Ábel Attila alpolgármester, ismét hablatyolt. Most kedvenc témájáról, a „csepeli MSZP korrupciójá” – ról fejtette ki hírhedt, már sokszor megcáfolt nézeteit, az új kormánylapnak, a most már Simicskához húzó Magyar Nemzet helyett létrehozott Habony lapnak, a Magyar Idők – nek. (Kétmilliárdot vitt volna el a csepeli MSZP korrupciója, csepel.hu, 2015. október 7.)
Egy mondatos véleményem: Ábel úr nem hazudtolja meg önmagát, már megint csúsztat, hazudik. És itt abba is hagyhatnám, mint ahogy sokan már csak legyintenek, amikor kérdezem tőlük: olvastad legutóbbi írását? Nem, de nem is fogom – felelik. Aztán kapom a jó tanácsot: csak a hívek olvassák a csepel.hu-t, egyébként meg egy percet sem érdemel, s azzal, hogy reagálsz, csak felhívod rá a figyelmet. Igaz, Ábel úr eddigi munkássága során nem először fordult elő, hogy nem mondott, írt igazat, s magam is jó néhányszor cáfoltam – tényekkel –, állításait. Az önkormányzat agitprop titkáraként, a csepel.hu és a Csepeli Hírmondó irányítójaként, szerzőjeként, többször derült ki róla: nem igen érdeklik a tények. Egy, a Csepeli Hírmondó által elvesztett perben készült bírósági beadványában meg is írta: „Bár a jegyzőkönyveket nem mellékeltem, mert az ügy szempontjából érdektelenek,…” A bíróság viszont nem tartotta érdektelennek a jegyzőkönyveket és a benne fellelhető tényeket…
Azt gondolom azonban, hogy egy ilyen vélekedést, miszerint Csepel egyik alpolgármestere, a kommunikációért felelős Ábel Attila, ismét csúsztat, hazudik, illik konkrétabban is alátámasztani. Akkor lássuk a tényeket:
1) „Két milliárdot vitt volna el a csepeli MSZP korrupciója” – olvasható az írás címében. Erre szokták azt mondani, hogy jól hangzik, de ha a nagypapámnak kereke lett volna, ő lett volna a trolibusz. Mellesleg ez feltételes módban fogalmazott mondat, amiből az következik, hogy valójában nem vitt el két milliárdot az „MSZP korrupciója”.
2) A „korrupció felszámolásából évi két milliárdot nyertek” – folytatja Ábel úr. Hogyan lett az el nem vitt két milliárdból két milliárdos nyereség? Az eltelt öt évben egyetlen adatot sem hoztak nyilvánosságra, amellyel ezt a többször leírt, elmondott mondatot igazolták volna. Ábel úr most azt állítja, hogy „minden korrupciógyanús szerződést megszüntettek, ..feljelentést tettek, … a gazdasági rendbetétel két évig tartott.” Mivel csak ők állították valamelyik szerződésről, hogy korrupciógyanús, s később a bírósági feljelentések egy részében (nem tudni mennyiben), az igazságszolgáltatási eljárások is megszűntek, továbbra is kérdés, hogyan jött létre a két milliárdos nyereség. Talán csak nem abból az ún. északi pénzből megmaradt, bankban elhelyezett 3,6 milliárdból, amit az MSZP vezette önkormányzat „hagyott örökül” a fideszes önkormányzat számára?
3) „Csepel már a 2009 januári MSZP-s kettős gyilkosság idején úgy híresült el, mint az egyik legkorruptabb szocialista kerület.” Ki állítja ezt? Az újságíró? Vagy maga Ábel Attila? Az újságírót nem ismerem, lehet, hogy nem is volt, Ábel Attilát meg, legalábbis a politikában, nem tartom szavahihető személyiségnek. Végül: az állítás mögül hiányoznak a bizonyítékok. Különben meg érdekességként említem csak meg, hogy régen látott vidéki és budapesti ismerőseimmel való legutóbbi találkozáson kérdezték tőlem: Csepel? Csak nem az a kerület, ahol a polgármester Orbán Viktorért való imádkozásra hívta a lakosságot? Még mindig ott laksz?! A két állítás között az a különbség, hogy ez az utóbbi igaz.
4) „Óriási csalódás volt, hogy olyan ügyekben szüntettek meg eljárásokat, amelyek számunkra teljesen egyértelműen százmilliós korrupciós bűncselekmények voltak.” Az, ami a csepeli fideszes vezetés számára evidencia, az még messze állhat és az eljárások megszüntetése ismeretében, áll is az igazságtól. Ezek szerint lehetséges, hogy az általuk vélt százmilliós „bűnök” már a magyar igazságszolgáltatás számára is koholmánynak, előre megrendelt politikai koncepciós eljárásnak tűntek, s ezért „szüntettek meg eljárásokat”. Mindenesetre az is érdekes, hogy a megszüntetett eljárásokat, illetve indoklásukat sem hozta nyilvánosságra az önkormányzat. Talán kényelmetlen lett volna.
5) „… a költségvetés segítségével számszerűen meg tudjuk mondani, hogy ennyibe került a korrupció, ennyi pénzt húzott ki az adófizetők zsebéből a balliberális politikai maffia.” Nosza, rajta, várom a tételes kimutatást! Mint ahogy azt is, hogy az egészségügyből, a szociális területről, a közművelődési intézményekből és az oktatásból, négy év alatt kivont száz-százmilliók mire lettek fordítva, s ezek a megszorító intézkedések mennyivel járultak hozzá a „nyereséghez”. Csak egy példa: a 2012. szeptember 1-től működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fizeti a pedagógusok bérét. Korábban az önkormányzat is százmilliókkal járult hozzá a pedagógusi személyi ráfordításokhoz, jövedelmekhez, mert a 2010 előtti években az oktatás állami támogatása, a pedagógusok bérére sem volt elegendő. Mi lett ezekkel az így „felszabadult” százmilliókkal? Ha netán elkészülnek a válaszok, tegyék már hozzá, hogy a fideszes kormány az elmúlt években hány száz millióval konszolidálta a csepeli önkormányzatot, mennyi önkormányzati adósságot vállalt át, javítva ezzel a költségvetés helyzetét, elősegítve a „nyereség” létrejöttét?
6) „Németh Szilárd…alapozta meg a kerület fejlesztéseivel az önkormányzati győzelmet.” Hazugság. A kerület fejlesztésének fő kérdéseiben (csepeli gerincút, Csepel csatornázása) a szerződések már az MSZP-s vezetés időszakában aláírásra kerültek, sőt a gerincút építése 2010 júliusában el is kezdődött. Németh Szilárdnak „csak”a látványosabb végrehajtás jutott, ami persze sokat jelentett a választási győzelemben. Ha pedig igaz lett volna, hogy Ő alapozta meg az őszi önkormányzati győzelmet, akkor miért bukott meg éppen Csepelen, az országgyűlési képviselő választásokon?
7) „Ősszel azonban még a megrögzött MSZP-s választók is tömegével szavaztak át….” Mindenkinek joga van saját szemüvegén nézni tavalyi választások eredményeit. Az azonban nem igaz, hogy tömeges átszavazás volt. Az adatok szerint a baloldaliak inkább otthon maradtak: míg Szabó Szabolcs országgyűlési képviselővé választásakor a választópolgárok 64,7 %-a ment el szavazni, az őszi polgármester választáskor már csak 41,3 %-kuk élt szavazati jogával.
Az Ábel Attilával készült műriport további állításaival, miszerint így a bíróság, meg úgy a bíróság, s „reméljük, hogy az igazságszolgáltatás végül rászolgál a nevére”, nem foglalkozom. Elfogadhatatlannak tartom, ha egy alpolgármester ilyen ügyekben mond bármilyen véleményt a magyar bíróságról, bár Németh Szilárd még polgármester korában azt is megtette, hogy nyilvánosan felháborodott az ítéleten, s állítólag megígérte, hogy személyesen beszél a budapesti főügyésszel. Utódai sem tanulták meg: nekik sincs joguk az ítéletek előtt véleményükkel zsarolni az illetékes bíróságot.
Szóval, szerintem is igaz. Ábel Attila már nem változik. Tényleg nincs értelme olvasgatni újabb és újabb förmedvényeit. Marad, aki volt: a Fidesz politikájának, a helyi önkormányzati vezetés hatalommániájának aktív kiszolgálója, egy pártkatona a sok közül. Erre vállalkozott, ezért választották meg maguk mellé alpolgármesternek, először Németh Szilárd, majd Borbély Lénárd. Mindkettőnek szükségük volt, illetve van a vakhitű pártkatonára. Ez az érintettek ügye is lehetne. A baj csak az, hogy alpolgármesterként a csepeliek, s nem pedig a Fidesz és helyi vazallusai szolgálatára tett esküt. Innentől kezdve azonban a felelősség az övé is. Vajon elgondolkodott már azon, mit fog csinálni, ha nem a Fidesz lesz hatalmon az országban és Csepelen? Én a helyébe elkezdenék gondolkodni.
V O X
