Ennek a Fidesz-hatalomnak ilyen helyi kisfőnökök kellenek, mint Borbély úr, akit kézben lehet tartani, mert például kompromittálta magát ittas vezetésével
„Minősíthetetlen stílusban, otromba, lejárató eszmefuttatásokat produkálva, vezette a március 31-i képviselő-testületi ülést” – írták az ellenzék képviselői a legutóbbi képviselő-testületi ülés után. (https://www.facebook.com/csepelimszp/?fref=ts, https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=845918792218531&id=357593351051080) Más képviselőkkel is beszéltem, egyetértettek a megítéléssel.
Magam viszont azt vélem, hogy „a stílus maga az ember”. Borbély Lénárd szerintem
csak annak a hatalomnak a helyi kisstílű, vitaképtelen kiszolgálója, amelynek vezetői, vagy MSZMP-tagból átvedlett pártkatonái megengedhetik maguknak, hogy külföldön másképp beszéljenek, mint itthon, hogy lekommunistázzák, ügynöközzék az ellenzéket, illetve képviselőit, hogy viccet csináljanak tízezrek tüntetéséből, „bolsevik diktátum”-nak tartva követeléseiket, hogy „kontraszelektált, beteg lelkű, kártékony szerencsétlen nyomorultak” – nak tartsák a pedagógusokat. Ennek a hatalomnak ilyen helyi kisfőnökök kellenek, mint Borbély úr, akit kézben lehet tartani, mert például kompromittálta magát ittas vezetésével. Akinek egyébként, sokak szerint, halvány lila dunsztja sincs egy közel 80 ezres kerület vezetésének kérdéseiről, a kerület érdekei melletti nyilvános kiállás jelentőségéről.
Máskülönben ez utóbbira is jó példa volt a legutóbbi testületi ülés. A polgármester fel sem vette a meghívóba (immár nem először), az ellenzék kezdeményezéseit, így például a Metrans Konténer Kft. beruházásával kapcsolatos lakossági fórum összehívását, a csepeli HÉV megszüntetésének ügyét, az észak-déli regionális gyorsvasút (5-ös metró) megvalósításának szükségességét szorgalmazó javaslatot.
Abban sincs viszont mindig köszönet, amit végül, javaslatára, megtárgyalnak. Az ellenzék kérdéseire nem válaszolnak, vagy ha mégis, akkor visszafelé mutogatnak, csúsztatnak, netán hazudnak is. Így történt az átmenetileg szabad pénzeszközök kamatozó kincstárjegyekben való hasznosítását célzó javaslatnál is. A ritkán megszólaló Ábel Attila alpolgármester, a szélsőjobboldali hangokat is megszólaltató csepel.infó tulajdonosa és az önkormányzati média (csepel.hu, Csepeli Hírmondó) politikai főnöke, a pénzügyek nagy szakértője, értesülésünk szerint fennhangon dicsekedett, hogy a rendelkezésre álló 2,5 milliárd forint, amit most kincstárjegyekben akarnak fél évig kamatoztatni, az az ő felelős munkájuk gyümölcse, már semmi köze az előző, 2010 előtti időszakban befolyt, úgynevezett északi bevételek megmaradt milliárdjaihoz.
Azt mondják, egyes újságírók csak írnak, olvasni nem szoktak. Ha mondjuk, Ábel úr néha olvasna is, esetleg még meghallgatná a hivatal szakembereit is, akkor nem beszélne ilyen, könnyen cáfolható sületlenségeket. Idézek a 2015. április 29-i képviselő-testület ülés jegyzőkönyvéből:
„Az északi bevétel vonatkozásában feltett kérdésre válaszolva elmondja (a Városgazdálkodási Ágazat vezetője, szerzői megj.), ennek a maradvány része 1,3 milliárd forint….Az északi bevételnek van egy olyan része is, ami még feladattal nincs lekötve, illetve vannak korábban végrehajtott feladatokból várható itt tervezett bevételek is, mint pl. a társasházaknak nyújtott kölcsönök visszafizetéséből folyamatosan befolyó pénzek, amelyek megemelik az északi bevételt…”
(http://www.csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Bizottsgok/PEB/jk_2015-04-29_PEB_nylt_ls.pdf)
Már csak három megjegyzés a fenti idézethez:
> az előző, szocialista vezetés az ún. északi pénzből 3,6 milliárdot(!) hagyott „örökül”, a 2010-ben nyertes fideszes önkormányzati vezetésnek;
> vajon sokan hiszik azt, amit Ábel úr most állított, hogy mindennek semmi köze a jelenlegi, bankban kamatoztatható 2,5 milliárd forinthoz?;
> a 2016. február 25-én tárgyalt, Rendelettervezet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata a 2015. évi költségvetéséről szóló 10/2015. (III.12.) önkormányzati rendelet módosításáról c. előterjesztésben a tavalyi évi költségvetési hiány nagysága 4,5 milliárd forint(!), ami, a fentiek tükrében, mindenképpen elgondolkodtató költségvetési tervezésre utal. (http://www.csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Testuleti_anyagok/2016/20160225/36et_Rendterv_2015evi_ktgv_szolo_10_2015ormod.pdf ). Felveti a kérdést, hogy miért és hogyan „keletkeznek” a költségvetési hiányt „kiegyenlítő” működési és felhalmozási célú maradványok. Nem kellene ezeket a mesterségesen létrehozott maradványokat a kerület szociális és egészségügyi gondjainak enyhítésére, a kerületi úthálózat fejlesztésére fordítani?
Mindez persze fel sem merülhetett a testületi ülésen, ahol az ellenzéknek gyakorlatilag nem volt lehetősége a szakmai vitára sem. Már a kérdéseik után „ledorongolták” őket. Így azt sem tudták meg, hogy miért kell ~ 4 millió forintot(!) fordítani egy önkormányzati lakás felújítására, vagy miért kapja prémiumfeladatául a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatója, hogy alakítson ki a Szent Imre téren(!) egy „multifunkcionális közösségi szórakoztató központot”, vagy, hogy miért végzi el az önkormányzat a KLIK helyett az iskolák informatikai fejlesztésének feladatait?
Összegezve: a stílussal kezdtem, de néhány tartalmi témával folytattam, mert a formai és tartalmi kérdések egymástól elválaszthatatlanok. A tartalom és a forma egysége a képviselő-testület ülésein a testületi demokrácia elutasításának jegyében is megnyilvánul. Lassan már hat éve. Éppen ideje lenne az ellenzéknek elgondolkodni az ülések jelentőségén, részvételük tartalmi és formai kérdésein.
vox
