Gyötrik a felszakadó emlékek, pedig ő nem szokott és nem is tud emlékezni. Nem kell bánnia az idővel, mert jól tud feledni, megtanult. Az ő szíve olyan, mint az üres Váci út hajnalban, amikor csak a helyi vagányok játszanak rajta autóversenyt, utána csönd van, döbbenetes csönd…