A kerület 2014-ben megválasztott polgármestere a voksolás első évfordulóján nyilatkozott a városvezetők közpénzen fenntartott hivatalos szócsövének, a Csepeli Hírmondónak. Borbély Lénárd a lap október 15-i számában két oldalas riportban fejtegette: „Sikeres volt az első évünk”. A kéthetente megjelenő lap azonban ennyivel nem elégszik meg, ha a sikerpropagandáról van szó. Pénz, paripa, energia nem számít…A szócső az „Egy év Csepelért” címmel készített nyolc oldalas mellékletében leltározza fel az eltelt esztendő eredményeit. De csak azt, amit Borbély és udvartartása annak tart, azon kívül semmi mást. Blogunk ezért 12 részes, hiánypótló sorozatot indított, amelyben bemutatjuk, mi az, ami kimaradt a közpénzen gyártott sikertörténetből.
A hatodik rész:
2015. MÁRCIUS
1) „A felnőtt magyar lakosság több mint kétharmada nem ért egyet az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartásával” – derült ki az Ipsos Zrt. által végzett közvélemény-kutatásból, amit a Csepeli Hírmondó elhallgatott. A válaszadók többsége szerint a vasárnapi vásárlás tudatosan megtervezett „szükséges elintéznivaló”. A vasárnapi zárva tartást elutasító 68 % többsége nem tervezi, hogy a vásárlások lemaradása miatt „átszervezi” megszokott életmódját, mindössze 8 % tervez változásokat a hétvégi programjaiban.
2) A Csepeli Hírmondó nem szokott tájékoztatást adni a csepeli közélet nem fideszes eseményeiről, így például a KultúrFaló Közösségnek a La-Guna Étteremben tartott havi estjeiről, vagy a Zöld Terasz Közösség országos hálózata csepeli csoportjának rendszeres programjairól sem. A környezetvédelemmel foglalkozó fórum március 12-i előadásán résztvevők a tavaszi feladatokról, a „Közösségi kertek, saját kertek, balkonkertészet” címmel hallgattak meg előadást a Csepeli Munkásotthonban.
3) Az idei költségvetés részletei sem érdekelték a Csepeli Hírmondó szerkesztőségét. Számtalan kérdésre nem kaptunk ugyanis választ, sem testületi ülésen, sem a CSH március 26-i cikkéből. Csak annyit tudtunk meg, hogy Borbély Lénárd szerint, „biztonságos, jó költségvetést fogadtunk el.” Arról nem beszélt, a lap meg nem kérdezett rá, mi indokolja az önkormányzati lakások és helyiségek bevételeinek tervezett 20,1 %-os növelését, miért csökkentik az SZTK önkormányzati támogatását, illetve az ellátottak pénzbeli juttatásait, 22 %-kal. Borbély úr arról sem szólt, hogy tovább növelik az önkormányzat Polgármesteri Hivatala működési költségeit, miközben 30 %-kal kevesebb létszámmal számol idén az általa készült javaslat.
Ami pedig az újságíró Munkásotthonra vonatkozó álkérdésére adott polgármesteri választ illeti: Borbély Lénárd nem hazudtolja meg önmagát, változatlanul nem mond igazat a 30 milliós támogatással kapcsolatban. Az intézménnyel kapcsolatos alaptalan vádakra válaszolt Nagy József az Alapítvány kuratóriumának elnöke is, melyet blogunk is leközölt, 2015. március 26-án, A Csepeli Munkásotthon Alapítvány leleplező válasza egy névtelen írásra, címmel.
4) Balhé a Csepeli Piacon! Az Önkormányzat vezetése kiadta a piac őstermelői csarnokának déli részét szatmári és beregi gazdák különleges értékkel bíró termékeinek árusítására. Csak az érintett őstermelőkkel nem egyeztették az árusítás miatt felállítandó faház helyét. És csak a Csepeli Hírmondó nem írta meg a balhét, az őstermelők felháborodását. Mint kiderült, az ügyet Németh Szilárd „karolta fel”, valószínűleg karcagi jó barátja, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kérésére. Egyébként azóta sem derült ki, mibe került mindez a Csepeli Önkormányzatnak.
5) Évek óta folyik Szenteczky János, az MSZP Csepeli Szervezete elnöke, önkormányzati frakcióvezető elleni karaktergyilkos hadjárat az önkormányzat vezetése és a Csepeli Hírmondó részéről. A március végi lapszámban a szerkesztőség „felszólította” Szenteczky Jánost, közölje már velük, hány per folyik ellene, mert „mi már teljesen elvesztettük a számokat” Ahogy írták, „Közölni fogjuk.” Szenteczky nyílt levélben válaszolt. Nem közölték. Pontosítunk. Az április 9-i lapszámban egyes részleteit közölték. Kimaradt például Szenteczky azon állítása, miszerint „levelezésünk során korábban bebizonyosodott: az alpolgármester még a lapban való megjelenés előtt ellenőrzi a cikkeket.” Lehet, hogy Ábel úr hagyatta ki ezt a mondatot? Nem tudjuk. Érdekes viszont, hogy az alpolgármester ugyanezen cikkben reagálhatott Szenteczky nyílt levelére. Válaszából „kiderült”: nem Szenteczky ellen indítottak eljárásokat, ismeretlen tettesek ellen tettek feljelentéseket, amelyekből „négy volt Szenteczky János ellen”. (Mi van a többi perrel?) Majd jött a lényeg: az elszámoltatás eredményeként „két milliárd forinttal csökkentettük a kiadásokat. Csepel több mint 4 milliárd forint folyószámlahitelt és adósságot fizetett vissza…..Elszámoltatás nélkül most nem lenne…óvoda- és útfelújítási program sem.” Az újságíró meg nem kérdezett rá: tessék mondani akkor miért kellett az államnak konszolidálni az önkormányzatot, mire költötték a pályázati pénzeket, amelyek kellettek a fejlesztésekhez, felújításokhoz, s amelyekről hosszasan dicsekedtek, éppen a Csepeli Hírmondóban, vagy mondjuk, mire költötték az előző, szocialista vezetés által örökül hagyott 3,6 milliárd forintot?
Miért nem szerepeltek ezek a tények, események a Csepeli Hírmondó „Egy év Csepelért” című összeállításában? Úgy látjuk, Borbély Lénárd polgármesternek és társainak nem érdeke a korrekt, tisztességes tájékoztatás. Vajon mitől vagy kitől félnek?
A csepeliek ennél többet érdemelnek! Ezért a következő napokban, hetekben ‑ erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten ‑ olvasóink elé tárjuk a csepeli önkormányzat jelenlegi vezetői által egy év alatt elhallgatott, eltitkolt információkat.
FOLYTATJUK
