Életének 89. évében, hosszan tartó súlyos betegség után keddre virradó hajnalban elhunyt Bara Margit Kossuth-díjas színésznő, az 1950-1960-as évek egyik legnagyobb magyar filmcsillaga.
Igéző szépség volt Bara Margit, akit a magyar Greta Garbónak is neveztek. A köztudatban mindörökké megmarad gyönyörűnek, hiszen igen hamar derékba törték a pályáját, pedig színpadon és filmen egyaránt ünnepelt, körülrajongott színésznő volt, aki rá is szolgált a csodálatra. Az elsőrangú külső kifinomult intelligenciával párosult, ami lerítt temérdek titkot hordozó arcáról. Ez az arc úri asszony és cselédlány játszására egyaránt alkalmas volt. Személyiségéből mindig gerincesség, egyenesség, tartás sugárzott. És elképesztő nőiesség, ami veszélyesen vonzóvá tette.
Kolozsvár legszebbnek tartott színésznője, aki eredetileg balett táncos akart lenni, már szülővárosában főszerepeket játszott. Addigi életét fájdalmasan odahagyva, úgy, hogy hosszú-hosszú időre teljesen el is kellett szakadnia egykori otthonától, 1955-ben érkezett meg Budapestre. A legenda szerint már utána egy órával
filmszerepet kínáltak neki. Ranódy László Szakadék című filmjében egyenesen Sinkovits Imre partnereként debütált. És következtek a filmek sorban, vagy tíz évig szinte le se jött a vászonról. Fenséges jelenség volt, aki mágnesként vonzza a tekintetet. Minden mozdulatából méltóság sugárzott, akkor is, ha falusi lányt játszott. Ranódy a következő filmjében, A tettes ismeretlen címűben is főszerepet osztott rá. De ugyanebben az évben készült az egyik legemlékezetesebb filmje, Fehér Imre rendezésében, a Bakaruhában, melyben megbabonázó cselédlányként láthatjuk, a fess Darvas Iván társaságában. És szintén 1957-ben forgat Gertler Viktor Láz című mozijában.
Pillanatokon belül sztár lesz. A tiszavirág életű Petőfi Színház, ami a hazai musical játszás meghonosításán fáradozik, tagjává válik, majd a teátrum rapid megszüntetése után a Nemzetibe kerül. Ott is igencsak foglalkoztatják, abszolút megy vele a szekér. És jönnek a filmek sorban, a Pár lépés a határ, a Zápor, Katonazene, a Kertes házak utcája, a Párbeszéd, Keleti Márton, Kovács András, Marton Endre, Fejér Tamás, Herskó János egyaránt gondolkozik benne. A Pacsirta után Ranódy is újra szerepet kínál neki egy másik Kosztolányi mű, az Aranysárkány nyomán készített alkotásában.
Egyik leghíresebb filmjében, Makk Károly Ház a sziklák alatt című munkájában, ismét megmutatja, mennyire elbűvölő tud lenni. Amikor 2008-ban, megjelent Kocsis L. Mihály könyve Baráról, Makk a sajtótájékoztatón elragadtatva áradozott róla. Beszélt arról, mennyire finom és tartózkodó volt, ugyanakkor milyen könnyen teremtett kapcsolatot másik két főszereplő társával, Psota Irénnel és Görbe Jánossal.
Ezen a sajtótájékoztatón Bara már betegsége miatt nem lehetett jelen. De nem az agyvérzés vonta meg tőle a szereplési lehetőséget, az már esetleg csak következménye volt rút mellőzöttségének. A Kossuth-díjat is már akkor, 2002-ben kapta, amikor 25 éve nem játszott. A Nemzetiben Both Béla kötött útilaput a talpára, feltehetően felsőbb utasításra. És bár állást kapott a József Attila Színházban, ott már parkolópályára tették. Koholt vádakat kreáltak ellene. Azzal vádolták, hagyta, hogy csokoládéval bevont meztelen testét főelvtársak nyalogassák. Más neves színésznő, például Krencsey Marianne körül is elfogyott a levegő, és fogytak el a szerepei méltatlan módon. Tán az egyéb problémákról való figyelemelterelést szolgálta közkedvelt személyiségek hírbe hozása.
Bara igen hamar, középkorúan úgy döntött, elege van a megaláztatásokból, visszavonul a színészi pályától. Most végleg eltűnt a szemünk elől, de jeles filmjeit újra és újra ismétlik, az interneten is van belőlük pár, karizmatikus egyéniségét akkor eleveníthetjük fel magunknak, amikor csak akarjuk.
Bóta Gábor (Népszava)
