A Csepeli Hírmondó október 4-én megjelent számának második oldalán Borbély Lénárd, a kerületi önkormányzat alpolgármestere reagált a testületi ülésen elhangzott – Csepeli Hírmondót ért –, kritikákra. Több állítását a csepelujsag.blog.hu már cáfolta, például az október 9-én, illetve az október 10-én megjelent írásokban. Ezért most csak egy mondatával „foglalkozom”. Idézem:

„A Csepeli Hírmondó ezzel szemben /a korábbi Csepel újsággal szemben, szerző megj./ bizonyíthatóan cenzúra nélkül rendszeresen közli az ellenzéki pártok véleményét”.

Akkor most nézzük meg az állítást, és a benne lévő „tartalmat”. Vegyük sorba:

1) Azt, hogy a Csepeli Hírmondó „bizonyíthatóan cenzúra nélkül” közli az ellenzéki pártok véleményét, Borbély úr állítása önmagában még nem bizonyítja, ugyanis semmilyen bizonyítékot nem hoz fel, állítása igazolására. Ez tehát egy vélemény, az ő véleménye. Mások másképp láthatják és látják is. És, hogy az igazság hol van, azt az olvasók döntik el.

2) A rendszeres szó a magyar értelmező kéziszótár szerint „szabályos időközökben ismétlődő, állandó jellegű” melléknevet jelent. Ez alapján értelmezve Borbély úr állítását, ez azt jelenti, hogy a lap rendszeresen megjelenteti az ellenzék véleményét. Valóban így van?

2.1) Az újság idén 19 alkalommal jelent meg. Mindössze hétben(!) olvasható, valamilyen formában ellenzéki álláspont. Két számban egy-egy kérdésre válaszolhattak a képviselők, véleményükre ugyanabban a lapszámban már „választ” is kaptak Borbély úrtól. Gyakorlatilag minden kritikát elutasított, a múlttal foglalkozott, a konkrét, bizonyítható tényekre – bár neki volt rá ideje –, ezekben a válaszokban sem tért ki. A hét lapszám meg nem támasztja alá a „rendszeresen”  igazságát a 19 mellett.

2.2) A hét eset részletes vizsgálata is érdekes „képet” mutat. Például:

> „Az MSZP az uszoda ellen szavazott” /19. sz., tájékoztatás a szeptember 27-i KT-ülésről/. Hazugság! A képviselő-testületi ülésen nem uszodáról döntöttek! /csepelujsag.blog.hu, Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt…, október 9./

> „Az MSZP…nem szavazta meg a Sáska utca csatornázási munkálatait” /17. sz., tájékoztatás az augusztus 30-i KT-ülésről/. Hazugság! A testület a Sáska utcai csapadékvíz elvezetés megoldásáról döntött, nem a csatornáról. Ráadásul úgy, hogy a több mint 3000 lakást érintő csatorna beruházás kapcsán csak egyedül itt – ahol egyébként a polgármester is lakik –, építenék meg a csapadékvíz elvezető rendszert, a többi család meg várjon, talán lesz majd rá valamikor pénz. /csepelujsag.blog.hu, Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt…, szeptember 10./

> A képviselő-testület január 26-i ülésén az ellenzék kemény kritikát gyakorolt, a tavaly decemberi döntés értelmében 43 millió Ft-ért vásárolt, a tisztségviselők és vezetők ingyenes használatára biztosított 13 személygépkocsi ügyében. Az idei 3. számban ezeket teljes egészében elhallgatták, mindössze egy, nyelvtanilag helytelen félmondatra tellett: „Az MSZP-s kritikákra kiemelte”. Mármint a polgármester kiemelte. Azt, hogy milyen kritikákra emelte ki, amit „kiemelt”, az nem derült ki. Ezt a módszert egyébként többször „használja” a lap újságírója. Cenzúra nélkül, gondolom.

3) Ebben az esztendőben a képviselő-testület 17 alkalommal ülésezett. Leszámítva a lapzárta utáni október 8.-it, a megtartott 16 testületi ülésből 2-ről semmilyen tájékoztatást nem adott a Csepeli Hírmondó. Igaz, csak egy napirend volt „érdekes”: április 23-án gyermeküdülő vásárlására adtak biankó felhatalmazást, Werner Péternek, a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatójának, 40 millió forint erejéig. Az ellenzék által bírált terv azóta elbukott.

4) Szeptember 27-ig, a testület 297 napirendet tárgyalt, a lap ennek kb. 34 %-áról adott valamilyen – néha 1-2 mondatos –, tájékoztatást. A fennmaradó kétharmadból olyan témák maradtak ki, mint például:

> a költségvetés féléves beszámolója, amikor ugyanis az ellenzék keményen bírálta a vezetést, azért, hogy öt hónap óta könyvvizsgáló nélkül gazdálkodik;

> az a döntése a fideszes többségnek, amellyel 100 ezer forinttal megemelte a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatójának bérét, továbbá korlátlan gépkocsi használatot biztosított részére. De kimaradt a gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagjainak tiszteletdíj  emelése is. Ezzel természetesen az ellenzéki bírálatok is kimaradtak.

> az iskolák államosításáról, vagy a járások létrehozásával kapcsolatos vagyonátadásról készült javaslatok, amelyek kemény kritikát kaptak az ellenzéktől;

> az állattartási rendelet hatályon kívül helyezése, valamit több rendelet módosítása. Így, nem jutott hely arra a rendeletmódosításra sem, amelyikben további vagyonelemek kezelése került át a Csepeli Városgazda Zrt.-hez, amely – az ellenzék véleménye szerint – már valódi, mesebeli kis gömböccé fújta fel magát;

> a Humán Szolgáltatások Igazgatósága többszöri átszervezése, amely már szinte átláthatatlanná teszi a szociális és egészségügyi területet;

> az Egyebek” c. napirendben feltett ellenzéki kérdések tömege, amelyekre a válasz az esetek többségében: „ képviselő úr, írásban megkapja a választ”.  Sem a közérdeklődésre számot tartó kérdések, sem az elküldött vagy el sem küldött válaszok nem „ütik át” a lap körül valakik által felhúzott falat.

Mindezek után úgy gondolom, Borbély úr tarthatna egy kis önvizsgálatot abban a bizonyos cenzúra kérdésében. Bár lehet, hogy az okokat az egyes területeken eluralkodott szervilizmusban kell keresni. Ez sem kis baj. A múltra való állandó hivatkozás helyett pedig lehetne, mondjuk dolgozni is. Arról nem is beszélve, hogy azt ígérték, valamennyien, hogy jobbak lesznek „a Deákné vásznánál”. Rosszabbak. Sőt. A vászon már félig el is szakadt.

V O X