"DK VII. kongresszusán szombaton, vagy húsz Csepel-Soroksárival együtt magam is részt vettem. Úgy érzem, hogy a Demokratikus Koalíció fennállása óta ilyen jó kongresszust még nem szervezett. Az elején volt némi zavar, mert a megjelentek sokkal többen voltak, mint amennyire a szervezők számítottak. Magam kerültem abba a helyzetbe, hogy Misi barátomnak, nem tudtam üllőalkalmasságot szerezni. Ez a hiba, egy párt életében nem kellemetlen, hanem dicsőség, mert a tagság tenni akarását, és a párt politikája iránti érdeklődéstét mutatja. A pártelnök beszédével meg is felelt a várakozásoknak.
Az utána következő beszámolók, szavazások a tisztújító kongresszus rendje és módja szerint folytak. A hozzászólásokat Vitányi Iván, a DK örökös elnöke kezdte. A százhoz közeledő ember kora bölcsességével, és korát meghazudtoló lelkesedéssel beszélt a feladatokról. Magam is bekapcsolódtam a vitába.
Hozzászólásomat azzal kezdtem, hogy
abban a régi üzemcsarnokban, ahol daruk, rácsos tartók, demágok és flassencúgok alkotják a környezetet, ott egy magam korabeli csepeli, és soroksári ember otthonosan érzi magát. A gyárak, üzemek a mi ifjúságunkat jelentette. Az a szocializmus volt.
1989-ben a nép úgy határozott, hogy a rendszerváltással egy jobb világot hoz létre.
Olyant ahol a tehetség, az emberi alkotás és az emberek közötti egyenlőség uralkodik. Egy ideig haladtunk is ezen az úton, de 2010-ben gellert kapott az irány. Ma már sok esetben ott tartunk ahonnan a nyolcvanas években elindultunk. Sőt néhány dologban még visszább is vitt bennünket a hatalomba került Fidesz. Azok az érzéseink, amik otthonosak voltak a rendszerváltás előtt (sajtószabadságnak, szólásszabadságnak, és a munkavállalás szabadságának /stb./ korlátozottsága) most is mindennaposak lettek. A Fidesz minden alkalmat megragad, hogy húzzon egyet az önkény racsniján, hogy szűkítse szabadságunkat, korlátozza demokratikus jogainkat és erősítse, bebetonozza egyre despotikusabb hatalmát. Minden egyes nappal, minden egyes intézkedésével egyre közelebb viszi népünket - az egyszer már megélt és meghaladni kívánt - egypártrendszer felé. Ott tartunk, hogy egy esetleges 2018-as Fidesz győzelem az egypártrendszerbe való visszatérés nyitánya lehet. Ezt minden demokratának meg kell akadályoznia.
A fő kérdéssé, tehát az Orbán rendszer leváltását kell tenni, mert a demokratikus rendet, a jövő választási szabadságát készülnek egyszer és mindenkorra tönkretenni. Minden demokratának össze kell fognia, hogy együttes erővel megakadályozhassuk ebben a törekvésében. A szövetségesek keresésében és kiválasztásában pedig nem azt kell nézni, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy ki hová tart! Meg kell fogni minden kinyújtott kezet, ha azt akarjuk, hogy ez a nép a későbbiekben is maga választhassa vezetőit és alkossa törvényeit. A sértődöttséget, valós, vagy vélt sérelmeket félre kell tenni. Csak a közös cél irányába történő együtt haladás bölcsessége kell, hogy a szemünk előtt legyen."
Forrás: Horváth Gyula weblapja
