A magyar–szerb határ – ahol a magyar kormány gyűlöletkampánya szerint a legtöbb „illegális bevándorló” érkezik – nemcsak az EU külső határa déli irányban, hanem a schengeni övezeté is. Ez azért fontos, mert a schengeni egyezmény, amelynek 2008 januárja óta részese Magyarország is, a belső határok eltörlésén túl a külső határvonalak megerősített ellenőrzését is előírja.
Magyarországot immár hetedik éve (amiből ötöt Orbán Viktor és kormánya fémjelez) semmi nem akadályozta abban, hogy a lehető legszigorúbb határőrizeti gyakorlatot vezesse be magyar–szerb viszonylatban. Ha ahhoz támadna kedvünk, hogy lovas polgárőrökkel vagy békemenetelőkkel járőrözzünk a határvonal mentén,
megtehetnénk. Az EU valószínűleg még pénzt is adna rá.
Ugyanakkor semmilyen információ nincs arról, hogy az említett időszakban a magyar kormányok értékelhető lépéseket tettek volna egy valóban hatékony határvédelem megszervezése érdekében. (Ellenben az elvileg a schengeni határok megvédésére kapott terepjárókat „felszívta” a rendőrség.
Idén februárban egy egész magyar forgatócsoport sétálgatott oda-vissza a határon Ásotthalomnál anélkül, hogy egyetlen hivatalos emberrel találkozott volna. Ha valaki ilyen körülmények közt kormányszereplőként a dél felől érkező tömegek miatt siránkozik a vasfüggönyt idéző műszaki határzárért kiáltva, akkor az elmúlt éveket valószínűleg átaludta, és ébredés után először is a saját háza táján kellene keresnie a felelőst. (nol.hu)