Ma is büszke vagyok arra, hogy tevőleges résztvevője lehettem annak a folyamatnak, amely a határnyitáson keresztül elvezetett Németország és Európa újraegyesüléséig – jelentette ki az MTI-nek adott interjújában Németh Miklós (képünkön). A korábbi miniszterelnök abból az alkalomból nyilatkozott, hogy az általa vezetett kormány huszonöt évvel ezelőtt, 1989. szeptember 10-én – pontban éjfélkor – nyitotta meg a határt az országban tartózkodó NDK-s menekültek előtt. Németh Miklós közösen emlékezik a megromlott egészségi állapotú Helmut Kohllal annak ludwigshafeni otthonában.
"Jól álltak a csillagok" – mondta Németh Miklós, itt arra gondol, hogy a politikai palettán akkor olyan szereplők voltak, akik együttműködve, egymásban bízva olyat tudtak alkotni, ami szerinte egy évszázadban egyszer vagy kétszer fordul elő. Az egykori kormányfő mindenekelőtt Mihail Gorbacsov szovjet vezető, Helmut Kohl német kancellár, idősebb George Bush amerikai elnök és II. János Pál pápa szerepét emelte ki.
Németh Miklós 1988. november 24-től 1990. május 23-ig állt az egykori Magyar Népköztársaság utolsó, illetve az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság első kormányának élén.
A szeptember 10-11-i határnyitás előzményeiről azt mondta, hogy hivatalba lépésének első pillanatától ellenezte a vasfüggöny felújítását, ő a határőrizet modern eszközei mellett volt. Plusz Budapest akkoriban Béccsel együtt pályázott az 1995-ös világkiállítás közös megrendezésére, és el akarta kerülni, hogy a vasfüggönnyel azonosítsák Magyarországot. Ezért is vezetett miniszterelnökként első külföldi útja Bécsbe, ahol Franz Vranitzky osztrák kancellárral találkozott, nem pedig a Szovjetunióba.
Németh azt mondja, 1989 elején tájékoztatta a vasfüggöny lebontásának szándékáról Vranitzkyt, aki meglepődött, de örült. Mihail Gorbacsov szovjet államfőt március elején kereste fel, ott meg elmondta, hogy a 20. század végén anakronisztikus egy ilyen határ, ezért a határőrizetet másként fogjuk megoldani – emlékezett vissza, meg arra is, hogy Gorbacsov a tanácsadója felé fordulva csupán annyit mondott: "Miklós megoldja". Németh azt mondja, aztán elmonda Gorbacsovnak, hogy többpártrendszert vezetnének be, és felvetette a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok, illetve a szovjet fegyverek kivonásának szükségességét. "Ezek után jött el az a híres pillanat, amikor Gorbacsov rácsapott a székre, és azt mondta: Miklós, amíg én ebben a székben ülök, 56 gyalázatossága nem ismétlődik meg" – emlékezett vissza.
Amikor március végén Rajkánál – alig két hét alatt – három és fél kilométeren bontották le a vasfüggönyt, akkor a szovjet nagykövet nem tiltakozott, a moszkvai forródrót nem jelzett, ezért léptek tovább – mondta Németh, ezután május 2-án hivatalosan bejelentették a vasfüggöny lebontását, ami június 27-én, ünnepélyes keretek között zajlott. Sőt, mivel előtte már lebontották, a sajtóesemény kedvéért vissza kellett építeni egy 30 méteres darabot, hogy azt vágja át a kamerák előtt Horn Gyula és Alois Mock, a magyar és az osztrák külügyminiszter.
A legfontosabb tesztet azonban Németh Miklós szerint a páneurópai piknik jelentette, amely egy háromórás jelképes határnyitást is magába foglalt. Azt mondja, feltűnt neki, hogy a piknik közeledtével keletnémet menekültekkel zsúfolásig megteltek a balatoni kempingek, sőt a 71-es út mentén egymás hegyén-hátán vadkempingek létesültek. Eljutott hozzá olyan röpirat is, amely térképpel, német és magyar nyelven is eligazítást adott arról, hogy a Sopronpusztára tervezett piknikre hogyan lehet eljutni, és arra következtettek, hogy azok a magyarországi nyugatnémet nagykövetség közreműködésével készültek. Ezt követően elrendelte, hogy a térségben a katonákat öt kilométeres körzetben vonják vissza a laktanyákba, és szüntessék be a járőrözést, a határátkelőkhöz pedig csak annyi ember küldjenek, ahány az útlevelek kezeléséhez szükséges. Ha pedig a határon át akar menni "húsz vagy akár több száz" ember, engedni kell őket. Tűzparancs már 1984 óta nem volt. A három óra alatt több száz keletnémet menekült jutott át a határon.
Azt mondja Németh, hogy a határ megnyitását ekkor már véglegesen eldöntötte, augusztus 25-én találkozott Helmuth Kohl nyugatnémet kancellárral, a találkozón jelen volt a két külügyminiszter, Hans-Dietrich Genscher és Horn Gyula is, és úgy emlékszik, hogy Kohl szeme könnybe lábadt, amikor meghallotta, hogy a keletnémet menekültek kiengedését tervezi Magyarország. Azt mondja Németh, hogy Kohl többször rákérdezett, milyen ellenszolgáltatást kér ezért, válasza azonban az volt, hogy "Magyarország nem ad el embereket". Ugyanakkor kérte Helmut Kohltól, hogy segítse Magyarország és az akkori Európai Közösség közötti közeledést, továbbá támogassa Magyarországot, ha a szovjet gáz- és olajszállítások esetleges beszüntetése és a Varsói Szerződés modernizációjához kért aránytalanul nagy hozzájárulás miatt az ország elviselhetetlen terhekkel kerülne szembe.
Abban maradtak, hogy a nyugatnémet kormány üzen, ha felkészült az 50-150 ezernyi menekült fogadására. Helmut Kohl tanácsadójával, Horst Teltschikkel konzultálva Németh Miklós ezután döntött úgy, hogy a határnyitást szeptember 10-én éjfélre halasztják. Ezt azonban már annyira titokban tartotta, hogy az időpontról még Horn Gyulát is csak szeptember 10-én tájékoztatta, és közölte vele: este hét órakor a televízióA Hét című műsorában kell bejelentenie a határnyitást. Arról ugyanis már korábban megállapodtak, hogy a hivatalos bejelentést a külügyminiszterre bízza.
Pont ezekben a napokban egy pártkongresszuson akarták megpuccsolni a német kereszténydemokrata pártban Kohl-kancellárt, akit az mentett meg, hogy párhuzamosan Horn Gyula bejelentésével a nyugatnémet lakosságot Brémából rendkívüli sajtóértekezleten tájékoztatta arról, hogy Magyarország megnyitja a sorompót a keletnémet menekültek előtt. Minderről Lothar Späth számolt be később Budapesten Németh Miklósnak.
Németh Miklós azt mondta, hogy a határ megnyitásában valójában mindenekelőtt emberiességi szempontok vezérelték. Úgy vélte, hogy a határ megnyitásával Magyarország jelentős mértékben hozzájárult a berlini fal leomlásához és az egy évvel későbbi német újraegyesüléshez. "Azt azonban nem vindikálom magamnak, hogy mindezt előre láttam" – mondta, úgy vélekedve, hogy a történteket akkor senki nem látta előre, még Kohl sem. "Aki az ellenkezőjét állítja, nem mond igazat" – tette hozzá.
Jelképes, hogy a negyedszázados évfordulóra Németh Miklós közösen emlékezik Helmut Kohllal. A volt kancellár ludwigshafeni otthonában szeptember 10-én délután a volt magyar miniszterelnök mellett ott lesz a korábbi osztrák kancellár, Wolfgang Schüsssel is, aki Franz Vranitzky kormányában annak idején gazdasági miniszter volt.
Németh Miklós azt mondja, mára "nagyot csalódott", és kiábrándult a politikából. Most mindenekelőtt családjának él, jelenleg a magyar származású svájci újságíróval, Oplatka Andrással közös könyvet ír, amely novemberben jelenik meg, több felkérést kap, és előadásokat vállal. Kedvenc időtöltése az olvasás, a vitorlázás és a bridzs.
Forrás: MTI
