Jurij Gagarin neve ma is fogalom. Egy korszak kezdetét jelöli, egy határ meghaladását. S nem csak Oroszországban, de Európában és Amerikában is él az első űrhajós emléke.
1961. április 12. nagy nap volt az emberiség életében. Még négy év sem telt el azóta, hogy megkezdődött az űrkorszak, és a Szputnyik-1-et követte az űrbe az első ember.
A Vosztok-1, fedélzetén Jurij Gagarinnal 108 perc alatt egyszer megkerülte a Földet.
A hadnagy neve, akit űrbéli tartózkodása alatt őrnaggyá léptettek elő, tovább él majd az emberiség emlékezetében, mint megannyi politikus és katona, akinek útját köszönheti. Ez volt ugyanis az a korszak és az a terület, amikor kéz a kézben járt a tudós, a katona és a politikus. Tartott a fegyverkezési verseny, amelyben a hadiiparnak atom- és hidrogénbombát szállító interkontinentális nagyrakéta kellett, és tartott az ideológiai harc, amelyben sokak számára Gagarin repülése a szocialista rendszer győzelmét jelentette. És persze voltak, akik a tudásra vágytak, látni az addig ismeretlen világűrt, válaszolni a nagy kihívásra.
Az azóta eltelt fél évszázad alatt nagyot változott a világ. Az űrben félezer ember járt már.
A Magyar Rádió a Szonda című tudományos műsorában Elek László szerkesztő mikrofonja előtt Almár Iván csillagász emlékezett meg Jurij Gagarin új korszakot nyitó űrrepüléséről. (A Szonda adása innen letölthető.)
A szputnyiktól a holdutazásig: TOVÁBBI INFORMÁCIÓK AZ ŰRKOSZAK KEZDETEIRŐL
1957. október 4-én a Szovjetunióban felbocsátották a világ első mesterséges holdját, s ezzel megkezdődött az emberiség történetében az űrkorszak.
A Szovjetunió és az Egyesült Államok a második világháború után kezdett teljes titokban, ám gőzerővel az űrtechnika kimunkálásához: az amerikai programot a fasiszta Németországból “importált” Wernher von Braun, a szovjetet Szergej Koroljov vezette. A fő cél az atombombák célba juttatására alkalmas interkontinentális rakéták kifejlesztése volt, de mindkét oldalon felmerült – a “jelentéktelen kísérletet” ellenző katonák ellenkezését legyőzve – tudományos célú mesterséges hold Föld körüli pályára állítása is.
Az elsőség a szovjeteké lett: 1957. október 4-én 22 óra 28 perckor a Bajkonurból fellőtt, kétfokozatú R-7 8K71 hordozórakéta pályára állította a világ első mesterséges holdját. A Szputnyik-1 (magyarul útitárs) polírozott alumíniumötvözetből készült, 58 centiméter átmérőjű, 83,6 kilós gömb volt négy darab csuklósan kinyíló, 280 centiméter hosszú antennával. Repülési pályája a földfelszín fölött 228 és 947 kilométer között húzódott, a Földet 96,1 percenként kerülte meg. Rádióadói két frekvencián 1 watt teljesítménnyel adtak, a jellegzetes “bip-bip” hangot amatőr rádiósok is foghatták. A műhold 92 nap keringés után égett el a légkörben, de adatokat akkumulátorai lemerülése miatt csak 21 napig sugárzott. Az igazsághoz tartozik, hogy a műhold új ismeretekre nem derített fényt, fellövése inkább a szovjet tudomány fölényét volt hivatva demonstrálni a kapitalista rendszeré fölött.
Az amerikaiakat sokkolta a hír, Teller Ede például így nyilatkozott: “nagyobb és fontosabb csatát vesztettünk el, mint Pearl Harbornál”. Amerika nem csak presztízsveszteséget szenvedett el, de biztonsági pozíciói is megrendültek, mert a szovjet atomfegyverek immár közvetlenül elérhették az amerikai nagyvárosokat. A szovjet és a kommunista sajtó viszont diadalünnepet ült, a Népszabadság szerint “a vörös csillag sosem ragyogott ilyen erősen 900 kilométerre földgömbünk felett”.
A Szovjetunióban 1957. november 3-án lőtték fel az első űrbiológiai mesterséges holdat: a 162 napig keringő Szputnyik-2 kabinjában indult a világűrbe az első élőlény, Lajka kutya. Az állat hét napig szorongott a kis helyen, végül utolsó adag tápjával idegmérget kapott. A Szputnyik-3 már “igazi”, komplex műszerekkel felszerelt mesterséges hold volt, az 1327 kilogramm súlyú, napelemekkel is ellátott szerkezet 1958. május 15-től 692 napig keringett a Föld körül.
A szputnyik-sokk után az Egyesült Államok minden erejét az űrtevékenység addig alábecsült területeire összpontosította, míg a Szovjetunió igyekezett megőrizni megszerzett előnyét. Washington 1958. október 1-jén állította fel az amerikai Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatalt (NASA), az első amerikai műhold, az Explorer-1 fellövésére 1958. február 1-jén került sor. Az első ember a világűrben 1961-ben a szovjet Jurij Gagarin volt, a Holdra viszont az amerikai Neil Armstrong lépett elsőként 1969-ben. A versengést mára együttműködés váltotta fel, a nemzetközi űrállomást már közös erővel építik az űrhatalmak.
