogy az Úr hat nap alatt teremtette a világot?
- A Biblia szerint, igen, és a hatalmas munka után a hetedik napon megpihent.
- Ezt nevezte el vasárnapnak?
- Nem, mi magyarok neveztük el eredetileg vásárnapnak.
- Akkor most a vasárnap is át lesz keresztelve?
- Mire lehetne?
- Hát lusti napra, ilvasárnapra, zárolt napra, nemzeti pihenő napra.
- Egyik idétlenebb, mint a másik.
- És apú-ú-ú, az Úr mit csinál a hetedik nap óta?
- Dolgozik tovább. Javítgatja, amit a hat nap alatt alkotott.
- Akkor ez is csak próbaüzem?
)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
- Anyú-ú-ú! Az apu is próbaüzem módba van?
- Hogy érted ezt?
- Te veted mindig a szemére, hogy neki minden balul üt ki, csak utólag mentegetőzik.
A korkedvezményes nyugdíja megszűnt. Az egyéni nyugdíj megtakarítása elveszett.
Deviza hiteltartozása megháromszorozódott. A választása sem jött be.
Lehet, hogy én se sikerültem? Váratlanul mindenféle tervezés, egyeztetés, előkalkuláció nélkül lettem összehozva? Legfeljebb csináltok egy új testvérkét?
Kalocsai Imre
Németh Szilárdot választotta meg új elnökévé a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) pénteki tisztújító közgyűlése.
A szavazáson a 125 érvényes szavazatból 70-et kapott Németh Szilárd és 55-öt az eddigi elnök, Hegedűs Csaba, aki 1992-tól irányította az MBSZ-t.
