Százhaminc évvel ezelőtt, 1883. március 24-én született Kiss János altábornagy. A nyilas hatalomátvételt követően Bajcsy-Zsilinszky személyes kérésére csatlakozott a magyar ellenállási mozgalomhoz és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának akkor létesült Katonai Vezérkarának vezetője lett. A nyilasok Mikulich Tibor páncélos főhadnagy árulása révén a szervezkedést leleplezték, november 22-én a vezetőket elfogták, halálra ítélték, és a Margit körút katonai fegyházában kivégezték.
Csepelen, a városközpontban utca őrzi Kiss János altábornagy nevét és emlékét. Részletek:
Kiss János egyszerű székely szülõk gyermeke. 1883. március 24-én a marostordai Erdõszentgyörgyön született. A kassai katonai reáliskola után kiváló minõsítéssel végezte el a nagyszebeni hadapródiskolát.
1902-ben hadnagyként kezdte meg szolgálatát a Monarchia hadseregében. Mint hivatalos kaonatiszt az elsõ világháború elõtti években a császári és királyi 11. önálló vadászzászlóalj tisztje volt. Évekig Kõszegen állomásozott; az elsõ világháború végén súlyosan megsebesül, lábsebe élete végéig kínozta, és nagy önfegyelemre szoktatta. 1919-ben barátságot kötött Bajcsy-Zsilinszky Endrével. A két háború között a magyar királyi honvédség egyik legfényesebb elõmenetelű csapattisztje volt. Ezredesként a soproni gyalogezred parancsnoka lett. Tábornokká, altábornaggyá lépett elõ. Katonai karrierjének ez a csúcsát jelentette.
Alig fél évvel altábornagyi kinevezése után azonban a kormányzó és köre megvonta tõle a bizalmát. Kiss János ugyanis ellenezte a németbarát politikát.
Ezért 1939-ben nyugdíjazását kérte.
1944. novemberében Bajcsy-Zsilinszky Endre tanácsára elvállalta a magyar katonai ellenállás megszervezését, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága irányítását, és gyakorlati tervet dolgozott ki a fõváros megmentése érdekében. A nyilas kormányzat azonban árulás folytán a szervezkedõk soraiba férkõzött. Kiss Jánost letartóztatták, a Margit körúti fegyházban több napig tartó kegyetlen vallatás után a nyilas rögtönítélõ bíróság kötél általi halálra ítélte; 1944. december 8-án kivégezték. Végakarata szerint a kõszegi temetõben nyugszik.
Kiss János meghúzódhatott volna kõszegi visszavonultságában mint nyugdíjas tiszt, aki nem értett egyet Horthy politikájával; õ azonban tudatosan kockáztatta és feláldozta életét hazájáért és hazája jövõjéért. A fegyveres antifasiszta harc vértanúja lett, az aradi mártírok katonautóda.
Forrás: Vikipédia és http://lippai.deja.hu/5b-archive/eletrajz.html
