Beszélgetés Szabó Szabolccsal (SZSZ), Csepel országgyűlési képviselőjével és Ongjerth Richárddal (OR), a  Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával (Kulinyi Márton /KM/ interjúja)

KM: A  Csepel Művek hosszú története során a  XX. század elejétől fogva motorja volt Csepel fejlődésének. A HÉV, a közutak, a hajókikötők, az orvosi rendelő, szakképző intézmények, lakótelepek és számos közhasznú intézmény és közmű köszönheti  létét a fejlődő és jól működő gyárnak. Míg  a  70-80-as években a  Pestről kifelé tartó reggeli HÉV volt tele emberrel, addig ez ma fordítva van. A csepeliek innen utaznak Pest felé, ha munkát akarnak. Végleg le kell mondanunk arról, hogy a  Csepel Művek területe újra munkát adjon 25-30 ezer embernek?

OR: A  városrész csaknem negyedét kitevő gyárterületen ma is mintegy nyolcezer  ember dolgozik. Több száz kisvállalkozás  mellett tucatnyi olyan magyar tőkéjű cég  működik, melyek árbevétele meghaladja  az évi egymilliárd forintot. Ugyanakkor az  is igaz, hogy rettenetesen széttöredezettek  a tulajdonviszonyok. Sok csarnok és terület  tulajdonosa ma nem tudja „termőre fordítani” területét. A 2000-es években apróbb  lépések történtek a  terület jogi rendezése felé, több körültekintően megalapozott, hosszabb távú koncepció is napvilágot látott, de az utóbbi években ezek továbbvite- le is lebénult.

SZSZ: A „munka alapú társadalom” jelszavát hirdető politika nem tekinti partnerének  a csepeli gyárvárost. 2009-ben az akkor ellenzéki polgármesterjelölt még kampányolt  (igen helyesen) a galvániszap felelőtlen kezelése, tárolása ellen, kiállva ezzel a  múltbeli hibák helyrehozásáért, a  tönkretett értékek megmentéséért. Ám  kormányzati pozícióba kerülve, úgy tűnik, ez már nem olyan fontos számára: pusztuló értékekben és környezeti károkban igencsak bővelkedő kerületünkre ismét előszeretettel használja aktuálpolitikai céllal a  rosszízű „Vörös Csepel”-jelzőt. Pedig a Csepel Művek területe hatalmas fejlődési potenciállal rendelkezik. A jól menedzselt, értéknövelő fejlesztés középtávon  intenzíven felfutó gazdasági eredményeket  képes teremni. Az ezzel együtt járó több és  jobb munkahely, a fizetőképes kereslet növekedése pedig egész Csepel újrafejlődését  hozhatja.

KM: De vajon a XXI. század gazdasága miféle fejlődést, miféle munkahelyeket képes  fenntartani?

OR: Ez a 300 hektár terület sok szempontból különleges értékeket takar. Az ország  legfejlettebb régiójában, Budapest és Csepel központjához egyaránt igen közeli terület megközelíthető akár személy, akár teherforgalommal, közúton, vasúton. Hajókikötőjéből hatalmas uszályokkal is lehet  szállítani. A  jelentős fejleszthető területek komoly vonzerőt jelenthetnek mind termelő, mind kereskedelmi vállalkozásoknak.  A közel 120 éves ipari múlt, a „retró” ipari  karakter már most is kulturális vonzerőt jelent, mely szervezetten egy új, vagány, fiatalos profilt is nyújthat a fiatal kulturális vállalkozásoknak. Azaz a Csepel Művek területén  sokfunkciós fejlesztések lehetőségét látjuk,  ahol a termelő vállalkozások, kereskedelmi  bázisok mellett alternatív kulturális és idegenforgalmi attrakciók is helyet kaphatnak. Ilyen nagyszabású megújulásra Európában már számos kitűnő példát találunk. Nézzék meg a  londoni vagy dublini Docklands vagy a  hamburgi Elbviertel fejlesztését, ahol a  korábbi rozsdaövezetek mára már a XXI. századhoz méltó, igen magas gazdasági értékű városrésszé alakultak.

SZSZ: A  fenntartható fejlődés mellett köteleztük el magunkat. A  csepeli gyárváros fejlesztése során a  reális cél a  terület kihasználtságának lépésről lépésre történő  növelése, az ott végzett tevékenységek  volumenének, jövedelemteremtő képességével összhangban. Az igények növekedésével együtt változó, vonzó környezet  kialakításának szervezése adhat reális alapot a  fenntartható fejlődésre. Kulcskérdés a  csepeli gyárváros presztízsének következetes növelése. Ez lehet a  motorja a  területi befektetési szándékokat folyamatosan erősítő, átfogó és összehangolt területfejlesztésnek. Az ennek előkészítését célzó  intézkedési tervek is ugrásra készen várják  a jövőért tenni akaró politikai erőt. 

KM: Még az első tervezési lépések is jelentős összegekbe kerülnek, hát még a  teljes Csepel Művek vonzóvá tétele az ipari, a kereskedelmi, sőt a  kulturális vállalkozások számára. Miből lehet ezt fedezni? OR: A  terület jobb kihasználtsága és magasabb presztízse felértékeli a  területet. Az általunk 2013-ban készített „A Csepeli Gyárváros fejlesztési stratégiája” alapvetően három fokozatban tervezi a  hosszabb távú fejlesztést. Első lépésként egy „Zászlóshajó” projekt indulhatna el, mely a  terület vonzerejét növelő, alacsony költségű  fejlesztéseket foglalna magába. Ilyenek az  1. kapu felújítása, retró étterem, turisztikai  fogadótér és WM Gyármúzeum, múzeum  shop létrehozása. Az 1. kapu előtti zöldfelület felújítása, a víztorony és még legalább  három kémény megvilágítással összehangolt, vonzó tájjellé (ún. ‚landmark’-ká) alakítása, fiatalokat vonzó kulturális és sport  rendezvények meghívása, stb. De ezen projekt számos szervezési, tervezési feladatot,  és infrastrukturális fejlesztési elemeket is  tartalmaz.  A második lépcsőfok a  már magasabb tőkevonzó képességű, élettelibb területre termelő üzemek, összeszerelő vállalatok meghívása a már növekvő értékű területekre. Az értéknövelésben érdekelt vállalkozások – mint mindenhol a világban – hozzájárulnak a  környező infrastruktúra fejlesztéséhez, a  közberuházásokhoz. Hosszabb távon pedig a  Csepeli Gyárváros fokozatosan fejlődhet az egyre versenyképesebb,  hatékonyabb, környezetbarát, fenntartható  gazdasági szerkezet felé a kor követelményeinek, valamint a  kerület és a  térség humánerőforrás-változási képességének megfelelően.

SZSZ: A  „gazdaságorientált városfejlesztés” koncepciója mind a  magyarországi, mind a fővárosi középtávú fejlesztési koncepcióban szerepel. Az EU 2014-2020-as  támogatási programjaiban, s annak hazai  gazdaságfejlesztési operatív programjában is jelentős helyet foglal el a gazdasági,  társadalmi és területi kohézió. Azaz egy jól  kidolgozott és a  lehetséges résztvevőkkel összehangolt középtávú csepeli fejlesztési program be tudja indítani a Csepel Művek területének hosszabb távú fejlesztését. A  megújulóenergia-szektor Európában rohamosan fejlődik. A  napkollektorok, a  szélerőművek és kiegészítő szerkezeti elemeik gyártása százával teremt új munkahelyeket, lendíti fel az adott térséget.  De jelentős fejlődési erőforrást jelentenek  a már most is ott működő és folyamatosan  megújulni, bővülni képes vállalkozások is,  melyekkel közös érdek a  környezeti infrastruktúra ésszerű fejlesztése. Ezen az úton érhetjük el, hogy a  mai „rozsdaövezet” pezsgő, virágzó, attraktívan fejlődő termelő és kulturális központtá váljon. Meggyőződésünk, hogy egy jól átgondolt és egyeztetett „CSM” fejlesztési  stratégia nem csak a  főváros, nemcsak Magyarország, de nemzetközi szinten is példamutató lehet.

Forrás: Korszakváltók - Az Együtt-PM csepeli időszaki kiadványa