Meglepően gyorsan veszítették el érvényességüket a vezér és papagájkommandója a szárnyaló sikerességet sugárzó bejelentései. A fényes ég felé szálló léggömbökből nedves rongyként összetöpörödő, kipukkadt lufik lettek. Még kiderülhet, hogy a vezér legitimációja nem a sikereken, hanem a szuronyokon alapul. A 99% NEM plakátokkal még teli a tér, de heteken belül ezek már nem a bozótharcos vezér erejét, hanem ötlettelenségét jelképezik majd.
SZÁRNYALÁSBÓL MÉRETES BUKÁS. Ki emlékszik ma már arra, hogy mennyi idő alatt érjük utol vagy hagyjuk el Ausztriát? Százszor is hallottuk, hogy a gazdasági növekedés üteme felgyorsul, köszönhetően a vezérnek és unortodox gazdaságpolitikai módszereket alkalmazó, a túlnyomásos gazdaság kísérletét vezénylő mágusainak. Magyarország saját hajánál fogva rántja ki magát a mocsárból.
A 2021 végén, a választásokra felfújt lufi 2022 második felében ereszteni kezdett, aminek első jele az Európa rekorder infláció volt. Majd jött a vezér bejelentése az általa remélt „pozitív nulláról”, végül a 2023-as növekedés is nedves rongycafattá vált, amikor ez a lufi a mínusz 1 százalékkal kipukkadt.
A beruházások sokszor dicsért robusztusságából sem sok maradt a tavalyi, 10 százalékot meghaladó visszaesés után, legfeljebb a 20-50 százalékkal túlárazott, befejezésre váró létesítmények, hiszen az építési beruházások (különösen a lakásépítés) gyorsabban, 20 százalékkal mérséklődtek. A beruházásokra kifizetett összegek zsugorodása azért is meglepő, mert a „habosított” akkumulátorüzemekre behozott működő tőke nagyságát maguk a külföldiek „értékelik”. Nyilván olyan nagyságúra, ami mellett a maximálisan elérhető magyar költségvetési támogatást a csúcsra járathatják. Egyszerűbben: a költségvetéstől kapható beruházási támogatás maximális mértéke a lepke, amit az általuk bemondott beruházási értékkel mint lepkehálóval be akarnak fogni.
2023 abban is újat hozott, hogy a zemberek reálbére 4 százalékkal csökkent, amire utoljára a 2008-as világpénzügyi válságot követően, 2009-ben volt példa. Azt külső tényezők okozták, a mostanit a vezér újraválasztása érdekében kiszórt helikopterpénz inflációra gyakorolt utóhatása. Arra, hogy a lakosság az előző évhez képest kevesebbet fogyasszon, a rendszerváltás óta alig volt példa, pláne 10 százalékot közelítő visszaesésre. Két karácsony (2022 és 2023) telt már úgy el, hogy az előző évhez képest csökkent a vásárlások volumene. Ez a „kényszerű fogyókúra” tükröződik abban, hogy az éves átlagban 17,8 százalékos infláció ellenére – ami a vásárolt fogyasztás értékösszegét jelentősen növeli - a fogyasztás alapján befolyó áfa bevételek nem emelkedtek.
Szerencsére az ipari termelés váratlan drasztikus (5,3 százalékos) visszaesését a GDP-ben jóval kisebb arányt képviselő mezőgazdaság növekedése (6,5 százalék) némileg ellensúlyozta. 25 százalékkal nőtt a magyar mezőgazdaság termelése 2023-ban 2022-köz képest. A termelői és tenyésztői árak 15 százalékkal csökkentek, így a mezőgazdaság kibocsátási értéke 6,5 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly. Ha az egy évvel korábbi, katasztrofális 2022-es mezőgazdasági teljesítmény ismétlődött volna, a GDP visszaesése jóval meghaladná az 1 százalékot.
A kifulladást az is jól jelképezi, hogy az építésügyi miniszter nem épít, mert a legfontosabb tevékenysége az építések leállítása, illetve a kármentés. A kármentés a feladat, ha a M30-as autópálya néhány év után életveszélyessé válik, pedig valaha maga a vezér is részt vett az avatási ünnepségen. Olaszországban ilyenkor megtalálják a betonból hiányzó cement helyett a kivitelező testét.
KÉSZÜLJETEK, KÉSZÜLJETEK! 2020 őszén a háborús uszítást megalapozó plakátok jelentek meg az utcákon, meg a napilapok egész oldalas hirdetéseiben. Akkor értetlenkedtem, mit keresnek ezeken második világháborús egyenruhát viselő, rohamozó magyar katonák. Visszatekintve már értem, hogy mi volt a cél. Ezek készítették elő a háborús bűnös orosz agresszor, Putyin Ukrajna elleni támadásához történő magyar csatlakozás légkörét.
Ez persze a Krím oroszok általi megszállása óta a levegőben volt. Amióta a titokban történt előkészítést követően, alig néhány héttel a Krím megtámadása előtt Moszkvában aláírta a vezér és a háborús bűnös a Paks II. építésére vonatkozó szerződést, szilárd meggyőződésem, hogy Putyin az EU fellazítására használja a magyar vezért.
Erre használta, amikor Törökországon és Görögországon át a menekülőket hazánkba terelte a földig rombolt Aleppóból és Latakiából, amit a szíriai diktátornak, Asszadnak „kölcsönadott” 25 bombázó, 32 vadászbombázó, 8 vadászgép, 12 támadó helikopter és 4 szállítóhelikopter bombázott szét. Akkor a menekültáradat feltartóztatása egyfelől stabilizálta a magyar vezér hanyatló népszerűségét, másfelől majdnem sikerült a Németországba áramló milliós tömeggel Merkel kormányát is megroppantani.
Putyin ugyanígy az Unió destabilizálására használta a magyar vezért, amikor a közösen elhatározott, Oroszország elleni európai szankciók vagy az orosz függőséget megalapozó gázszállításokról való leválás közös végrehajtása előtt mindig a magyarok húzták az időt. A Putyin által megtámadott Ukrajna megsegítését célzó akciók megtorpedózásában is a magyar vezér járt az élen, hogy kiérdemelje háborús bűnös főnöke dicséretét. Alig hiszem, hogy volna nagyobb „biztatási kár”, mint amit a magyar vezérrel fizettet a háborús bűnös Putyin, amikor arra célozgat, hogy a Kárpátalján élő magyarok szívesebben tartoznának Magyarországhoz. Ezzel a magyar vezér „megajándékozása” érdekében szorgalmazza az ENSZ alapításakor elhatározott, a határok sérthetetlenségére vonatkozó alapelv megsértését.
Tudjuk jól, hazánk szovjet elnyomás, Rákosi és Kádár diktatúrája alatti évtizedeiből, hogy nem mindenkit lehetett a Szovjet Szuverenitásvédelmi Hatóság, akarom mondani az Államvédelmi Hatóság ügynökének – pénzzel, vagy kényszerítéssel - megnyerni. Ráadásul a háborús uszító készüljetek.hu plakát tömeges forgalomba hozatalára nem a gyermekei életét féltő magyar vezér kényszerítése okán került sor, éppen ellenkezőleg, ezek a magyar vezér irredentizmus iránti lelkesedését tükrözik. Minden eddigi beszéd, amit Tusnádfürdőn elmondott, a „Készüljetek!” jegyében fogant, egy sem volt, amely a határok „légiessé” tételét a nemzetek közötti megbékéléstől várta volna. A fegyvercsörgetés amúgy sem idegen tőle, a magyar vezér hihetetlenül vonzódik a katonásdihoz.
AKI FEGYVERESEKNEK AJTÓT NYIT... A Covid a világ valamennyi országában különleges kihívást jelentett, és az eddig sohasem látott nemzetközi együttműködésnek köszönhető, hogy a járványt viharos gyorsasággal, új vakcina bevezetésével – bár súlyos áldozatok mellett – le lehetett küzdeni. Arra azonban alig találunk példát, hogy a védekezést szervező ország kormánya – a járvány gyors terjedését megakadályozni hivatott látogatási, kijárási tilalom bevezetésekor - különleges jogrend keretében géppisztollyal és golyóálló mellénnyel felszerelt katonákat vezényelt volna a kórházakba, a közforgalmú intézményekbe, áruházakba, piacokra - ahogyan az hazánkban történt. Még azokban az országokban is gyorsan eltűntek a kijárási tilalmat felügyelő katonák, ahol – elsősorban a korábbi terrortámadások miatt (pl. Spanyolország, Olaszország, Anglia) – a lakosságot a katonák feltűnése már nem rémítette meg. Hazánkban az állig felfegyverzett katonák utcai flangálása legalábbis szokatlan, éppen ezért nyugodtan feltételezhetjük, hogy ennek nem a lakosság megnyugtatása, éppen ellenkezőleg: a megfélemlítése volt a célja.
Ne felejtkezzünk el arról sem, hogy éppen Magyarország volt az egyetlen ország, ahol a kijárási tilalom és az ezzel járó szabályok elrendelésével egyidejűleg a parlamentáris működést és az egyéni szabadságjogok gyakorlását korlátozó, rendkívüli jogrenden alapuló veszélyhelyzetet vezettek be. A veszélyhelyzetek azután sosem értek véget, hiszen osztódással szaporodtak a különféle veszélyekhez igazodva, mindaddig, amíg a „gránitszilárdságú” Alaptörvény sorozatlövéshez hasonló kilencedik és tizedik módosítása „rendezte” és egyben parttalanná tette a rendkívüli jogrend, ezen belül a háborús veszélyhelyzet bevezetését, ezzel összefüggésben a hadiállapot szabályait.
Ez utóbbi azért különösen figyelemreméltó, mert hazánk tényleges megtámadása nélkül is ki lehet hirdetni („háborús veszély”, illetve „külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye” okán). Hadiállapot idején a Kormány dönt a Magyar Honvédség magyarországi alkalmazásáról; ilyenkor a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek (külön behívóparancs nélkül). A hadiállapot elrendelésével a kormány bevetheti a honvédeket Magyarországon is, továbbá a férfiak mint katonai szolgálatot teljesítők számára a kormány parancskiadási joga korlátlanná válik.
A végtelenített hadiállapotok Magyarországára már nem érvényes Talleyrand híres mondása: „Szuronyokkal sok mindent el lehet érni, csak éppen ülni nem lehet rajtuk”.
Forrás: Csillag István (Népszava)
