– Ma már azt is elképzelhetőnek tartom, hogy 2014-ben, amikor visszatekintünk a jelenlegi kormányzati ciklusra, azt fogjuk mondani, hogy a 2011-es év volt a legjobb – mondta a Népszabadság munkatársának Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa. Annak ugyanis nem lehet jó vége, ha a folyamatos kapkodás miatt semmi sincs végiggondolva, hatásszámításokkal alátámasztva. Közgazdász kollégájához hasonlóan Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese is úgy látja, a szegények 2012-ben még szegényebbek lesznek, a társadalom differenciálódása tovább folytatódik.
Az a kijelentésük is egybecseng, mely szerint bármit is prognosztizálnak, annak megvalósulása csak akkor lehet igaz, ha a kormány megállapodik az IMF-fel és az Európai Unióval egy újabb hitelről. Magának a megállapodásnak valójában nincs is alternatívája – fűzi hozzá Karsai Gábor –, mivel annak elmaradása annyira megkérdőjelezné az ország finanszírozhatóságát, hogy rövid időn belül ismét az IMF-hez és az EU-hoz kellene fordulni, csak immár sokkal rosszabb körülmények között.
Már csak azért is nehezebb lesz a következő év az ideinél, mert a kormány nem tud még egyszer akkora kiengedést végrehajtani, mint ebben az évben, amikor a reálhozamok révén 230 milliárd forint áramlott a lakossághoz, az adóváltozások következtében pedig egy további 400 milliárd maradt a háztartásoknál. Petschnig Mária Zita szerint az összképet persze rontja, hogy főként a magasabb jövedelműek élvezhették az előnyeit. Ráadásul a kormányzati reményekkel szemben a kedvezményezettek nem többletfogyasztásra költötték a pluszt, hanem nagyobb hitelrészleteket törlesztettek, végtörlesztettek, megtakarítottak, illetve komoly összegeket vittek ki az országból annak érdekében, hogy biztonságba helyezzék azt. Hozzátette, összességében jövőre 3-4 százalékos reálkereset-csökkenés várható, legfeljebb annyi pozitívumra lehet számítani, hogy a nyugdíjak reálértéke nem romlik.
A GKI sem optimistább azzal kapcsolatban, hogy mennyi pénzből kell jövőre megélnünk. A tényleges adóalap mértéke 202 ezer forint bruttó bér esetében 16, e felett pedig 20,32 százalék, ami az ideihez képest látszólag átlagosan ötszázalékos adótehercsökkentést jelent. Ám mivel ez a pénz kiesik a költségvetésből, a bevételek kompenzálására jövőre teljesen megszűnik az adójóváírás, illetve egy százalékkal, 8,5 százalékra nő az egészségügyi hozzájárulás.
A kormány bérpolitikai intézkedéseit – ideértve a minimálbér-emelést is – összegezve a GKI 2012-ben a bruttó keresetek évi 3-3,5 százalék körüli növekedését prognosztizálja, vagyis arra számít, hogy a cégek jelentős része nem tudja teljesíteni az ötszázalékos kormányzati irányelvet, illetve különböző trükkökkel – például formálisan hatórás foglalkoztatás – bújik ki a minimálbér-emelés követelménye alól. Ez a nettó keresetek 1-1,5 százalék körüli emelkedését és a reálkeresetek mintegy 3,5 százalékos csökkenését jelentené. A munkaadók a rájuk nehezedő költségnyomást feltehetőleg a létszámcsökkentéssel és a jövedelmek szürkévé tételével próbálják majd részben ellensúlyozni. A minimálbér-emeléssel járó terhek következtében a cégeknek alig marad mozgástere a minimálbér feletti jövedelmek emeléséhez.
Azért sem tud megvalósulni a kormányzati bérvárakozás, mert a költségvetésben tervezett 4,2 százalékkal szemben a GKI és a Pénzügykutató szerint is öt százalék körül alakulhat az infláció. Petschnig Mária Zita szerint a kormány már év közben költségvetési kiigazításokra kényszerülhet, amelyet közvetett adóemelésekkel ellensúlyoz majd, ami tovább emelheti az inflációt. A stabilan gyenge forintárfolyam ugyancsak felfelé nyomja a fogyasztói árindexet, még akkor is, ha Matolcsy György korábbi megjegyzése szerint nincs jelentősége az árfolyamnak.
Lesznek, akikre még az előbbieknél is nehezebb év vár, mert nem várható pozitív fordulat a munkaerőpiacon. A GKI prognózisa arról szól, hogy jövőre egy százalékkal csökken a foglalkoztatás. Elég csak a már bejelentett vagy kilátásba helyezett intézkedéseket nézni a pénzügyi szektorban, a médiában, de az iparban is csupán az autóipar tervez munkaerő-felvételt. Petschnig Mária Zita szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma csökkenni fog, legfeljebb a kikényszerített foglalkoztatás javít a számokon. Utóbbiak keresete azonban annyira alacsony, hogy a vásárlóerő, a fogyasztás és a gazdaság felpörgetése szempontjából nem hoz semmi pozitívumot. A gyerekes családok esetében az adókedvezmények jövőre is élnek, a jómódúak számára ez továbbra is kedvező, ugyanakkor ez csak a keresetromlásukat tudja fékezni – véli Karsai Gábor.
– A szegényebb még szegényebb lesz, nem csak a munkavállalók helyzete romlik, de a munkaadóké is, ráadásul várhatóan a piacaik is beszűkülnek – mondta Petschnig Mária Zita. Hozzátette: az idei év az újjáépítésé volt, az eredményt látjuk. A következőt az elrugaszkodás éveként jellemzi a kormány, ám Petschnig Mária Zita szerint elrugaszkodás legfeljebb a realitások talajától várható.
Szabó Brigitta - Népszabadság
